Johann Jakob Breitinger
| Johann Jakob Breitinger | |
 | |
| Johann Caspar Füssli festménye után (1741) | |
| Született | 1701. március 1. Zürich |
| Elhunyt | 1776. december 14. (75 évesen) Zürich |
| Állampolgársága | svájci |
| Foglalkozása | filológus, író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Jakob Breitinger témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Jakob Breitinger (Zürich, 1701. március 1. – Zürich, 1776. december 14.) svájci filológus és író.
Breitinger teológiát és filológiát tanult és 1730-ban újra kiadta a feledésbe merült Septuagintát. 1731-ben kezdett el abban a zürichi gimnáziumban héber nyelv és görög nyelvet tanítani, ahol Johann Jakob Bodmer - későbbi barátja - történelemtanár volt. Bodmerrel közösen vált ismertté, közösen írt és szerkesztett egyháztörténeti művükben gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy kitől származnak az írások. A Thesaurus Historicae Helveticae (1735) című történelmi gyűjtemény szerzőjeként azonban azonosítható Breitinger. Breitinger legfőbb műve a "Critische Dichtkunst" (Kritikus Költészet) 1740-ből a természet utánzása helyett a művészetben az alkotó fantáziát helyezné a középpontba. Ezzel nagy befolyása volt a német irodalomelméletre és irodalomtörténetre. Ehhez kapcsolódik a szintén irodalomtörténeti jelentőségű vita, melyben Bodmer Breitingerrel közösen érvelt Johann Christoph Gottsched ellenében és amely „a zürichi irodalmi vita” néven vonult be az irodalomtörténetbe.
Művei[szerkesztés]
- Kritische Abhandlung von der Natur, den Absichten und dem Gebrauche der Gleichnisse, 1740
- Critische Dichtkunst, 1740
- Verteidigung der schweizerischen Muse Herrn D. A. Hallers, 1744
Források[szerkesztés]
- Wolfgang Bender: Johann Jakob Bodmer und Johann Jakob Breitinger. Metzler, Stuttgart 1973. (= Sammlung Metzler; 113) ISBN 3-476-10113-4
- Uwe Möller: Rhetorische Ueberlieferung und Dichtungstheorie im frühen 18. Jahrhundert. Studien zu Gottsched, Breitinger und Georg Friedrich Meier. Fink, München 1983. ISBN 3-7705-2102-1
