Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent István Egyetem
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Alapítva 1920
Hely magyar Gödöllő, Magyarország
Korábbi nevei Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar
Típus állami egyetem
Elérhetőség
Cím 2100 Gödöllő
Páter Károly u. 1.
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (Magyarország)
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 35″, k. h. 19° 21′ 41″
A Szent István Egyetem
Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar weboldala

A Szent István Egyetem gödöllői kampuszának hagyományait meghatározó Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar több mint félévszázados sikeres és eredményes múltra tekinthet vissza. Oktatói karának tudományos felkészültsége, az elméleti alapozó oktatás színvonala évtizedek óta a legjobb[1] az országban, meghatározza a hazai agrármérnök-képzés kereteit.

Története[szerkesztés]

Az agrárszakismeretek felsőfokú oktatása Magyarországon közel kétszáz éves múltra tekint vissza. A kor követelményeinek megfelelő, az egyes észak- és nyugat-európai országok mintájára létrehozandó önálló agrártudományi egyetem alapításának gondolata az 1900-as évek elején vetődött fel. Gróf Károlyi Mihály 1911-ben előterjesztett javaslata vált valóra, aki a mezőgazdasági és közgazdasági képzést egybekapcsolva kívánt új egyetemi kart létesíteni. Az agrártudományok egyetemi oktatása az első világháborút követően, a Budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Mezőgazdasági Osztályán kezdődött meg (1920). Ezt a képzési programot 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karának Mezőgazdasági Osztálya vette át. 1945-ben Budapest székhellyel és négy karral alapították meg az első önálló Magyar Agrártudományi Egyetemet, melynek célja és feladata az volt, hogy összefogja az ország öt városában működő mezőgazdaság-tudományi, állatorvos-tudományi, erdőgazdaság-tudományi, valamint kert- és szőlőgazdaság-tudományi karokat.

A Budapestről irányított országos agráregyetemi hálózat működtetését azonban számos probléma terhelte, ezért a vidéki osztályok, az állatorvos- és az erdőgazdaság-tudományi karok önálló főiskolákká alakultak át. A gyakorlati képzés feltételeinek biztosítása érdekében a Magyar Agrártudományi Egyetem Agronómiai, Állattenyésztési, Agrárközgazdasági és Gépesítési Karai – amelyeket később összevontak – 1950-től több lépésben átköltöztek Gödöllőre, a Premontrei Rend időközben megszüntetett Szent Norbert Gimnáziumának épületébe. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több kar működött egymás mellett, majd 1957-ben a karok egyesültek Gödöllői Agrártudományi Egyetem néven.

Több mint félévszázados fejlődésének eredményeként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem az ország legnagyobb agrárfelsőoktatási és kutatási intézményévé vált és meghatározó szerepet játszott a hazai agárkutatások számos ágazatában. A Mezőgazdaságtudományi Kar 1999-ben nevét Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar elnevezésre változtatta.[2][3]

A Kar vezetése[szerkesztés]

Oktatott szakok[szerkesztés]

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara küldetésének tartja a tudományos és szakmai ismeretekre alapozott környezet- és embercentrikus élelmiszergazdasági szakemberek képzését.[4] A kar az úgynevezett bolognai folyamat során fokozatosan átállt a hagyományos, egységes egyetemi képzésekről a lineáris, osztott képzésre. A tradicionálisan oktatott mezőgazdasági területek (állattenyésztés, növénytermesztés) mellett olyan új, az európai oktatásban már meghonosított és népszerűvé vált képzéseket is indít a Kar, mint például a vadgazdálkodás, vidékfejlesztés, kertészet, haltenyésztés, környezetgazdálkodás, vagy a mezőgazdasági biotechnológia.

felsőfokú szakképzés[szerkesztés]

  • Hulladékgazdálkodási technológus

alapképzés (BSc)[szerkesztés]

mesterképzés (MSc)[szerkesztés]

A doktori képzés[szerkesztés]

A karon három tudományágban (biológia, környezet- és agrártudomány), négy doktori iskola működik. A doktori iskolák szellemi és kutatási potenciálja, külföldön is elismert eredményei nagymértékben hozzájárultak a nemzetközi pályázatokon és együttműködésekben elért eredményeihez.[4]

SZIE MKK doktori iskolái[szerkesztés]

Intézetek[szerkesztés]

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar szervezeti felépítése alapján[4] az alábbi Intézetekben, Tanszékekben folyik az oktatói és kutatói munka:
1. Állattudományi Alapok Intézet

  • Állattani és Állatökológiai Tanszék
  • Állatélettani és Állat-egészségtani Tanszék
  • Takarmányozástani Tanszék

2. Állattenyésztés-Tudományi Intézet

  • Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék
  • Állatnemesítési, Sertés-, Baromfi- és Hobbiállattenyésztési Tanszék

3. Genetika és Biotechnológiai Intézet
4. Növénytani és Ökofiziológiai Intézet
5. Növényvédelmi Intézet
6. Kertészeti Technológiai Intézet
7. VadVilág Megőrzési Intézet
8. Növénytermesztési Intézet
9. Környezettudományi Intézet

  • Kémia és Biokémiai Tanszék
  • Talajtani és Agrokémiai Tanszék

10. Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

  • Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék
  • Halgazdálkodási Tanszék
  • Környezetgazdaságtani Tanszék
  • Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék
  • Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék
  • Területi Tervezési és Térinformatikai Tanszék

11. Kihelyezett tanszékek Kihelyezett Génmegőrzési és Nemesítési Tanszék (KGNT), Háziállatcsoport (HÁSZ), KÁTKI, Gödöllő, Kultúrnövénycsoport (KUSZ), ABI, Tápiószele, Kihelyezett Ökotoxikológiai Tanszék (KÖTT), # Központi Élelmiszertudományi Kutatóintézet, Budapest (KERT), MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest (KÖTI), MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár (NTI), Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő (GEBI), Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged (GEBI), Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom (ÁTTI), Matrica Múzeum, Százhalombatta, (KÖTI), MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, Budapest (NVI)

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar fennállása óta nagy hangsúlyt fektet a nemzetközi vérkeringésben való aktív közreműködésre. Munkatársai számos nemzetközi fejlesztési projektben vettek részt a múltban, de ma is sok kutató és oktató szakismeretére tartanak igényt külföldi partnerintézmények. Jelenleg mintegy 80 ország kutatóintézetével, egyetemével van élő oktatási-kutatási kapcsolata a világ minden részéről.[4] Hallgatói számára adott a lehetőség külföldi egyetemeken való részképzésre, egy-két szemesztert tölthetnek a diákok a külföldi egyetemen, az ott hallgatott tárgyak visszajövetelük után az itthoni képzésben elismertethetőek. Kiemelendő az egyesült államok-beli Purdue Egyetemmel, a holland Wageningen Egyetemmel, a német Justus Liebig Egyetemmel, az osztrák Agrártudományi Egyetemmel való intenzív kapcsolat, amely eddig több száz hallgató számára tette lehetővé a külföldi tapasztalatszerzést. Segítséget nyújt hallgatóinak abban is, ha külföldi szakmai gyakorlaton szeretnének részt venni: Ausztriába, Hollandiába, az Egyesült Államokba, valamint a világ számos más országának mezőgazdaságába nyerhetnek betekintést.[4]

Egykori és jelenlegi híres diákjai, tanárai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. HVG Diploma 2010 Felvi-rangsorokkal
  2. SZIE Intézményfejlesztési terv 2007-2011
  3. A láthatóvá tett gyökerek - egyetemtörténeti kiállítás
  4. ^ a b c d e SZIE MKK honlapja