Szerkesztő:Kreamar/Svájci irodalom
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A svájci irodalom Svájc művészeti életének egyik területe.
-
Friedrich Dürrenmatt
Német nyelvű szerzők[szerkesztés]
- Johannes Aal (kb. 1500–1551) író, költő
- Johann Caspar Bluntschli (1808–1881) író
- Johann Jakob Bodmer (1698–1783) filológus, író
- Johann Jakob Breitinger (1701–1776) filológus, író
- Jakob Bührer (1882–1975)
- Carl Jacob Burckhardt (1891–1974) író, történész
- Jacob Burckhardt (1818–1897) író
- Alex Capus (1961–) író
- Erich von Däniken (* 1935–)
- Friedrich Dürrenmatt (1921–1990) író, drámaíró
- Max Frisch (1911–1991) író
- Salomon Gessner (1730–1788) költő, festő, grafikus
- Friedrich Glauser (1896–1938)
- Albrecht von Haller (1708–1777) költő, filozófus, orvos
- Hermann Hesse (1877–1962) író, költő, irodalmi Nobel-díjas
- Meinrad Inglin (1893–1971), író, újságíró
- Urs Jaeggi (1931–)
- Gottfried Keller (1819–1890) író
- Walther von Klingen (1215 körül - 1286)
- Kurt Marti (1921–2017)
- Gerhard Meier (1917–2008)
- Conrad Ferdinand Meyer (1825–1898) költő, író
- Adolf Muschg (* 1934–) író
- Nagy Abonyi Melinda (* 1968–) író
- Carl Spitteler (1845–1924), költő, Irodalmi Nobel-díj (1919)
- Johanna Spyri (1827–1901)
- Albert Steffen (1884–1963) író, költő, drámaíró
- Martin Suter (1948–)
- Hannes Taugwalder (1910–2007)
- Aglaja Veteranyi (1962–2002) író, színésznő
- Christina Viragh (* 1953–) költő, író, műfordító
- Robert Walser (1878–1956) író, költő
- Urs Widmer (1938–2014)
- Heinrich Wölfflin (1864–1945) író, művészettörténész
Francia nyelvű szerzők[szerkesztés]
- Théodore-Agrippa d'Aubigné (1552–1630)
- Jean Bagnyon [1]
- Alex Capus (*1961–)
- Blaise Cendrars (1887–1961) író, költő
- Alice de Chambrier [2]
- Anne Cuneo (1936–2015)
- Philippe Cyriaque Bridel (1757–1845)
- Louis Duchosal [3]
- Etienne Eggis (1830–1867) [4]
- Simon Goulart (1543–1628) [5]
- Agota Kristof (1935–2011)
- Marc Monnier (1827–1885)
- Juste Olivier (1807–1876)
- Othon of Grandson (1330–1395) [6]
- Jean Antoine Petit-Senn (1792–1870)[7]
- Barbara Polla (*1950–)
- Jean Jacques Porchat (1800–1864)[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.arlima.net/il/jean_bagnyon.html
- ↑ https://web.archive.org/web/20070505162553/http://poesie.webnet.fr/auteurs/chambrier.html
- ↑ https://web.archive.org/web/20070814001708/http://poesie.webnet.fr/auteurs/duchosal.html
- ↑ https://web.archive.org/web/20050208125951/http://www.dhs.ch/externe/protect/textes/d/D15940.html
- ↑ https://web.archive.org/web/20070927204139/http://www.aidh.org/Refug/GE_refug/22.htm
- ↑ https://web.archive.org/web/20051019084429/http://www.cedille.com/poete.asp?n=47&c=r&e=&p=&m=
- ↑ http://www.giga-usa.com/quotes/authors/jean-antoine_petitsenn_a001.htm
- ↑ http://www.textesrares.com/porch000.htm
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- liera.hu (2012)
Irodalom[szerkesztés]
- Heinz Ludwig Arnold (Hrsg.): Literatur in der Schweiz. Text & Kritik Sonderband, IX/98, München 1998, ISBN 3-88377-588-6.
- Robert Acker, Marianne Burkhard: Blick auf die Schweiz. Zur Frage der Eigenständigkeit der Schweizer Literatur seit 1970. Rodopi, Amsterdam 1987, ISBN 90-6203-829-8.
- Maurizio Basili: La letteratura svizzera dal 1945 ai giorni nostri. Portaparole, Roma 2014, ISBN 9788897539322
- Michael Braun, Birgit Lermen (Hrsg.): Schweizer Gegenwartsliteratur. Konrad-Adenauer-Stiftung, St. Augustin, 2005, ISBN 3-937731-66-0.[1]
- Corina Caduff, Reto Sorg (Hrsg.): Nationale Literaturen heute – ein Fantom? Tradition und Imagination des Schweizerischen als Problem. Wilhelm Fink, München 2004, ISBN 3-7705-4011-5.
- Guido Calgari: Die vier Literaturen der Schweiz. Walter-Verlag, Olten 1966.
- Guido Calgari: Le quattro letterature della Svizzera. Sansoni-Accademia, Milano 1968.
- Iso Camartin u. a.: Die vier Literaturen der Schweiz. Hrsg. von Pro Helvetia. Zürich 1995, ISBN 3-908102-20-0.
- Roger Francillon et al.: Histoire de la littérature en Suisse romande. Éditions Zoë, Genf 2015, ISBN 978-2881829437
- Sablon:HLS
- Walter Haas: Dialekt als Sprache literarischer Werke. In: Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. Hrsg. von Werner Besch, Ulrich Knoop, Wolfgang Putschke, Herbert Ernst Wiegand. Zweiter Halbband. Walter de Gruyter, Berlin / New York 1983, S. 1637–1651.
- Walter Haas: Lozärnerspròòch. Eine Geschichte der luzerndeutschen Mundartliteratur mit einem Verfasserlexikon und einem Lesebuch. Räber, Luzern/Stuttgart 1968.
- Daniel Maggetti: L'invention de la littérature romande : 1830-1910. Éditions Payot, Lausanne 1995, ISBN 978-2601031645.
- Kurt Marti: Die Schweiz und ihre Schriftsteller – die Schriftsteller und ihre Schweiz. Evangelischer Verlag Zollikon, Zürich 1966.
- Beatrice von Matt (Hrsg.): Antworten. Die Literatur der deutschsprachigen Schweiz in den achtziger Jahren.[2] NZZ-Verlag, Zürich 1991, ISBN 3-85823-336-6.
- Klaus Pezold (Hrsg.): Schweizer Literaturgeschichte. Die deutschsprachige Literatur im 20. Jahrhundert. Militzke, Leipzig 2007, ISBN 978-3-86189-734-7.
- Pia Reinacher: Je Suisse. Zur aktuellen Lage der Schweizer Literatur. Nagel & Kimche, Zürich 2003, ISBN 3-312-00328-8.
- Nicolai Riedel, Stefan Rammer (Hrsg.): Literatur aus der Schweiz. Sonderheft von Passauer Pegasus. Zeitschrift für Literatur, Jahrgang 11 (1993), Heft 21/22, ISSN 0724-0708.
- Peter Rusterholz, Andreas Solbach (Hrsg.): Schweizer Literaturgeschichte. Metzler, Stuttgart 2007, ISBN 978-3-476-01736-9.
- Martin Stern (Hrsg.): Expressionismus in der Schweiz. 2 Bde., Haupt, Bern und Stuttgart 1981, ISBN 978-3-258-02977-1
- Ulrich Suter: Literarische Innerschweiz. Albert Koechlin Stiftung AKS, Luzern 2011, ISBN 978-3-905446-13-5.
- ↑ Weitere Beiträge von Norbert Bärlocher, Erica Benz-Steffen, Michael Böhler, Corina Caduff, Christoph Kannengiesser, Gerhard Lauer, Adolf Muschg, Franziska Schössler, Hans R. Schwab, Martin Zingg.
- ↑ Gemeint sind die 80er Jahre des 20. Jahrhunderts.