Veliki Skočaj
| Veliki Skočaj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Bihács |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 56 fő (2013) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 386 m |
| Terület | 6,98 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 45′ 23″, k. h. 15° 52′ 29″44.756400°N 15.874700°EKoordináták: é. sz. 44° 45′ 23″, k. h. 15° 52′ 29″44.756400°N 15.874700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veliki Skočaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veliki Skočaj horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bihács községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése
[szerkesztés]Bihácstól légvonalban 6, közúton 15 km-re délre, a horvát határ mentén, a Dobrenica-patak völgye feletti fennsíkon fekszik. Korábban Horvátországhoz, de a második világháború utáni határváltozások után Bosznia-Hercegovina területére esett.[1]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 3 | 0 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 316 | 55 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 2 | 0 |
| Összesen | 323 | 56 |
Története
[szerkesztés]A zavaljei plébánia területe az ún „Novoselija” Lika legnagyobb részével ellentétben nem 1689-ben szabadult fel fel, hanem 1791-ig török fennhatóság alatt maradt. A falu területe az 1791-es szisztovói békével került a Habsburg Birodalomhoz, amikor Törökország kiürítette az akkori osztrák határmente sekély zónáját. Ez a zóna Cetinjétől Srb területéig terjedt, szélessége 15-20 kilométer volt. A zóna muzulmán lakossága a mai Bihács környékére költözött, a kisszámú nem muszlim lakosság egy részével együtt. Helyükre likai telepesek érkeztek, akik katolikus és ortodox vallásúak is voltak. A horvátok között voltak ősi bunyevacok Krmpotból és Ličből, Kranjacik a Gorski Kotar kaj nyelvjárású részeiről, valamint régi likaiak. A horvátok egyik nagyon sajátos csoportja a „megkeresztelt törökök”, akik Lika azon iszlám lakosságának leszármazottai voltak, akik az 1689-es felszabadulás után nem hagyták el a lakóhelyüket, hanem elfogadták a katolikus hitet. Lika középső részének lakói a Plješevica-hegy alatti erődítmény mellett telepedtek le. 1874-ben megnyílt a falu első iskolája, melynek első tanítója az otocsáni Ivan Devčić volt. 1878-ban a katonai határőrvidék megszüntetésével Lika-Korbava vármegye Korenicai járásának része lett. 1912-ben felépült a falu temploma.[3]
1918-ban az új Szerb-Horvát Szlovén Királyság része lett. Az 1921-es népszámlálás szerint Zavalje község (Veliki és Mali Skočaj, Međudražje, Zavalje, Veliki és Mali Baljevac falvakkal) a Korenicai járáshoz tartozott, és 3024 lakosa volt, ebből 2565 horvát és 459 szerb. 1925-ben az új közigazgatási felosztásban a Száva banovina Korenicai járásához tartozott.
A második világháborúban sok lakos veszett oda. 1947-ben a szomszédos horvát falvakkal együtt Bosznia-Hercegovinához csatolták. Az 1950-es években tovább folytatódott az elvándorlás. A helyiek, bár 1947 óta Bosznia-Hercegovinához tartoznak ma is likainak tartják magukat. Az Assisi Szent Ferenc plébánia, amelyhez a falu tartozik, ma is a horvát Gospić-Zenggi egyházmegye része.[4] 1994 novemberében a zavaljei plébánia összes faluját felgyújtották. A plébánia népét elüldözték, a plébániatemplomot megrongálták. 1995 augusztusában, amikor a horvát hadsereg felmentette az ostromlott Bihácsot, a zavaljei plébánia területe is felszabadult a megszállás alól.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]A Lourdes-i Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1912-ben épült, majd később a sekrestye és a harangtorony is hozzá lett építve. A templomot csetnikek gyújtották fel 1994-ben. Minden leégett, és csak a csupasz falak maradtak. A háború utáni években azonban Skočaj lakossága, különösen a kitelepítettek, Milo Mlinarić Piranov vezetésével, visszaadták a templom régi pompáját. 2018 őszén ismét átalakították a sekrestyét, és reményeik szerint a templom területén és a harangtoronyban is folytatódnak majd a munkálatok.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Naselja Bihaćkog sreza iz 1922, godine i porijeklo stanovništva. vikici.ba . (Hozzáférés: 2023. december 29.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Bihać (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
- ↑ Lički vremeplov. vrilo-mudrosti.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ a b Tri ličke župe u dvjema državama - Od pustošenja do duhovne blagodati. glas-koncila.hr . (Hozzáférés: 2023. december 28.)
- ↑ Gospa Lurdska u Velikom Skočaju. ika.hkm.hr . (Hozzáférés: 2023. december 29.)
További információk
[szerkesztés]
