Fázisátalakulás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fázisátalakulás a természetben gyakran lejátszódó folyamat. Jellemző vonása az, hogy a kiindulásnak tekintett anyagnak számos fizikai tulajdonsága megváltozik a fázisátalakulás során. Számos fázisátalakulást használnak föl a mérnöki gyakorlatban a különféle gépi folyamatokban. A legismertebb fázisátalakulás a víz fagyása, vagy a jég olvadása, a víz elpárolgása, vagy a gőz lecsapódása.

A fizikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termodinamika területén a fázisátalakulás egy termodinamikai rendszer átalakulása egyik fázisból a másikba. A fázisátalakulás alatt a rendszer fizikai tulajdonságai hirtelen megváltozhatnak. Például a két fázis térfogata jelentősen eltérhet egymástól (ilyen következik be a víz megfagyásakor, amikor a víz térfogata megnő a jég állapotba alakulva).

A fázisátalakulás kifejezést leggyakrabban a szilárd, a folyadék és a gáz állapot, átalakulásainál használjuk, ritkábban a plazma állapot esetében.

Fázisátalakulások típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az eutektikus átalakulás, melyben egy két komponensű egyetlen, folyadék fázis hűl le és alakul át két szilárd fázissá. Ugyanez végbemehet szilárd kezdőfázis esetén is. Ezt eutektoid transzformációnak nevezik.
  • A peritektikus fázisátalakulás, melyben egy két komponensű egyetlen fázisú szilárd anyag, fölmelegítés hatására átalakul egy szilárd és egy folyadék fázissá.
  • A spinodiális dekompozíció, melyben egyetlen fázisú anyagot hűtenek le, amely a lehűlés során szétválik ugyanennek az anyagnak két, különböző összetételű fázisává.
  • A ferromágneses és a paramágneses fázisok közötti átalakulás a mágneses anyagokban, a Curie-hőmérsékleten.
  • A martenzites átalakulás, amely az acélok edzésekor következik be.
  • Változások a kristálytani szerkezetben, például a vas ferrites és az ausztenites szerkezete között.
  • A rendezett- rendezetlen szerkezet átalakulása, mint például az alfa-titán-alumínium vémötvözetek esetén.
  • A szupravezetés kialakulása bizonyos fémekben, a kritikus hőmérséklet alá hűtéskor.
  • Átalaklulás az ásványok allotróp módosulatai között. Például egy anyag amorf és kristályszerkezetü változata között.

Ide sorolható még az a szimmetriasértő átalakulás is, ami az anyagfejlődés-történet korai szakaszában játszódott le.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szerk.: Fényes Imre: Modern fizikai kisenciklopédia. Gondolat, Budapest (1971) 
  • Krieger, Martin H. (1966): Constitutions of matter : mathematically modelling the most everyday of physical phenomena, University of Chicago Press, 1996
  • Landau, L.D. and Lifshitz, E.M., Statistical Physics Part 1, vol. 5 of Course of Theoretical Physics, Pergamon, 3rd Ed. (1994).
  • Schroeder, Manfred R., Fractals, chaos, power laws : minutes from an infinite paradise, New York: W.H. Freeman, 1991.
  • Yeomans J. M., "Statistical Mechanics of Phase Transitions", Oxford University Press, 1992.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]