W. E. B. Du Bois

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
W. E. B. Du Bois
W. E. B. Du Bois arcképe 1918-ból
W. E. B. Du Bois arcképe 1918-ból
Született 1868. február 23.
Great Barrington, Massachusetts
Elhunyt 1963. augusztus 27. (95 évesen)
Accra, Ghána
Állampolgársága amerikai
Házastársa Shirley Graham Du Bois (1951–)
Gyermekei Yolande Du Bois
Foglalkozása pedagógus, szociológus, történész, politikus, író
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely
  • Osu Castle
  • Osu Castle (–1985)
  • W.E.B. Dubois Memorial Centre for Pan African Culture (1985–)

W. E. B. Du Bois aláírása
W. E. B. Du Bois aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat.

William Edward Burghardt "W. E. B." Du Bois (Great Barrington, Massachusetts, 1868. február 23.Accra, Ghána, 1963. augusztus 27.) egyesült államokbeli pedagógus, szociológus, történész, politikus és író. Afrikai, francia és dán ősök leszármazottja.

Életútja[szerkesztés]

A Harvard Egyetemen George Santayana és William James tanítványa volt. A mester fokozat elnyerése után Európába utazott (Magyarországon is járt), a berlini egyetemen szociológiát és közgazdaságtant hallgatott. 1895-ben a Harvardon doktorált, értekezésének témája a rabszolga-kereskedelem. Ezután több egyetemen (Wilberforce, Philadelphia, Atlanta) tanított.

A Niagara mozgalom vezetői, ülő alak W. E. B. Du Bois (1906)

Tanulmányokat írt a néger kisebbség szociális és gazdasági helyzetéről (The Philadelphia Negro, 1899). Különböző polgárjogi szervezetek alapító tagjaként, köztük Niagara Movement, National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) vett részt a színes bőrűek polgári és kulturális jogaiért folytatott politikai harcokban. Eltökélten harcolt a színes bőrű gyerekek elkülönített iskolai oktatása ellen. Az 1920-as években egy új, kulturálisan magasan fejlett afrikai állam létrehozásának gondolata foglalkoztatta. Bejárta a világot, több ízben járt a Szovjetunióban, rokonszenvezett a kommunizmus eszméivel, 1958-ban Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntették ki.

Du Bois a reformpedagógiához közeli pedagógiai nézeteket vallott. John Dewey-hoz hasonlóan nagyra értékelte az ingergazdag környezetet, amely „a világ dolgainak rendkívül sokféleségével” hat a gyermek lelkére. A nevelés végső célja, hogy hozzájáruljon a kultúrák közeledéséhez.

Számos angol nyelvű kötete megtalálható magyarországi közkönyvtárakban is. Válogatott prózai írásait 1334 oldalon adták közre 1986-ban. (Writings. New York, N.Y., The Library of America.)

Műveiből[szerkesztés]

  • The gift of black folk: Negroes in making of America. Boston, 1924.
  • Africa - its place in modern history, Africa - its geography, people and products. Kansas, 1930.
  • The world and Africa. New York, N.Y. 1965.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz W. E. B. Du Bois témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]

  • Gutek, G. L.: Cultural foundations of education. New York, 1991.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]