„Árvaváralja” változatai közötti eltérés

	Árvaváralja
	Árva vára
	; Árvaváralja címere
	; Árvaváralja címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Alsókubini
Rang	község
Polgármester	Jozef Záhora
Irányítószám	027 41
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	DK
	Népesség
Teljes népesség	1353 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	511 m
Terület	35,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″
	Árvaváralja weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. január 30., 12:19-kori változata

Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.

Fekvése

Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.

A falu története

A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. 1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.

Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kõsziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”. ^[2]

1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.

A vár története

Thomas Ender (1793–1875): Árva vára (1860 körül)

Bővebben: Árva vára

Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.

Nevezetességei

Az Árva-folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbehozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
A településen több 19. századi épület is áll.
Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.

Külső hivatkozások

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 [[Kép:ender-arva.jpg|250px|thumb|[[Thomas Ender]] (1793–1875): Árva vára (1860 körül)]]
 {{fő|Árva vára}}
-Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[Hunyadi Mátyás|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10.|december 10-én]] Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3.|december 3-án]] belehalt. [[1672]]. [[október 20.|október 20-án]] a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24.|november 24-én]] azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5.|december 5-én]] került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.
+Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10.|december 10-én]] Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3.|december 3-án]] belehalt. [[1672]]. [[október 20.|október 20-án]] a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24.|november 24-én]] azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5.|december 5-én]] került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették.
 ==Nevezetességei==

Sablon:Alsókubini járás m v sz Az Alsókubini járás települései
Alsókubin (Dolný Kubín)
Árvaváralja (Oravský Podzámok) Bezine (Bziny) Chlebnice Dluha (Dlhá nad Oravou) Felsőkubin (Vyšný Kubín) Felsőlehota (Horná Lehota) Isztebne (Istebné) Jaszenova (Jasenová) Kralován (Kraľovany) Kriva (Krivá) Lestin (Leštiny) Malatina (Malatiná) Medzibrogy (Medzibrodie nad Oravou) Nagyfalu (Veličná) Oszádka (Osádka) Parasztdubova (Sedliacka Dubová) Párnica Pokrivács (Pokryváč) Poruba (Oravská Poruba) Pribis (Pribiš) Pucó (Pucov) Zázriva (Zázrivá) Zsaskó (Žaškov)