Kókuszolaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidegen sajtolt kókuszolaj

A kókuszolaj (Oleum Cocois) a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet értékes exportcikk a termelő országokban. Mivel a kókuszolaj 24 °C alatt megdermed, kókuszzsírnak is nevezik.

A kókuszolaj legnagyobb exportőre 2008-ban a UNCTAD nyilvántartása szerint a Fülöp-szigetek volt.[1]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Kókuszdió és kopra termelő országok
hidrogénezett kókuszolaj (kókuszvaj)

A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű (emiatt kókuszzsírnak is nevezik), 24 °C-on megolvad. Füstpontja 177 °C, a főzőolajok közül ez kezd legmagasabb hőmérsékleten toxikussá válni, az olaj többszöri használata is engedélyezett, nem kell minden használat után kicserélni.[2]


Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint:

  • Hidegen sajtolt kókuszolaj
  • Szűz kókuszolaj vagy Virgin Coconut (VCO)
  • Finomított kókuszolaj

Hidegen sajtolt kókuszolaj[szerkesztés]

A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék. Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.

Szűz kókuszolaj[szerkesztés]

A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az RBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.

A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonimaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.

Finomított kókuszolaj[szerkesztés]

Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, színtelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.

Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyiségű transz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.

Felhasználása[szerkesztés]

A kókuszolajat elsősorban a lakosság használja fel főzésre és sütésre. Az ipar margarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja. Kis mennyiségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.

Összetétele[szerkesztés]

92%-ban telített zsírsavakból áll.

Az alapanyag (kopra)

Zsírsavösszetétele[szerkesztés]

Rövid jelölés Triviális név Százalék
6:0 kapronsav 0,5
8:0 kaprilsav 7,8
10:0 kaprinsav 6,7
12:0 laurinsav 47,5
14:0 mirisztinsav 18,1
16:0 palmitinsav 8,8
18:0 sztearinsav 2,6
20:0 arachinsav 0,1
18:1 olajsav 6,2
18:2 linolsav 1,6

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Infocomm - Commodity Profile: Coconut. uncdat.info. (angolul) UNCTAD (2012. április 27.) (Hozzáférés: 2013. november 28.) arch
  2. Kókuszolaj vagy kókuszzsír: mégsem olyan egészséges? munkahet.hu (magyarul) (2017. február 8.) arch 2018. május 21-én megjelent a www.mtaki.hu weboldalon. (Hozzáférés ideje: 2018. június 17.).
Commons:Category:Kókuszolaj
A Wikimédia Commons tartalmaz Kókuszolaj témájú médiaállományokat.

További információ[szerkesztés]