„Poroszország (történeti)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Magyar Nagylexikon → Magyar nagylexikon |
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''történeti Poroszország''', másképp '''Ó-Poroszország''' egy ma nagyobbrészt [[Lengyelország]]hoz, kisebbrészt [[Oroszország]]hoz tartozó ([[Kalinyingrád]] és [[Kalinyingrádi terület|körzete]]) történelmi terület. Későbbi elnevezése [[Kelet-Poroszország]], amelynek területe a történelem során többször módosult. Történelmi Poroszországnak azt a régiót szokás nevezni, ahol a kihalt [[balti népek|balti]] [[poroszok]] éltek. Ez a [[Balti-tenger]] partján, a [[Visztula]] és a [[Nyeman]] mentén található. Területe 36 993 km². |
A '''történeti Poroszország''', másképp '''Ó-Poroszország''' egy ma nagyobbrészt [[Lengyelország]]hoz, kisebbrészt [[Oroszország]]hoz tartozó ([[Kalinyingrád]] és [[Kalinyingrádi terület|körzete]]) történelmi terület. Későbbi elnevezése [[Kelet-Poroszország]], amelynek területe a történelem során többször módosult. Történelmi Poroszországnak azt a régiót szokás nevezni, ahol a kihalt [[balti népek|balti]] [[poroszok]] éltek. Ez a [[Balti-tenger]] partján, a [[Visztula]] és a [[Nyeman]] mentén található. Területe 36 993 km². |
||
'''Porosz régiók''' |
'''Porosz régiók''' ''(hajdani porosz törzsi területek)''''':''' |
||
* [[Pomezánia]] |
* [[Pomezánia]] |
||
* [[Pogezánia]] |
* [[Pogezánia]] |
||
A lap 2010. január 11., 21:29-kori változata
A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület. Későbbi elnevezése Kelet-Poroszország, amelynek területe a történelem során többször módosult. Történelmi Poroszországnak azt a régiót szokás nevezni, ahol a kihalt balti poroszok éltek. Ez a Balti-tenger partján, a Visztula és a Nyeman mentén található. Területe 36 993 km².
Porosz régiók (hajdani porosz törzsi területek):
Keleti határai a történeti Poroszországnak, melyek Litvániával határosak, bizonytalanok. Egyes történészek szerint Nadruvia, Galindia, Suduva keleti végeit a lovagrend a litvánoktól foglalta el, akárcsak Skalva tartományt (a Memel-vidék).
A poroszok egészen a XIII. századig zavartalanul birtokolták a területet. Mivel pogányok voltak, számos kísérletet tettek térítésükre. Katonai jellegű (keresztes-hadjárat) térítésükre a 1226-tól került sor, amikor a Szentföldről és Magyarországról elűzött Német (Teuton) Lovagrendet betelepítették a poroszokkal szomszédos Kulmba. A poroszok hosszú időn át ellenálltak a kereszteseknek, s komoly veszteségeket szenvedtek a harcokban. A területek benépesítésére nagyszámú német telepes érkezett, ami lassan asszimilálta a poroszságot. Maga a porosz név azonosult a némettel, poroszoknak számítottak a német telepesek is.
Területileg Poroszország is egészen más fogalmat takart. 1309-ben a Német Lovagrend meghódította az addig Lengyelország részét képező Kelet-Pomerániát. Így már azt az országot is Poroszországnak nevezték. A lengyelek később visszaszerezték Kelet-Pomerániát és még a lovagrend porosz területeinek nyugati és középső részét is birtokukba vették. A keleti felén a lovagok hűbéresként birtokolták államukat, egész addig, amíg Brandenburgi Albert protestáns hercegséget nem alapított rajta.
Lengyelország első felosztásakor a Porosz Királyság megkapta a történeti Poroszországból a lengyelek által birtoklott felét és Kelet-Pomerániát. A második felosztáskor a teljes terület a birtokába jutott. A történeti terület ekkor mint Kelet-Poroszország néven szerepelt, Königsberg (Kalinyingrád) központtal, Kelet-Pomerániát pedig Nyugat-Poroszországnak nevezték, annak székhelye Danzig (Gdańsk) volt.
Az első világháború után Lengyelországot helyreállították, Kelet-Poroszország pedig Németország része maradt. Szárazföldi összeköttetés 1939-ben jött létre, amikor a náci Németország elfoglalta Lengyelországot és a Szovjetunióval közösen felosztotta. A háború végeztével a szovjetek nem mondtak le a kelet-lengyel területekről, amelyek ma Fehéroroszországhoz, Ukrajnához és Litvániához tartoznak. Lengyelországot ezekért cserébe nyugaton német (sziléziai, brandenburgi, pomerániai) területekkel és a Kelet-Poroszország nagy részével kárpótolta, míg a Sambia, Skalva és Nadruvia vidéke (Königsberggel együtt) a Szovjetunióhoz került és ma is az Orosz Föderáció része.
1945 után az összes németet kitelepítették az országból.
Külső hivatkozás
- Vajda Tamás: A Német Lovagrend a Baltikumban
- Britannica Hungaria, Magyar Világ Kiadó Budapest, 1994.
- Magyar nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó Budapest, 2001.
