„Emilián–romanyol nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: hr:Emilijano-romanjolo |
a Robot csere: Hangsúly (nyelvészet) --> Hangsúly (nyelvtan) |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
Hangtanilag és nyelvtanilag általánosságban nem tér el a rokon északolasz nyelvváltozatoktól, ezek főbb közös jellemzőit lásd a [[galloitáliai nyelvek]] szócikkben. |
Hangtanilag és nyelvtanilag általánosságban nem tér el a rokon északolasz nyelvváltozatoktól, ezek főbb közös jellemzőit lásd a [[galloitáliai nyelvek]] szócikkben. |
||
*Számos nyelvjárás jellegzetessége az ''ä'' {{IPA|[æ]}}, valamint az ajakkerekítéssel ejtett ''å'' hang megléte, amely megközelítőleg a magyar ''a''-nak felel meg. |
*Számos nyelvjárás jellegzetessége az ''ä'' {{IPA|[æ]}}, valamint az ajakkerekítéssel ejtett ''å'' hang megléte, amely megközelítőleg a magyar ''a''-nak felel meg. |
||
*A szóalakok nagymértékben leredukálódtak, sok esetben csak a [[Hangsúly ( |
*A szóalakok nagymértékben leredukálódtak, sok esetben csak a [[Hangsúly (nyelvtan)|hangsúlyos]] [[szótag]] [[magánhangzó]]ja maradt meg: pl. [[bologna]]i ''śpdèl'' (szemben az [[Olasz nyelv|olasz]] ''ospedale'' alakkal), ’kórház’. |
||
*A többes szám képzése a lombardhoz hasonlóan nem dezinenciális, sokszor a tőbeli magánhangzó megváltoztatáváal történik: pl. bolognai ''źnòć / źnûć'', ’térd / térdek’. |
*A többes szám képzése a lombardhoz hasonlóan nem dezinenciális, sokszor a tőbeli magánhangzó megváltoztatáváal történik: pl. bolognai ''źnòć / źnûć'', ’térd / térdek’. |
||
A lap 2009. április 21., 23:24-kori változata
Emilián–romanyol Emiliàn–rumagnòl | |
Beszélik | Olaszország |
Terület | Emilia–Romagna |
Beszélők száma | ~2 millió fő |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád itáliai ág latin nyelv újlatin nyelvek nyugati csoport galloromán nyelvek galloitáliai emilián–romanyol |
Írásrendszer | Latin ábécé |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | nincs |
ISO 639-2 | roa |
ISO 639-3 | eml |
Az emilián–romanyol (saját elnevezése: emiliàn–rumagnòl) az újlatin nyelvek nyugati ágába, azon belül a galloromán nyelvekhez tartozó északolasz nyelvjáráscsoport, amelyet az olaszországi Emilia–Romagna tartományban beszélnek mintegy 2 millióan. Ezek a nyelvjárások, a közeli rokonságban álló lombard, piemonti, ligur, illetve velencei nyelvekkel együtt a galloitáliai dialektuskontinuumot alkotják. Az emilián–romanyol dialektusok két fő csoportra oszlanak: a számos aldialektussal rendelkező emilián, valamint a két nyelvjárásból álló romanyol.
Jellemzői
Hangtanilag és nyelvtanilag általánosságban nem tér el a rokon északolasz nyelvváltozatoktól, ezek főbb közös jellemzőit lásd a galloitáliai nyelvek szócikkben.
- Számos nyelvjárás jellegzetessége az ä [æ], valamint az ajakkerekítéssel ejtett å hang megléte, amely megközelítőleg a magyar a-nak felel meg.
- A szóalakok nagymértékben leredukálódtak, sok esetben csak a hangsúlyos szótag magánhangzója maradt meg: pl. bolognai śpdèl (szemben az olasz ospedale alakkal), ’kórház’.
- A többes szám képzése a lombardhoz hasonlóan nem dezinenciális, sokszor a tőbeli magánhangzó megváltoztatáváal történik: pl. bolognai źnòć / źnûć, ’térd / térdek’.
Nyelvjárások
- emilián
- piacentino
- carrarese
- linigiano
- massese
- közép-emilián (reggiano és modenese)
- közép-nyugat-emilián vagy parmigiano
- dél-emilián vagy bolognese
- északkelet-emilián vagy ferrarese
- romanyol
- észak-romanyol
- dél-romanyol
A mantovano, valamint a vogherese–pavese nyelvjárások átmenetet képeznek az emilián–romanyol és a lombard között.
Hangpélda
Bruno Pedraneschi La maja crozäda [1] című költeményét felolvassa Enrico Maletti.
- Cuand j àn ditt che la Crozäda
- l’é ’na maja scalognäda,
- j àn volsù sercär ’na scuza
- par diféndros da st’acuza:
- äd zugär ala fén ’dla stmana,
- solamént par l’amor ’dla grana.
- Mo che maja, mo che braghetti!
- Él gnu zógh par dil donlètti?
- Mi v’al diggh ch’a l’ò portäda
- p’r al compéns ’d ’na cuälca psäda:
- s’a n’ gh’é grénta, s’a n’ gh’é cór,
- méj cambjär i zugadór!!