Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Szilas/Eurázsiai lovasnomádok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az eurázsiai lovasnomádok mintegy két és fél évezreden keresztül fontos szereplői voltak a történelemnek. A ló háziasítása után a közép-ázsiai térségben élő indoiráni népek sikeres nagyállattartó gazdálkodást fejlesztettek ki, ennek alapján erős törzsek emelkedtek fel, amelyek igyekeztek hatalmukat minél szélesebb körben kiterjeszteni. A lovasnomád hadviselés révén felépített hódító pusztai „birodalmak” közül az első jelentősebb, a kor írásos forrásaiban is feljegyzett nép a kimmereké volt, akiket aztán a szkíták, majd a szarmaták követtek. A lovásnomádok gazdálkodása és hadviselése nem kötődött nyelvhez vagy etnikumhoz, számos különböző származású és nyelvű közösség jött lére, egyesült vagy vált szét a térségben az i. e. 1. évezred elejétől az i. sz. 13. századig. Talán a legnagyobb, bár rövid életű sikereket a hunok törökös magvú, de soknemzetiségű közössége alkotta, akik jelentős mértékben járultak hozzá a Nyugatrómai Birodalom bukásához. Hasonlóan sikeres volt az utolsó eurázsiai lovasnomád államalakulat, a Mongol Birodalom a 13. században.

A honfoglaló magyarok is tipikus eurázsiai lovasnomád népet alkottak, sikeres kárpát-medencei letelepedésük és államalapításuk különbözteti meg őket a hasonló etnikumok azóta eltűnt túlnyomó többségétől.

Történetük[szerkesztés]

A vándorló életmód a korai vadászó-gyűjtögető kis emberi közösségek, hordák természetes létformája volt. Később már nagyobb emberi csoportok, törzsek váltak az társadalom alapegységeivé, de a rendszeres helyváltoztatás sokáig alapvető maradt. A bronzkori Jamnaja-kultúra idején az Urál hegységtől délre, a Fekete-tengertől északra a vadászat mellett már az állattartás vált a fő gazdálkodási formává és megjelent a földművelés is.

A ló háziasításának első nyomait is errefelé, az Uráltól délkeletre, a mai Kazahsztán területén létrejött botaji kultúra területén találták meg a régészek. A lótartás alapvetően változtatta meg a térségben élő népek gazdálkodását, lehetővé tette a nagyállattartás kiteljesedését, illetve a csordák megvédését is. Döntő jelentőségűvé vált a lovas hadviselés a törzsek egymás közötti küzdelmeiben is.

Közép-Ázsiában, a Nyugat-szibériai-alföld déli részén, az Uráltól délre, a Fekete-tengertől északra eső területeken egy sor etnikailag és nyelvileg és különböző, lovasnomád gazdálkodást folytató és ilyen harcmodort alkalmazó közösség jött létre, emelkedett fel, majd tűnt el a történelem színpadáról. Az írott történelem hajnalán – amikor a környező, letelepült népek, a görögök és a kínaiak létrehozták írásbeliségüket és feljegyzéseket kezdtek készíteni – ők mind a földművelő népek félelmetes ellenségeiként jelentek meg. Az ebben korban elsősorban Hérodotosz által említett népcsoportok alapvetően iráni nyelveket beszélő etnikumok, főleg a szkíták voltak.[1]

Régészeti eredmények szerint a Kárpát-medencében az i. e. 9. században jelentek meg az első lovasnomádok, a preszkíta mezőcsáti kultúra képviselői.[1]

Társadalmuk[szerkesztés]

Gazdasági élet[szerkesztés]

A nomád hadviselés mint gazdasági tevékenység[szerkesztés]

A nagyállattartó törzsi szervezetben élő és gazdálkodó nomádok számára a háborúskodás természetes állapot volt. A törzsek legelőikhez úgy viszonyulnak, mint a közös tulajdonukhoz. Ennek a korlátja csak egy másik közösség lehet, amely szintén igényt tart erre a területre. A föld megtartására vagy új földek megszerzésére irányuló háború az ilyen természetadta közösségek „legőseredetibb közös munkája”.[2] idézi [3]

A lovasnomádok gazdasági és egymás közötti hadi sikerei később a területileg határos letelepült életmódot folytató birodalmak (főleg Kína és a Római, majd a Bizánci Birodalom) elleni harcra ösztönözte őket. A lovasnomádok rendszeres támadásaikkal, a zsákmányolással és a kikényszerített kereskedelemmel, az adóztatással és az „ajándékok” kizsarolásával késztették ezeknek a birodalmaknak a gazdaságait jelentős többlettermék és fényűzési cikk előállítására, amit aztán a nomádok sajátítottak el. A nomádok hadai így erőszakos katalizátorai voltak történelmi, gazdasági folyamatoknak, összekötő kapcsot jelentettek Európa és Ázsia elszigetelt társadalmai között.[4]

A nomád hadviselésnek gyakran, áttételesen, közvetett gazdasági haszna is volt a korabeli társadalmak számára, ez a detezauráció volt, azaz a gazdasági szempontból haszontalanul felhalmozott, kincstárakban őrzött nemesfém-készletek és már értékek újbóli bekapcsolása a nemzetközi értékforgalom vérkeringésébe. Ilyen volt a mesés perzsa kincstár kifosztása az arabok által, a bizánciak által a lovasnépeknek, vagy a nyugat-európaiak által a vikingeknek fizetett adók.[5]

Egy viszonylag késői lovasnomád nép, a türkök 7. századi társadalmáról már saját felirataik (Kül Tegin és Tonjukuk) szólnak. Eszerint a türkök uralkodói, a kagánok átlagosan 10–12 évig uralkodtak, és ezalatt 50–60 zsákmányszerző hadjáratot vezettek.[6]

A magyar lovasnomádok[szerkesztés]

Ujelgi[szerkesztés]

Az Urál hegység keleti oldalán található Ujelgi régészeti lelőhelyén tipikus lovasnomád temetkezéseket tártak fel a 2010-es években. A leletek szoros párhuzamokat mutattak a honfoglalás kori Kárpát-medencei magyar leletekkel. Magyar kutatók egy csoportja megállapította, hogy itt helyezkedett el a magyarokhoz köthető legkorábbi ismert szállásterület. Az új kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a magyar „őshaza”, a magyar etnogenezis színtere régészeti és nyelvészeti érvek alapján egyaránt az Urálon túl, Délnyugat-Szibéria nyugati zónájában körvonalazható, a Tobol–Irtis–Isim folyók vidékén.[7]

Honfoglalás[szerkesztés]

Kalandozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szabó Gábor
  2. ↑ MEM 46/I. 370–371. o.
  3. ↑ Tőkei-nomád 10. o.
  4. ↑ Ecsedy 28–29. o.
  5. ↑ Bálint Csanád 356–357. o.
  6. ↑ Bartha
  7. ↑ Archaeo - korai magyar

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reitervölker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Szilas/Eurázsiai_lovasnomádok&oldid=27241269”