Ugrás a tartalomhoz

Meinig Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meinig Artúr

Született1853. november 7.
Waldheim, Szászország
Elhunyt1904. szeptember 13.
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségenémet
HázastársaBabarczi Schwartzer Angéla
IskoláiDrezdai Műszaki Egyetem
MűködéseBudapest
Munkái
Jelentős épületeiWenckheim-palota, Stefánia Palota
A Wikimédia Commons tartalmaz Meinig Artúr témájú médiaállományokat.

Meinig Artúr (Waldheim, Szászország, 1853. november 7.Budapest, Terézváros, 1904. szeptember 13.)[1] építész. Főleg neobarokk stílusban alkotott.

Életpályája

[szerkesztés]

Meinig Károly és Hofmann Ágnes Ágosta Angyalka fiaként született. Építészeti tanulmányait Drezdában sajátította el. 1875-ben oklevelet kapott. Később beiratkozott a Drezdai politechnikumba, majd az akadémia hallgatója lett.

Drezdában dolgozott több építészeti irodában, majd Bécsbe került. Ott a Fellner és Helmer építésziroda munkatársa lett. 1883-ban telepedett le Magyarországon. Ettől kezdve itt dolgozott. Hamarosan az arisztokrácia kedvelt építésze lett. Három pályázaton első díjat; és egyszer egy második díjat kapott.

Meinig Artúr tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, s agilisan részt vett az egyesület életében. Felesége, Babarczi Schwartzer Angéla, a magyar elmekórtan úttörőjének, Schwartzer Ferencnek unokája volt. Házasságuk rövid ideig tartott, mert felesége 1889-ben (19 évesen meghalt).

Eredményei

[szerkesztés]
Meinig Artúr sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-19. Gerenday-cég kivitelezésében.
  • Millenniumi Kiállítás király-sátra (I. díj)
  • Adria hajóstársaság palotája (I. díj)
  • Rimamurány-salgótarjáni rt. Palotája (I. díj)
  • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara palotája (II. díj)

A lipótvárosi kaszinó és az osztrák-magyar bank pályázatán megvették terveit.

Művei

[szerkesztés]

Budapesten

[szerkesztés]
  • Báró Radvánszky-palota, (magánpalota) (Budapest; Üllői út), 1890
  • Csekonics-palota, (magánpalota) (Budapest), 1895
  • Emmer Kornél magánpalotája (Buda)
  • gróf Wenckheim Frigyes palotája (Budapest; VIII. Szabó Ervin könyvtár)
  • gróf Hunyady Imre palotája (Budapest; Trefort u. 3-5.)
  • báró Gerliczy Ferenc palotája (Buda; Dísz tér)
  • Jungfer Gyula-féle nyaraló (Budapest; városligeti fasor)
  • dr. Kétly Károly, dr. Mészáros Károly, Scholtz Róbert-féle bérházak
  • gróf Vigyázó Sándorné mauzóleuma (Budapest; Rákoskeresztúr)
  • Millenniumi Kiállítás király-sátra
  • Park Club (Budapest)
  • Magyar Általános Takarékpénztár palotája (Budapest; V. Nádor- és József A. utca sarkán)
  • Központi tejcsarnok épülete (Budapest; Rottenbiller-utca)
  • Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara palotája (Budapest; V. Alkotmány u.)
  • Mercur bank rt. palotája (Váci u.)
  • Dungyerszky Lázár-féle Bérpalota (Budapest; V. Szabadság tér 14.), 1903
  • Adria hajóstársaság palotája (Budapest; V. Szabadság tér 16.), 1903
  • Rima-murány-salgótarjáni vasmű rt. palotája (Budapest; V. Nádor u. 36.)
  • Rákóczi út 10.[2]

Vidéken

[szerkesztés]
  • Pilisszántó: Orosdy Fülöp-vadászkastély, 1899
  • Pátka: Tallián Vilmos-kastély
  • Sorokújfalu: Szapáry Géza-kastély, 1880
  • Somfa: gróf Károlyi Alajos- féle -kastély
  • Tiszadob: gróf Andrássy Gyula-kastély
  • Csitó: gróf Csekonics Endre kastélykápolna
  • Tőketerebes: gróf Andrássy Gyula mauzóleuma
  • Nagykároly: gróf Károlyi István nagykárolyi kastélya

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Halálesete bejegyezve a Budapest VI. ker. állami halotti akv. 1559/1904. folyószáma alatt.
  2. Barbara, Szuhai: Csönd fehérben - Rákóczi út 10 (hu-HU nyelven). Mesélő Házak, 2016. november 10. (Hozzáférés: 2023. március 29.)

Források

[szerkesztés]