„Vittenc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Bot: következő hozzáadása: eo:Chtelnica |
||
| 75. sor: | 75. sor: | ||
[[en:Chtelnica]] |
[[en:Chtelnica]] |
||
[[eo:Chtelnica]] |
|||
[[fr:Chtelnica]] |
[[fr:Chtelnica]] |
||
[[nl:Chtelnica]] |
[[nl:Chtelnica]] |
||
A lap 2010. szeptember 1., 14:06-kori változata
| Vittenc (Chtelnica) | |
 | |
| A Szentháromság templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Pöstyéni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1208 |
| Polgármester | Stanislav Današkovič |
| Irányítószám | 922 05 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | PN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2572 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 32,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 34′ 10″, k. h. 17° 37′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 10″, k. h. 17° 37′ 30″ | |
| Vittenc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vittenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Vittenc (szlovákul Chtelnica) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Pöstyéni járásban. 2001-ben 2537 lakosából 2522 szlovák volt.
Fekvése
Pöstyéntől 22 km-re délnyugatra a Vittenci-patak partján fekszik.
Története
A település első írásos említése 1208-ban "Wytelnize" alakban történt. Eredetileg a falu a mai felső templom körül alakult ki. A templom elődje 13. század végén épült Keresztelő Szent János tiszteletére, valószínűleg többször átépítették. A templomot és plébánosát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi. Az 1634-es egyházi vizitáció már félig romosnak írja le. A mai kis templom az eredetinek csak mintegy felét teszi ki. A templom körül a 18. század végéig temető is volt. Luxemburgi Zsigmondtól 1398-ban "Wytench" kiváltságokat kapott és gyorsan fejlődött. Stibor vajda 1423-ban kelt oklevele már „oppidiumnak”, azaz mezővárosnak nevezi. Kiváltságait később II. Mátyás és III. Károly is megerősítették. A 15. század első felében pestis pusztította és a század második felének háborús eseményei is érintették. A 16. század első felétől délről a török támadások elől menekülő lakosság, főként horvátok, köztük nemesek is érkeztek ide. Néhányuk utódai még ma is élnek a községben. Jövedelmeik egyik legfőbb forrását a malmok jelentették. A Celkovoknak például a 17. – 18. században legkevesebb 6 malmuk volt. 1583-ban Ungnad Kristóf horvát főúr, Jókő várának ura nagyszabású reneszánsz várkastélyt épített itt, mely a település meghatározó épülete lett. A kastélyt később többször átépítették, melyek közül a legjelentősebb az 1769-es barokk átépítés volt. A kastély alatt tágas pince húzódik. A 19. század közepén Pálffy József a kastély köré szép angolparkot építtetett értékes faritkaságokkal és halastóval. A települést a 18. század elején nagy pestisjárvány sújtotta. Ennek emlékére építették 1713-ban a Szentháromság templomot, az ún. alsó templomot. 1826 és 1834 között itt működött Nyitra vármegye első gyógyintézete.
Vályi András szerint "VITTENCZ. Telnitz. Tót Mezőváros Nyitra Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pöstyénhez 2 mértföldnyire; határjának földgye közép termékenységű, fája van, szőleji tágasak, és termékenyek, legelője, réttye jó." [2]
Fényes Elek szerint "Vittencz, (Chtelnicz), Nyitra m. tót m. v. Poson vmegye szélén, 2051 kath., 1 evang., 166 zsidó lak., kik földmivelők, mesteremberek, és fuvarosok. Kath. paroch. templom; synagoga; diszére szolgál a grófi palota, egy gyönyörü angol kerttel együtt, s az egy órányira lévő vadászkastély, a vadaskert, mellyben különösen sok vaddisznó találtatik. Határa középszerű; szőlőhegye tágas; erdeje nagy és szép s vizimalma van. Lakosai közt számos a posztó csináló és varga. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Galgócz" [3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Vittencz nagy község, a Kis-Kárpátok alatt, Jókőtől délkeletre, 8 kilométerre, nem messze a pozsonymegyei határszéltől. Lakosainak száma 1631, kik közt néhány magyar, 153 német, a többi tót. Vallásuk r. kath. (129 izraelita). Postája helyben van, táviró- és vasúti állomása N.-Kosztolány Vittencz, – Zsigmond király 1398-ban kelt adománylevele szerint Wytench – régi kiváltságos község, amiről számos más létező oklevél is tanúskodik. Stibor vajdának az ottani plébánia levéltárában őrzött és 1423-ban kelt adománylevele a községet már akkor „Major Vittencze oppidum”-nak nevezi. A község levéltárában pedig II. Mátyásnak 1611-ben és III. Károlynak 1712-ben kelt okmányait őrzik, melyek szintén a község kiváltságaira vonatkoznak. Az utas az országutról, magas domboldalról a község főterére ereszkedik le, melyen túl, szintén domboldalon, gróf Pálffy Józsefnek díszes, nagyszabásu várkastélya tünik szemébe, körülötte négy oldalról egy-egy emeletes, toronyszerü, manzardtetős lakóház. E kastélyt 1603-ban báró Ungnad Kristóf, akkoriban a jókői uradalom ura építtette. Ungnad leányát, Anna Máriát Erdődy Tamás vette nőül és így került öröklés útján gróf Pálffy József birtokába. A kastély mögött és oldalt nagy kiterjedésü, szép park terül el, előtte pedig gyönyörü kettős fasor vonúl végig, messze, egész a községen túl levő uradalmi épületekig. Gróf Pálffy Józsefnek itt nagy uradalma, mintagazdasága és híres ló-, juh- és marhatenyésztése van. A kastély egyszerü, de nemes ízléssel van berendezve. Rendkivül érdekesek az ott nagy mennyiségben elhelyezett régi aczélmetszetek, vadászati képek és trofeumok. A helységben két kath. templom van. Az egyik, az u. n. „Felső” templom 1489-ben épült és czinteremmel van körülvéve. A u. n. „Alsó” templom építését a XVII. század elején kezdték meg, de csak 1644-ben fejeztette be gróf Erdődy György és neje Rákóczy Eszter. Kegyura gróf Pálffy József. Az izraelitáknak is van itt zsinagógájuk, melyet a mult század második felében az Erdődy család építtetett. A községtől nem messze van a Szent-Rókus kápolna, ahova a hívők minden év Szt-Rókus napján körmenetekben zarándokolnak. Hogy Vittencz és környéke a különböző korok harczai alatt is szenvedett, bizonyítja első sorban az 1371. évi Canonica visitatio, a mely több elpusztult telekről emlékszik meg; 1685-ben pedig 36 féltelkes és 42 negyedtelkes ház állott pusztán. Hagyomány szerint a község valaha mintegy 12-13 kilométernyivel odább, észak felé, a Sztara-Chtelnicza nevü dülőn feküdt, valamely katasztrófa következtében elpusztult és a lakosok a mostani helyen telepedtek meg. Vittencz közelében ered a Vitek-patak, mely a községen keresztül folyik és csekély vize daczára hóolvadáskor, vagy nagy zápor után árvízzel fenyegeti a lakókat. Nagy esése folytán Vittenczig és a községnél hat malmot hajt. A lakosok nagy része a földmívelésen kívül a kőmives-, ács- és csizmadia-ipart űzi. Van itt egy társaskör is, mig a Felvidéki magyar közművelődési egyesület jól berendezett és hazafias missziót teljesítő óvódát tart fenn. Nemesi birtokok voltak itt első sorban a vittenczi vár és uradalom, melyet II. Rudolf adományozott 1586-ban Ungnád Kristófnak; továbbá Horváth Gáspár kuriális birtoka szintén a XVI. században, Dejtey Jánosé, ki azt Thurzó nádortól, a király körül szerzett érdemeiért kapta, továbbá Gáspár Jánosné; a XVII. század közepén a Radványi és a Markhot családnak volt itt nemesi birtoka, mely utóbbi nemesi előnevét is e községtől nyerte. 1741-ben a Rády családnak, 1760-ban a Nevedyeknek, 1769-ben a Faraghó és Ádámffy családnak, 1781-ben a Zmertich, Jankovics, Roznics és Boltizsár és 1830-ban a Gáspár családnak. A kath. templom edényei közt több nagy értékü, régi, leginkább góthikus ötvösmű van." [4]
1910-ben 1950, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A falu felső temploma már a 14. század első felében állt. A gótikus templom 1634-ben félig összedőlt, de reneszánsz stílusban újjáépítették. 1747-ben, 1781-ben és 1784-ben tűzvész pusztította. Tornya a 19. század elején épült.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomát, az alsó templomot 1713-ban építtette gróf Erdődy Gábor és felesége Amadé Judit. 1784-ben és 1787-ben a tűzvészekben súlyos károkat szenvedett. 1794-be építették újjá. A templom melletti Kálvária szobrai 1800 körül készültek.
- Egy dombon áll a Pálffyaknak a 16. század végén épített, eredetileg reneszánsz
várkastélya, melynek egyes részei régi erőd jellegét idézik.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1737-ben épült barokk stílusban. A 19. század második felében átépítették.
- A Szent Kereszt kápolna a 18. század elején épült.
- A Szent Rókus kápolna a 17. század végén egy pestisjárványt követően épült. A kápolnával átellenben állnak Keresztelő Szent János és Krisztus 1806-ban készített szobrai.
- Szent Flórián szobra 1756-ban készült.
- Nepomuki Szent János szobrát 1758-ban készítették.
- A Mária-oszlop 1711-ben készített népi alkotás.
- A plébánia épülete 18. századi, elődje a 14. században már állt.
- 16. századi eredetű kúriája a Horváth, Skerlec, Klementovics, majd a Radváni, Fabiankovics, Rozsics és Jedlicska családoké volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.