Gottfried Keller

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gottfried Keller
Gottfried Keller, 1860
Gottfried Keller, 1860
Született 1819. július 19.
Zürich
Elhunyt1890. július 15.(70 évesen)
Zürich
Sírhely Friedhof Sihlfeld
Állampolgársága svájci
Foglalkozása
Iskolái
Díjak Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1876)

Gottfried Keller signature.gif

Gottfried Keller az IMDb-n
Gottfried Keller PORT.hu-adatlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottfried Keller témájú médiaállományokat.

Gottfried Keller (Zürich, 1819. július 19. – Zürich, 1890. július 15.) svájci német realista író, a kritikai realizmus alakja, de lírája, politikai költészete is jelentős.

Élete[szerkesztés]

Gottfried Keller Zürichben született, apja művelt esztergályos volt, de korán meghalt. Keller sokat nélkülözött fiatalkorában. 1834-ben kiutasították az iskolából és autodidakta lett.

1840-től festészetet tanult Münchenben, festőnek készült, ám csakhamar az irodalom felé fordult figyelme. 1846-ban jelentkezett először, első műve, a Költemények a demokratikus liberalizmus jegyeit mutatta. 1848-50-ben Heidelbergben volt ösztöndíjas, ahol Feuerbach előadásait is hallgatta.

Berlinből már ismert íróként tért haza. 1861-72-ben magas rangú zürichi hivatalnok volt, majd 1872-től ismét megjelentek írásai.

Keller Zürichben, a Shielfeld temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

Keller a legtöbb esetben az élet egy-egy jelenségéről fejti ki mondanivalóját az emberi sorsok villanásszerű felidézésével. Kedvelt műfaja a novella. Humoros-szatirikus hangvételű novellái Svájc társadalmába engednek betekintést.

Történelmi tárgyú novelláiban „az objektív történelmi téma és távolság számára az emlékező visszaidézés tárgyiasított, szélesebb alapú lehetőséget jelent” (Halász Előd). E műveit mondai krónikás hitelesség és szubjektivítás jellemzi. Témái: egy-egy epizód, családi történet, egyéni tragédia vagy lelkiismereti konfliktus. Ez a tematika azonban az emberélet általános konfliktusai felé mutat.

Művei cím szerint:

  • Zöld Henrik (Der grüne Heinrich) (1854, regény 1. változat)
  • Seldwylai emberek (1856, novellagyűjtemény), benne: Falusi Rómeó és Júlia (Romeo und Julia auf dem Dorfe), Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute)
  • Hét legenda (1872, novellagyűjtemény)
  • Zürichi novellák (1877, novellagyűjtemény), benne: A hét igazak zászlaja
  • Zöld Henrik (1879-80, regény 2. változat)
  • Epigramma (1881, novellagyűjtemény)
  • Martin Salander (1886, regény)

Magyarul[szerkesztés]

  • A fehér rózsa; in: Gyöngyök. Novellák; ford. T. B.; Aigner, Bp., 1886
  • Falusi Romeo és Julia; ford. Elek Arthur; Franklin, Bp., 1904
  • Zöld Henrik, 1-2.; ford. Ignotus; Révai, Bp., 1909 (Klasszikus regénytár)
  • Hét legenda; ford. és bev. Váry Rezső; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
  • Ruha teszi az embert; ford. Ormos Ede; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár)
  • Tükör, a cica. Csodálatos történet; ford. Hevesi Sándor; Tevan, Békéscsaba, 1917 (Tevan-könyvtár)
  • Pankrác, a duzzogó; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár)
  • A Szent Szűz mint lovag. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása; ford. Trócsányi Zoltán, átnézte Heinrich Gusztáv; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
  • Romeo és Júlia falun; ford. Ormos Ede; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920 (Regényfüzér)
  • Jakab mester könyve; ford. Lányi Viktor; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár. Új sorozat)
  • Ruha teszi az embert; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Seldwylai emberek, 1-2.; ford., bev. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1930
  • Tükör, a cica. Mese; ford. Szabó Lőrinc; Kampmann, Berlin-Dahrem, 1941 (Kazinczy könyvtár)
  • Jéghercegnő; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény)
  • Egyszer mindenki...; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény)
  • Idegen vér; Soltész, Bp., 1943 (Csíkos sarkú regény)
  • Két nővér; Bartsch, Bp., 1943 (Hétfői regény)
  • A hamis madonna; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944
  • Fiú vagy lány?; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944 (Népszerű regény)
  • Az álom nem teljesül; Hungária Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)
  • Az előkelő utas; ford. Moly Tamás; Hungária Ny., Bp., 1948 (Forintos regény)
  • Ruha teszi az embert; ford. Szekeres Ilona; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár)
  • A hét igazak zászlaja. Válogatás a Die Leute von Seldwyla és a Züricher Novellen c. kötetekből. Elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Thurzó Gábor, bev. Sőtér István; Franklin, Bp., 1950
  • Falusi Rómeó és Júlia és más elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Schöpflin Aladár, Thurzó Gábor, utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1956 (Olcsó könyvtár)
  • Der Schmied seines Glückes / A maga szerencséjének kovácsa; ford. Thurzó Gábor; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű kis könyvtár)
  • Gottfried Keller művei, 1-4.; bev. Sőtér István; Európa, bp., 1963
    • 1-2. Zöld Henrik. Regény; ford. Jánosy István
    • 3. A seldwylai emberek. Elbeszélések; ford. Jánosy István et al.
    • 4. Zürichi novellák; ford. Lányi Viktor, Thurzó Gábor, Urbán Eszter
  • A hét igazak zászlaja; ford. Thurzó Gábor; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
  • Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei; vál. Eörsi István, ford. Csengery Kristóf et al.; Európa, Bp., 1986 (Lyra mundi)

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi kisenciklopédia I. (A–L). Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-285-3
  • Halász Előd: A német irodalom története

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Gottfried Keller témában.