Szent László-templom (Debrecen)

Szent László-templom
A templom kelet felől
Vallás	római katolikus
Egyházmegye	Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (1993-) Szeged-Csanádi egyházmegye (-1993)
Egyházközség	Szent László Római Katolikus Domonkos Plébánia
Névadója	Szent László
Védőszent	Szent László
Parókus	Górski Jacek O.P. házfőnök-plébános
Építési adatok
Építése	1982–1983
Tervezője	Zsuga Miklós (építész), Kálmán Ernő (mérnök)
Felszentelés	1983. június 26.
Felszentelő	Udvardy József
Elérhetőség
Település	Debrecen
Hely	4027 Debrecen, Füredi u. 6.
Elhelyezkedése
Szent László-templom Pozíció Debrecen térképén
é. sz. 47° 32′ 28″, k. h. 21° 37′ 24″47.541166666667, 21.623305555556
A Szent László-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A debreceni Szent László-templom a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegyéhez tartozó domonkos plébániatemplom, amely 1982 és 1983 között épült fel a Füredi úton.

Története

A domonkosok feltehetően a 13. században érkeztek Debrecenbe, amikor a rend térítő szerzeteseket küldött Magyarországra és a keletebbre lévő területekre a kunok és a mongolok térítésére. A helyi rendtartomány megalapításával a Bolognai Egyetem magyar származású jogtanárát, Magyar Boldog Pált bízták meg, aki négy társával érkezett Magyarországra. Főleg a keleti területeken a kunok között végeztek térítő munkát. Egyes források szerint a debreceni kolostorukat 1226-ban alapították, és ez a mai Református Kollégium helyén állhatott. 1326-os távozásuk után rendházukat ferencesek vették át.

A 13. században, a fejlődésnek indult Debrecenben már állt egy Szent László-templom. Az egykori Szentlászlófalvának (a mai Szappanos utca környékén) volt egy Szent László titulusú temploma, amelyet feltehetőleg a 13. század végén építettek. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint ez a plébánia, illetve az ugyancsak debreceni Szent András-templom a legnagyobb plébániák közé tartozott a váradi püspökség területén. Az előbbi templom pusztulása után a Szent András-templomban volt egy Szent László-mellékoltár, és ez a templom volt a domonkosok temploma, illetve kolostoruk is a közelben – a mai Püspöki palota vagy a Kollégium környékén – lehetett. A domonkosok kb. 110 év után, máig tisztázatlan körülmények között több mint 600 évre elhagyták a várost.

A domonkosok és a ferencesek csak 1942-ben tértek vissza Debrecenbe. Tevékenységükhöz önálló plébániát is kaptak, a város egyetlen plébániájából, a Szent Anna plébániából leválasztották a Szent István-templomot és plébániát a ferenceseknek, és a Szent László-templomot és plébániát a domonkos rendnek. Utóbbihoz hozzácsatolták a józsai filiát is. A kinevezett domonkos és ferences atyák ünnepélyes beiktatására 1942. október 11-én, a Szent Anna-templomban került sor. Még azon év novemberében hozzáfogtak a Károly Ferenc József (ma Füredi) út 6. szám alatt a domonkos rendház építéséhez, és 1943. január 7-én dr. Bánáss László prépost felszentelte a zárdát, amelyben egy szoba-kápolnát is berendeztek. 1943. március 14-én dr. Lindenberger János apostoli kormányzó megáldotta a megnagyobbított kápolnát. 1946-ban a rend telket vásárolt a Bem tér (akkori Magoss György tér) és a Hadházi utca sarkán. 1947-ben egy monumentális templom, kolostor és kultúrház építésével bízták meg Jost Ferencet, azonban a berendezkedő kommunista hatalom 1948 szeptemberében hozott kormányrendelete miatt a munkálatokat abba kellett hagyni. 1950-ben az Elnöki Tanács rendelete alapján a domonkos rendet megszüntették, a plébánia pedig az egyházmegyéhez került, és 1990-ig egyházmegyés plébániaként működött.

A templomépítési munkálatai 1950-ben leálltak, a elkövetkező évtizedek alatt a már meglévő falakat széthordták, de a Bem téren az alapok megmaradtak.

Az 1980-as évekre a kis kápolna korszerűtlenné vált a hívek számának növekedése miatt. Regős Gyula plébános és Marosi János atya, plébániai adminisztrátor Kálmán Ernő mérnök tervei alapján, Zsuga Miklós építész kivitelezésében hozzálátott a mai templom felépítéséhez. Alapkövét 1982. március 28-án tették le. 1983. június 26-án Udvardy József Szeged-Csanádi megyéspüspök szentelte fel. Szentelésére elkészült a harangláb is, ahova a Szent József nevű harang került. Ezt korábban a kassai domonkosok adományozták Debrecennek. A korábbi kápolnát hittanteremmé, pap- és kántorlakássá, valamint plébániai irodává alakították át.

A templom faragott díszítéseit Nagy Ferenc faragóművész készítette, ezeket 1986-ban, illetve 1988-ban állították fel. 1987 júniusában helyezték el a templomkertben Till Aranka szobrászművésznő Szent Lászlót ábrázoló mellszobrát. 1989-ben új plébánia és közösségi ház építése kezdődött meg Marosi János plébánosi jogkörrel rendelkező irodavezető irányításával.

1989 nyarán az Elnöki Tanács visszavonta az 1950-ben kiadott rendeletet, így a szerzetesrendek újra működhettek. A domonkos rendnek dr. Dóczy Zsigmond OP vezetésével sikerült újra felállítani a budapesti Thököly úti, a soproni és a debreceni rendházakat. 1990. szeptember 1-jén visszatértek Debrecenbe, és az új plébániaépületet rendházzá alakították, majd 1992-ben a belső munkálatokat is befejezték. A magyarországi provinciájában kevés szerzetes működött, ezért 1993-ban lengyel domonkosok érkeztek misszióba. A plébánia lelkipásztori területéhez tartozik a város egyik legnagyobb lakótelepe az 1970-es években kiépült Újkert és Sestakert is, ahol szükségessé vált egy új templom építése. A Borbiró téren épült fel a Megtestesülés-templom, melynek alapkövét 1994-ben tették le. Anyagi nehézségek miatt 1996-ban ezt, a még épülőfélben levő templomot a domonkosok átadták az egyházmegyének.

2003-ban a Bem téri telek és a rajta lévő lakóház eladásra került, a befolyó pénzből pedig 2004-ben a jelenlegi templom mellett közösségi- és rendház építését, illetve a Megtestesülés-templomhoz tartozó plébánia épületének építését fedezte a püspökség. A II. János Pál Intézetet és a rendházat 2007. június 24-én áldotta meg Bosák Nándor püspök. Ezek építésekor lebontásra került a templom melletti harangláb.

2011 októberében, az Isteni Irgalmasság konferencia keretében a templom belsejében kiállításra került a Szentek Közössége (Communio Sanctorum) című mozaik azonos méretű terve. Az eredeti, magyar, lengyel és egyetemes szenteket és vértanúkat ábrázoló mozaik Puskás László görög katolikus lelkipásztor alkotása, és a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájában található.

A plébánia közössége három hónapig tartó teljes belső felújítási munka után 2020. november 8-án újra birtokba vehette a debreceni Szent László-templomot. A felújításnak köszönhetően új bútorzatot és nagyobb teret kapott a szentély, emellett kőből készült oltár és új Krisztus-kereszt is ékesíti ezentúl a templomot.

Leírása

Balról jobbra: a rendház, a templom és a II. János Pál Intézet

A kelet-nyugat tájolású, modern stílusban épült egyhajós templomban a szentély a nyugati oldalon található. Az oltár mögötti falon egy korpusz és egy kör alakú faragvány áll. Utóbbi közepén egy kör alakú, függönnyel letakart üvegajtó található, amely mögött a monstranciát őrzik. A korpusz jobb oldalán áll a Bánszki Tamás festette, Szent Lászlót ábrázoló oltárkép. A szentéllyel szemben, a bejárat fölötti karzaton áll az orgona. A hajó belső falain, két oldalt Nagy Ferenc készítette fa domborművek láthatóak, amelyek a keresztút stációit ábrázolják. A korpusztól jobbra áll egy bemélyedés a hajóban, ahol egy Mária-oltár került kialakításra.

A telken, a templom két oldalán áll a II. János Pál Intézet és a domonkosok rendháza is, illetve a templom bejáratával szemben található Szent László mellszobra.

A belső udvaron, a II. János Pál Intézet falán 2008 áprilisában felavatták a néhai pápa domborműves emléktábláját, amelyet Kövér József alkotott. Az intézet megnyitásakor Juha Richárd szobrászművész egy kis Szent László-szobrot és egy Boldog Salkaházi Sárát ábrázoló mellszobrot adományozott a rendnek.

Orgona

Orgonáját 2011. május 7-én szentelte fel Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye püspöke. A 12 regiszteres hangszer Németországból származik.

Papjai és szerzetesei

1942-1950: Plébánosok: P. Juhász László OP (1942–1944) Sütő Albert OP (1944–1950) 1950-1990 (Szeged-Csanádi egyházmegye): Plébánosok: Bodnár János Virágh János Dr. Balogh Imre Dr. Regős Gyula Marosi János 1990-től (domonkosok visszatérése): Plébánosok: Szakács Raymund OP Mészáros Domonkos OP Antalóczi Márton OP Dióssi Kornél OP Górski Jacek OP Barna Máté OP Köbli Tamás OP

Itt szolgáló atyák: Bejci Tibor OP Kostecki Andrzej OP Leszkovszky Pál OP Major Piusz OP Szabó Bertalan OP Tokodi László OP Wysokiński Ireneusz OP Testvérek: Dezse Péter Pápai József Jozef Zummer Dr. Héjja Anna Margit OP szerzetesnővér (1996. január–1998. július)

Források

• Szent László Plébánia története (Domonkosok Debrecenben)
• Történet Archiválva 2019. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (Szent László Római Katolikus Domonkos Plébánia)
• Kálmán Ernő a templom építéséről (YouTube)

További információk

• A Szent László Római Katolikus Domonkos Plébánia honlapja Archiválva 2019. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A magyarországi domonkosok honlapja
• Hetvenöt éve alapították a debreceni Szent László-plébániát (Magyar Kurír)
• Archív felvételek a plébánia életéből Archiválva 2023. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Szent László Római Katolikus Domonkos Plébánia)
• Szent László római katolikus templom (domonkos)- CívisGIStory

Kapcsolódó szócikkek

• Debrecen látnivalói