„2SZ4” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+portál |
|||
33. sor: | 33. sor: | ||
== Üzemeltetők == |
== Üzemeltetők == |
||
* {{Oroszország}} – 10 darab aktív rendszerben, 410 darab raktáron. Jelenleg modernizálás alatt. A modernizált járművek új kommunikációs és vezető rendszert kapnak. |
|||
* {{Oroszország}} – 430 darab |
|||
* {{Szíria}} – 24 darab aktív rendszerben a 3., 4. és a 10. páncélos hadosztályoknál és a 14. különleges műveleti légideszant hadosztálynál. |
|||
=== Korábbi üzemeltetők === |
=== Korábbi üzemeltetők === |
A lap 2020. április 6., 10:39-kori változata
2SZ4 Tyulpan | |
Típus | önjáró aknavető |
Fejlesztő ország | Szovjetunió |
Gyártó | Uraltranszmas |
Általános tulajdonságok | |
Személyzet | 9 fő |
Hosszúság | 8,5 m |
Szélesség | 3,2 m |
Magasság | 3,2 m |
Tömeg | 30 |
Páncélzat és fegyverzet | |
Páncélzat | 20 mm |
Elsődleges fegyverzet | M–240 típusú 240 mm-es aknavető |
Másodlagos fegyverzet | 12,7 mm-es DSK géppuska |
Műszaki adatok | |
Motor | V–59 dízelmotor |
Teljesítmény | 520 LE |
Felfüggesztés | torziós rugók |
Sebesség | 62 km/h |
Fajlagos teljesítmény | 17 LE/t |
Hatótávolság | 420 km |
A Wikimédia Commons tartalmaz 2SZ4 Tyulpan témájú médiaállományokat. |
A 2SZ4 Tyulpan (orosz betűkkel: 2С4 Тюльпан, magyarul tulipán) szovjet gyártmányú 240 mm-es önjáró aknavető.
A NATO először 1975-ben azonosította a Szovjet Hadseregben, így az M–1975 kódnévvel látták el (a 2SZ7 Piony ugyancsak az M–1975 megjelölést kapta), a hivatalos megjelölése pedig az SZM–240(2SZ4) volt. A jármű a GMZ lánctalpas aknatelepítő járművön alapult, amelyre egy 240 mm-es M–240 aknavetőt helyeztek a test hátsó részére.
A személyzet négy főből áll, de további öt főre van szükség az aknavető működtetéséhez. Lőtávolsága 9650 méter, de létezik egy olyan típusú lövedék, amely a lőtávolságot 20 000 méterre növeli. A fő fegyverzet mérete és a lövedék súlya miatt (a szabványos töltet 130 kg) tűzgyorsasága alacsony: percenként egy lövés leadására képes. A repesz-romboló lövedékek mellett páncéltörő, vegyi és nukleáris töltetek kilövésére is alkalmas. Lehetőség van még a „Szmelcsak” (fenegyerek) típusú lézerirányítású lövedék használatára is.
Jelenleg a Tyulpan a legnehezebb aknavető típus, amelyet rendszerben tartanak.
Harctéri alkalmazására az afganisztáni és csecsenföldi konfliktusok során került sor. Mindkét konfliktusban a Szmelcsak lövedék gyorsan, precízen és mindössze néhány lövedék felhasználásával képes volt elpusztítani a célpontokat. A hatalmas tűzerő kompenzálja a Tyulpan alacsony tűzgyorsaságát.
Üzemeltetők
- Oroszország – 10 darab aktív rendszerben, 410 darab raktáron. Jelenleg modernizálás alatt. A modernizált járművek új kommunikációs és vezető rendszert kapnak.
- Szíria – 24 darab aktív rendszerben a 3., 4. és a 10. páncélos hadosztályoknál és a 14. különleges műveleti légideszant hadosztálynál.
Korábbi üzemeltetők
- Csehszlovákia – mindössze négy járművet használtak 1985 és 1991 között
- Szovjetunió – továbbadta Oroszországnak.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2S4 Tyulpan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.