Adolf Muschg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf Muschg
Lausanne, 2008
Lausanne, 2008
Élete
Születési név Friedrich Adolf Muschg
Született 1934. május 13. (83 éves)
Zollikon (Zürich kanton)
Nemzetiség Svájc svájci
Házastársa
  • Hanna Johansen
  • Atsuko Kanto
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, elbeszélés, dráma, vers, krimi, irodalmi életrajz
Első műve Im Sommer des Hasen
Kitüntetései
  • Büchner-díj (1994)
  • Vilenica Prize (1995)
  • Hermann-Hesse-Preis (1974)
  • Grimmelshausen-Preis (2001)
  • Conrad Ferdinand Meyer Prize (1968)
  • Georg Mackensen Literary Prize (1967)
  • Poetik-Professur an der Universität Bamberg (2003)
Irodalmi díjai Carl Zuckmayer-medál (1990) Büchner-díj (1994)
Adolf Muschg aláírása
Adolf Muschg aláírása
Adolf Muschg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Adolf Muschg témájú médiaállományokat.

Adolf Muschg (Zollikon (Zürich kanton) 1934. május 13.) svájci író, drámaíró, költő, irodalomtudós, egyetemi tanár.

Adolf Muschg germanisztikát, angolt és pszichológiát tanult a zürichi egyetemen, és Ernst Barlachból írta doktori disszertációját. 1959-től 1962-ig egy zürichi gimnáziumban dolgozott mint irodalomtanár. Ezután több kül- és belföldi egyetemen volt vendégtanár, majd 1970-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule irodalom- és németprofesszora lett. Kilchbergben él Zürich mellett, 1965 óta ír regényeket és elbeszéléseket. Regényeinek gyakori témája a polgári családi élet problémái, az intellektuális réteg hatalomhoz való viszony, a bűn, a sikertelenség kérdései és a művészet (terápiás) szerepe a társadalomban. Legismertebb regénye Albissers Grund, amely - mint később pl. a Baiyun - egy krimitörténet kereteit kihasználva a fentebb említett problémákkal foglalkozik. A főszereplők körüli cselekményeken kívül betekintést nyerhetünk a svájci mentalitásba és társadalomba, és ezen cél érdekében helyenként szatirikus hangvételű. Muschg pszichológiai és pszichoanalitikus megközelítése jól számon követhető ismert esszéjében[1] is.

Legfontosabb művei[szerkesztés]

  • Im Sommer des Hasen. 1965
  • Gegenzauber. 1967
  • Fremdkörper. 1968
  • Rumpelstilz. Ein kleinbürgerliches Trauerspiel. 1968
  • Mitgespielt. 1969
  • Die Aufgeregten von Goethe. Ein politisches Drama. 1971
  • Liebesgeschichten. 1972
  • Albissers Grund. 1974
  • Entfernte Bekannte. 1976
  • Kellers Abend. Ein Stück aus dem 19. Jahrhundert. 1976
  • Gottfried Keller. 1977
  • Besuch in der Schweiz. Vier Erzählungen. 1978
  • Noch ein Wunsch. 1979
  • Baiyun oder die Freundschaftsgesellschaft. 1980
  • Literatur als Therapie? Ein Exkurs über das Heilsame und das Unheilbare. 1981
  • Leib und Leben. 1982
  • Das Licht und der Schlüssel. Erziehungsroman eines Vampirs. 1984
  • Der Turmhahn und andere Liebesgeschichten. 1987
  • Die Schweiz am Ende. Am Ende die Schweiz. Erinnerungen an mein Land vor 1991
  • Der Rote Ritter. Eine Geschichte von Parzival. 1993
  • Herr, was fehlt Euch? Zusprüche und Nachreden aus dem Sprechzimmer des heiligen Grals. 1994
  • Die Insel, die Kolumbus nicht gefunden hat. Sieben Gesichter Japans. 1995
  • mein Heimatland! 150 Versuche mit dem berühmten Schweizer Echo. 1998
  • Sutters Glück. 2001
  • Das gefangene Lächeln. 2002.
  • Gehen kann ich allein und andere Liebesgeschichten, 2003
  • Der Schein trügt nicht. Über Goethe, 2004
  • Eikan, du bist spät, 2005
  • Wenn es ein Glück ist. Liebesgeschichten aus vier Jahrzehnten, 2008
  • Kinderhochzeit, Roman, 2008

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A pásztor avagy a tanya, Égtájak 1974, Öt világrész elbeszélései, Európa Kiadó, 1974.

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. Literatur als Therapie? Ein Exkurs über das Heilsame und das Unheilbare. Frankfurter Vorlesungen, 1981

Forrás[szerkesztés]

  • Manfred Dierks (Szerk.): Adolf Muschg. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 1989, ISBN 3518385860.

Külső hivatkozás[szerkesztés]