„Forgatónyomaték” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Visszavontam 2001:4C4E:1F5B:D700:2535:324A:C8A5:C27F (vita) szerkesztését (oldid: 22567459)
Címke: Visszavonás
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
[[Kép:Forgatónyomaték.png|jobbra|250px]]A '''forgatónyomaték''' (röviden: '''nyomaték''') egy adott középpontra való forgatóképességét megadó [[fizika]]i mennyiség. Jele M, néha τ. A forgatónyomaték az '''F''' [[erő]] és az '''O''' középponttól az erő [[támadáspont]]jába mutató '''r''' vektor, az erőkar [[vektoriális szorzat]]a.
[[Kép:Forgatónyomaték.png|jobbra|250px]]A '''forgatónyomaték''' (röviden: '''nyomaték''') egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó [[fizika]]i mennyiség. Jele M, néha τ. A forgatónyomaték az '''F''' [[erő]] és az '''O''' középponttól az erő [[támadáspont]]jába mutató '''r''' vektor, az erőkar [[vektoriális szorzat]]a.


<math>\vec M = \vec r \times \vec F</math>
<math>\vec M = \vec r \times \vec F</math>

A lap 2020. április 29., 00:58-kori változata

A forgatónyomaték (röviden: nyomaték) egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó fizikai mennyiség. Jele M, néha τ. A forgatónyomaték az F erő és az O középponttól az erő támadáspontjába mutató r vektor, az erőkar vektoriális szorzata.

A forgatónyomaték vektormennyiség, kezdőpontja az O középpont. A forgatónyomaték-vektor merőleges az erő és az erőkarvektor síkjára, iránya pedig olyan, hogy az r, F és az M vektorok ebben a sorrendben jobbsodrású rendszert alkotnak. A nyomatékvektor iránya egyszerűen meghatározható a Jobbkéz-szabály segítségével. A nyomaték mértékegysége a Nm („newtonméter”).

A forgatónyomaték abszolútértéke kiszámolható az erővektor és az erőkarvektor által bezárt szög segítségével.

A forgatónyomaték mint derivált

A perdület

Egy általunk kijelölt ponttól, az origótól viszonyított távolságvektor, és a tömegpont impulzusvektorának a vektoriális szorzata a perdület.

A perdület a vonatkoztatási ponttól (középponttól) függő mennyiség. Mivel a tömegpont sebessége az idő függvénye, az abból származtatott perdület is egy időfüggvény lesz.

A perdület deriváltja

A perdületfüggvény idő szerinti deriváltja a forgatónyomaték.

ahol v és p párhuzamos, tehát keresztszorzatuk 0.

A pontrendszer perdülete az egyes perdületek összege, és a pontrendszer forgatónyomatéka az egyes forgatónyomatékok összege.

Impulzusmomentum-megmaradás

Felírva az egyes forgatónyomatékok összegét, különválaszthatóak a belső és a külső erők (az egyes rendszerbeli pontok hathatnak rendszerbeli pontokra, és rendszeren kívüliekre is, és viszont). A belső erők összege Newton III. törvénye alapján (erő-ellenerő) 0. Tehát a forgatónyomaték csak a külső eredő erővel arányos mennyiség. Ha a forgatónyomaték 0 – akár azért, mert a külső erők eredője nulla, vagy mert a külső erők eredője a rendszer tömegközéppontja felé mutat –, akkor az impulzusmomentum idő szerinti deriváltja 0, vagyis az impulzusmomentum egy állandó konstans érték az adott rendszerre.

Mérése

Forgó gépek forgatónyomatékának mérése Prony-fékkel, hidraulikus, örvényáramú fékpaddal, mérlegdinamóval, mérlegmotorral történik. Nagy generátorok teljesítménye villamos mérésekkel igen pontosan történik, a fordulatszám egyidejű méréséből a forgatónyomaték kiszámítható.

További információk