„Kókuszolaj” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor: 17. sor:


===Szűz kókuszolaj===
===Szűz kókuszolaj===
A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az [[RBD]] (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis Finomítás, Szintelenítés, Szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogenizálták.
A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az [[RBD]] (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.


A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonímaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.
A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonímaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.


===Finomított kókuszolaj===
===Finomított kókuszolaj===

A lap 2010. július 26., 22:41-kori változata

Hidegen sajtolt kókuszolaj

A kókuszolaj vagy más néven kókuszvaj (Oleum Cocois) a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet vagy kopra értékes exportcikk a termelő országokban.

Tulajdonságai

Kókuszdió és kopra termelő országok

A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű 24°C-on megolvad.

hidrogénezett kókuszolaj (kókuszvaj)

Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint:

  • Hidegen sajtolt kókuszolaj
  • Szűz kókuszolaj vagy Virgin Coconut (VCO)
  • Finomított kókuszolaj

Hidegen sajtolt kókuszolaj

A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék. Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.

Szűz kókuszolaj

A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az RBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.

A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonímaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.

Finomított kókuszolaj

Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, szintelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.

Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabíl marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyíségű transz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.

Felhasználása

A kókuszolajat elsősorban lakosság használja fel főzésre és sütésre. Az ipar margarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja. Kis mennyíségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.

Összetétele

92%-ban telített zsírsavakból áll.

Az alapanyag (kopra)

Zsírsavösszetétele

Rövid jelölés Triviális név Százalék
6:0 kapronsav 0,5
8:0 kaprilsav 7,8
10:0 kaprinsav 6,7
12:0 laurinsav 47,5
14:0 mirisztinsav 18,1
16:0 palmitinsav 8,8
18:0 sztearinsav 2,6
20:0 arachinsav 0,1
18:1 olajsav 6,2
18:2 linolsav 1,6

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kókuszolaj témájú médiaállományokat.