„Móri borvidék” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2008. január 5., 10:37-kori változata

A Móri borvidék Magyarország 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-től sorolja, a borvidékhez Mór, Pusztavám, Söréd,Csókakő, Zámoly és Csákberény I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit. A Vértes és Bakony völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.

Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a szőlő műveléséhez és a borkészítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális hagyomány is.

A II. világháborút követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a beszolgáltatási rendszer bevezetése és az erőszakos kollektivizálás miatt. Az új termelési rend jegyében 1949-ben alapították meg a Móri Állami Gazdaságot, majd 1950-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szőlőtermelést is, folytató mezőgazdaság termelőszövetkezetek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A szocializmus időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern technológiai hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.

Szőlő- és borfajták

A Móri borvidék borai jellemzően fehérborok. A meghatározó fajta Ezerjó mellett a Leányka, a Tramini, a Rizlingszilváni, a Zöldveltelini és az Ezerfürtű a leggyakoribb szőlőfajták. Az Ezerjó – amely ma már a hungaricumok közé tartozik – a 19. századi filoxéra-vészt követő újratelepítések során lett a fő szőlőfajta a borvidéken. A móri bor, így az Ezerjó is kemény, későn érő borfajta. A szüret utáni harmadik évben fejlődik ki teljes erejében, és ekkor érződik igazán egyéni íze. Kedvező időjárás esetén a szőlőfürtök aranysárgára érnek és csodálatos zamattal rendelkeznek. Különösen jó idő esetén a töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető, amely a hozzáértők szerint ízben és minőségben a tokaji aszúval vetekszik. „a móri bor meszes, aki issza eszes” tartja a mondás, pedig valójában a móri borok mésztartalma semmivel sem nagyobb, mint más magyarországi borvidékeken termett boroké. A móri borok férfias jellegüket magas savtartalmuknak köszönhetik, ez azonban mértékletes fogyasztás esetén nem okoz fejfájást, másnaposságot, mint a magas karbonát tartalmú borok.

Bornapok és borünnepek

A borvidéken, Móron és Csákberényben minden évben, októberben rendeznek bornapokat, de természetesen szeptemberben a Csókakői Napokon és a Pusztavámi Szüreti Napokon is a bor az egyik főszereplő. A bor ünnepét a településeken látványos szüreti felvonulással, zenei programokkal, táncbemutatókkal, bálokkal és mulatozással kötik össze. A Móri Bornapok a 20. század végére nemzetközi hírnévnek örvendő rendezvénnyé vált. Évről évre több tízezer látogató számára nyújt rendkívül sokrétű hagyományőrző, kulturális, sport és szórakoztató programokat. A rendezvény ideje alatt borutca tart nyitva, ahol a borvidék termelői kínálják legjobb boraikat. A Móri Bornapok legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványosságai a borkirálynő választás, a színpadi műsorok, a szüreti felvonulás és a rendezvényeket záró ünnepi tűzijáték. A Móri Bornapok ideje alatt minden páros évben Nemzetközi Fúvószenei Fesztivált is rendez a Móri Fúvószenei Egyesület.

Vendégváró rendezvények

A móri kistérségben szinte minden településen van szüreti nap, falunap és búcsú. A turisták idecsalogatásához önmagában ez nem elegendő, mivel a bel-és külföldi rendezvények versenyében csak az egyedi és színvonalas programok vonzzák nagyobb számban a látogatókat. A programkínálat elemzése alapján kitűnik, hogy a kistérségi turisztikai programok összehangolásának, időbeni szétterítésének jelentőségét még nem ismerték fel a szervezők. A rendezvényturizmus szezonális jellegű, a kistérségi rendezvények többsége a szürethez kapcsolódóan az őszi időszakra esik, mint például a móri, csákberényi bornap, a pusztavámi, isztiméri és fehérvárcsurgói szüreti napok. Közülük is legnagyobb turisztikai esemény a Móri Bornapok, amely a bor ünnepét fúvószenei és kórusfesztiválokkal kapcsolja össze. Október első hétvégéjén több tízezer résztvevője van a hagyományos programsorozatnak. A móri programkínálatot tavasszal a borkultúra és a gasztronómia jegyében a Szent György Napok, színesíti, de a látogatottsága a pénzügyi források szűkössége miatt jelenleg csak töredéke a Bornapoknak. Az utóbbi években egyre ismertebbé és látogatottabbá vált viszont a Csókakői Várjátékok, amelyen a középkori harci játékok és a nívós könnyűzenei koncertek jelentik a legnagyobb vonzerőt. A turisztikai rendezvények sikere és színvonala nagymértékben a rendelkezésre álló pénzen múlik. Jelenleg a költségeket döntően a helyi önkormányzatok finanszírozzák, külső pályázati források bevonására csak Csókakő önkormányzata helyezett hangsúlyt.

Forrás

Külső hivatkozás

Sablon:Borvidék

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Kép:Bakonycsernye szőlőprés.jpg|300px|right|thumb|Szőlőprés]]
-A '''Móri borvidék''' [[Magyarország]] 27 borvidéke közül méretében a kisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-től sorolja, ''' a borvidékhez [[Mór]], [[Pusztavám]], [[Söréd]],[[Csókakő]], [[Zámoly]] és [[Csákberény]]''' I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit'''. A [[Vértes]] és [[Bakony]] völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.
+A '''Móri borvidék''' [[Magyarország]] 22 borvidéke közül méretében az egyik legkisebb, de a híresebb borvidékek közé tartozik. Múltja a történelmi időkbe tekint vissza, azonban bortörvényünk 1996-től sorolja, ''' a borvidékhez [[Mór]], [[Pusztavám]], [[Söréd]],[[Csókakő]], [[Zámoly]] és [[Csákberény]]''' I. és II. osztályú szőlőkataszteri besorolású határrészeit'''. A [[Vértes]] és [[Bakony]] völgyében fekvő települések életében a múltban meghatározó szerepet játszott a szőlő- és bortermelés.
 Alapvető hatása volt az emberek megélhetésére, gazdagodására, az egyes települések fejlődésére. Évszázadokon át a [[szőlő]] műveléséhez és a [[bor]]készítéshez igazodott az itt élő emberek természetes életritmusa, és ehhez kapcsolódott számos ünnep, társadalmi esemény és kulturális [[hagyomány]] is.
 A [[II. világháború]]t követően hazánkban a legjobb állapotú szőlők a soproni és a móri borvidékeken voltak, de az egyéni borosgazdákra mégis nehéz idők következtek a [[beszolgáltatási rendszer]] bevezetése és az erőszakos [[kollektivizálás]] miatt. Az új termelési rend jegyében [[1949]]-ben alapították meg a [[Móri Állami Gazdaság]]ot, majd [[1950]]-ben megalakult a móri Szőlészeti Kutatóintézet. Létrejöttek a szőlőtermelést is, folytató mezőgazdaság [[termelőszövetkezet]]ek is, melyek 1960-ban Kossuth Tsz néven egyesültek. A [[szocializmus]] időszakában a Móri borvidéken a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé, emellett a szövetkezeti szakcsoportokban folyt jelentősebb mennyiségű szőlőtermesztés. Az 1970-es, 80-as években a borvidéken a szőlőművelés, feldolgozás modern [[technológia]]i hátterét, a szükséges tárolókapacitásokat és az értékesítési lehetőségek jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990. évi rendszerváltást követően az Állami Gazdaságot és a Kossuth Termelőszövetkezetet felszámolták, borászati kapacitásait megszüntették, így a borvidék sorsa újra a helyi döntéshozók és az egyéni gazdák kezébe került.
 ==Szőlő- és borfajták==