Meinig Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Meinig Artúr
Porträt Arthur Meinig von Franz Würbel, um 1883.jpg

Született 1853. november 7.
Waldheim, Szászország
Elhunyt 1904. szeptember 13.
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége német
Házastársa Babarczi Schwartzer Angéla
Iskolái Drezdai Műszaki Egyetem
Működése Budapest
Munkái
Jelentős épületei Wenckheim-palota, Stefánia Palota
A Wikimédia Commons tartalmaz Meinig Artúr témájú médiaállományokat.

Meinig Artúr (Waldheim, Szászország, 1853. november 7.Budapest, Terézváros, 1904. szeptember 13.)[1] építész.

Életpályája[szerkesztés]

Meinig Károly és Hofmann Ágnes Ágosta Angyalka fiaként született. Építészeti tanulmányait Drezdában sajátította el. 1875-ben oklevelet kapott. Később beiratkozott a Drezdai politechnikumba, majd az akadémia hallgatója lett.

Drezdában dolgozott több építészeti irodában, majd Bécsbe került. Ott a Fellner és Helmer építésziroda munkatársa lett. 1883-ban telepedett le Magyarországon. Ettől kezdve itt dolgozott. Hamarosan az arisztokrácia kedvelt építésze lett. Három pályázaton első díjat; és egyszer egy második díjat kapott.

Meinig Artúr tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, s agilisan részt vett az egyesület életében. Felesége, Babarczi Schwartzer Angéla, a magyar elmekórtan úttörőjének, Schwartzer Ferencnek unokája volt. Házasságuk rövid ideig tartott, mert felesége 1889-ben (19 évesen meghalt).

Eredményei[szerkesztés]

Meinig Artúr sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-19. Gerenday-cég kivitelezésében.
  • Millenniumi Kiállítás király-sátra (I. díj)
  • Adria hajóstársaság palotája (I. díj)
  • Rimamurány-salgótarjáni rt. Palotája (I. díj)
  • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara palotája (II. díj)

A lipótvárosi kaszinó és az osztrák-magyar bank pályázatán megvették terveit.

Művei[szerkesztés]

Budapest[szerkesztés]

  • Báró Radvánszky-palota, (magánpalota) (Budapest; Üllői út) 1890
  • Csekonics-palota, (magánpalota) (Budapest) 1895
  • Emmer Kornél magánpalotája (Buda)
  • gróf Wenckheim Frigyes palotája (Budapest; VIII. Szabó Ervin könyvtár)
  • gróf Hunyady Imre palotája (Budapest; Trefort u. 3-5.)
  • báró Gerliczy Ferenc palotája (Buda; Dísz tér),
  • Jungfer Gyula-féle nyaraló (Budapest; városligeti fasor)
  • dr. Kétly Károly, dr. Mészáros Károly, Scholtz Róbert-féle bérházak
  • gróf Vigyázó Sándorné mauzóleuma (Budapest; Rákoskeresztúr)
  • Millenniumi Kiállítás király-sátra
  • Park Club (Budapest)
  • Magyar Általános Takarékpénztár palotája (Budapest; V. Nádor- és József A. utca sarkán),
  • Központi tejcsarnok épülete (Budapest; Rottenbiller-utca)
  • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara palotája (Budapest; V. Alkotmány u.)
  • Mercur bank rt. palotája (Váci u.)
  • Dungyerszky Lázár-féle Bérpalota (Budapest; V. Szabadság tér 14.) 1903.
  • Adria hajóstársaság palotája (Budapest; V. Szabadság tér 16.) 1903.
  • Rima-murány-salgótarjáni vasmű rt. palotája (Budapest; V. Nádor u. 36.)
  • Rákóczi út 10.[2]

Vidék[szerkesztés]

  • Pilisszántó: Orosdy Fülöp-vadászkastély, 1899
  • Pátka: Tallián Vilmos-kastély
  • Sorokújfalu: Szapáry Géza-kastély 1880
  • Újkígyós: Wenckheim Frigyes-kastély
  • Somfa: gróf Károlyi Alajos- féle -kastély
  • Tiszadob: gróf Andrássy Gyula-kastély
  • Csitó: gróf Csekonics E. kastélykápolna
  • Tőketerebes: gróf Andrássy Gyula mauzóleuma
  • Nagykároly: gróf Károlyi István nagykárolyi kastélya

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 1559/1904. folyószáma alatt.
  2. Barbara, Szuhai: Csönd fehérben - Rákóczi út 10 (hu-HU nyelven). Mesélő Házak, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2019. október 14.)

Források[szerkesztés]