Sztearinsav
| Sztearinsav | |||
 | |||
 | |||
| |||
 | |||
| IUPAC-név | oktadekánsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 57-11-4 | ||
| PubChem | 5281 | ||
| ChemSpider | 5091 | ||
| EINECS-szám | 200-313-4 | ||
| DrugBank | DB03193 | ||
| KEGG | D00119 | ||
| ChEBI | 28842 | ||
| SMILES | CCCCCCCCCCCCCCCCCC(=O)O | ||
| InChIKey | QIQXTHQIDYTFRH-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 608585 | ||
| Gmelin | 344065 | ||
| UNII | 4ELV7Z65AP | ||
| ChEMBL | CHEMBL46403 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C18H36O2 | ||
| Moláris tömeg | 284,47724 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristály | ||
| Sűrűség | 0,847 g/cm³ 70 °C-on | ||
| Olvadáspont | 69,6 °C | ||
| Forráspont | 383 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0.00029 g/100 g (20 °C) [1] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
| R mondatok | (nincs)[2] | ||
| S mondatok | (nincs)[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A sztearinsav (IUPAC rendszeresített név: oktadekánsav) az egyike a hasznos telített zsírsavaknak, ami leginkább állati és növényi zsírokból és olajokból származik. Viaszosan szilárd jellegű. A neve a görög stear (sztearin) szóból ered, ami azt jelenti faggyú. A sztearinsav só és észter formájában használatos. A természetben a sztearinsav valójában palmitinsavval összekeveredve található meg. Ez a legkevésbé egészségtelen a többi telített zsírsavakhoz képest. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum stearicum néven hivatalos.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A sztearinsav állati zsírok magas hőmérsékleten és nyomáson, víz hatására bekövetkezett hidrolízise során keletkezik, mely során trigliceridek jönnek létre. Egy másik előállítási mód, ha telítetlen növényi olajokat hidrogéneznek, azaz a telítetlen szénhidrogénekből telített szénhidrogének lesznek. A kereskedelemben kapható sztearinsav általában a sztearinsav és a palmitinsav keveréke, bár tisztított sztearinsav is kapható.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A sztearinsavat gyertyák, szappanok, műanyagok, olaj alapú festékek, élelmiszerek, kozmetikumok előállítása során, valamint különféle gumiból készült anyagok puhításához alkalmazzák. Szappanokban történő használata során a szappan keménysége megnő, különösen a növényi olajból készült szappanoké.
- A sztearinsav etilénglikollal alkotott észterei (glikol-sztearát és glikol-disztearát) samponokban és más kozmetikumokban alkalmazva fényes, gyöngyházszerű csillogást adnak a hajnak vagy a bőrnek.
- A tűzijátékokban a különféle fémek bevonására alkalmazzák, mert megvédi őket az oxidációtól, ezáltal a tűzijáték tovább felhasználható marad.
- Élelmiszerek esetén elsősorban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák E570 néven. Rágógumikban, különféle cukorból készült édességekben, vajban, egyes aromákban és pékárukban fordulhat elő. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, élelmiszerekben használt mennyiségek esetén nincs ismert mellékhatása.
Kémiai reakciók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szterainsav, más telített zsírsavakhoz hasonlóan, alkohollá, jelen esetben sztearil-alkohollá alakulhat, valamint számos alkohollal alkothat észtert.
Fontosabb sói
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az élelmiszerekben a következő sóit is használják, a sztearinsavhoz hasonlóan főként csomósodást gátló anyagként. Napi maximum beviteli mennyiségük nincs meghatározva, élelmiszerekben használt mennyiségek esetén nincs ismert mellékhatásuk.
- ammónium-sztearát (E571)
- magnézium-sztearát (E572)
- kalcium-sztearát (E572)
- alumínium-sztearát (E573)
- nátrium-sztearát (egy szappan)
Lebontása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy embereken végzett, izotópokon alapuló mérés kimutatta, hogy a szájon át a szervezetbe került sztearinsav 2,4-szer nagyobb arányban alakul olajsavvá, mint a palmitinsav palmitil-oleáttá. A sztearinsav kisebb mértékben kötötte meg a koleszterin-észtereket. Az eredmények arra utalnak, hogy kevésbé káros hatásai vannak, mint más telített zsírsavaknak.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ https://doi.org/10.1021%2Fjo01200a013
- 1 2 3 A sztearinsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 15. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Emken, Edward A. (1994). "Metabolism of dietary stearic acid relative to other fatty acids in human subjects" (PDF). American Journal of Clinical Nutrition. 60: 1023S–1028S. Hozzáférés: 2006. augusztus 7.