„Pecz Samu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
→Képgaléria: képeket adtam hozzá |
||
91. sor: | 91. sor: | ||
Fájl:BME. Központi Könyvtár 001.jpg|BME Központi Könyvtárépület, 1909 |
Fájl:BME. Központi Könyvtár 001.jpg|BME Központi Könyvtárépület, 1909 |
||
Fájl:BME. Központi Könyvtár 007a.jpg|BME Központi Könyvtár. Óratorony |
Fájl:BME. Központi Könyvtár 007a.jpg|BME Központi Könyvtár. Óratorony |
||
File:PetzSamuFotoThalerTamas11.jpg|thumb|BME Központi Könyvtár épülete |
|||
File:PetzSamuFotoThalerTamas10.jpg|thumb|BME Központi Könyvtár olvasó terme |
|||
Fájl:003d Országos Levéltár.jpg|[[Magyar Nemzeti Levéltár]] a Várban, 1912–23 |
Fájl:003d Országos Levéltár.jpg|[[Magyar Nemzeti Levéltár]] a Várban, 1912–23 |
||
Fájl:Budapest_State_archiv_3.jpg|Magyar Nemzeti Levéltár, az Anjou-bástya felől |
Fájl:Budapest_State_archiv_3.jpg|Magyar Nemzeti Levéltár, az Anjou-bástya felől |
A lap 2020. február 3., 15:25-kori változata
Pecz Samu | |
Pecz Samu | |
Születési neve | Pecz János Sámuel |
Született | 1854. március 1. Pest |
Elhunyt | 1922. szeptember 1. (68 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Iskolái | Bécsi Képzőművészeti Akadémia |
Munkái | |
Jelentős épületei | Szilágyi Dezső téri református templom, Központi Vásárcsarnok, Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Magyar Nemzeti Levéltár |
Pecz Samu aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecz Samu témájú médiaállományokat. |
Pecz Samu (Pest, 1854. március 1. – Budapest, 1922. szeptember 1.) építész, műegyetemi tanár.
Életpályája
A terézvárosi evangélikus elemi után az 1864. szeptember 15-én megnyílt Sütő utcai új evangélikus gimnáziumban (a mai Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban) folytatta tanulmányait.
A középiskola elvégzése után beiratkozott a József Nádor Műegyetemre, amit 1873-tól két évig a stuttgarti műegyetem hallgatójaként látogatott. Ezt követően két évig a bécsi Képzőművészeti Akadémián Theophil Hansen[2] tanítványa volt. Hazatérése után másfél évig dolgozott Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításán, majd ez után szerezte meg oklevelét a műegyetemen. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. Nevéhez köthető a nádasdladányi neogótikus plébániatemplom tervezése (1884–1885).
A magyar Hansen-tanítványokkal ellentétben épületein nem a neoreneszánsz formákhoz, hanem a középkori stílusokhoz kötődött, ami valószínűleg stuttgarti tanulmányaival és Schulek hatásával függött össze. 1882-től a Műegyetem középítéstani és középkori tanszékein tanársegédi feladatokat látott el. 1886-ban két tanulmányt publikált: „A görög kőszerkezetek ismertetése, különös tekintettel a görög dór szentély szerkezetére”, ill. „Az ókeresztény templom-építészet fejlődése” címmel. 1884-ben a dévaványai református templomra kiírt pályázaton első díjat nyert, de végül a templomot Ybl Miklós tervei szerint építették meg.
A budapesti unitárius egyház templomát 1885-ben kezdte tervezni, majd egy módosítás után (1888) 1890-ben fejezte be. 1888-ban készült el a debreceni Kossuth utcai református templom, amelynek kapcsán a protestáns templomépítésről vallott nézeteit foglalta össze és jelentette meg „A protestáns templomok építéséről, kapcsolatban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével” címmel.
1887-től rendkívüli, majd 1888-tól rendes tanárként középítéstant tanított a Műegyetemen. 1890-ben a budapesti Erzsébetvárosi plébániatemplom pályázatán Aigner Sándorral[3] és Steindl Imrével együtt megosztott első díjat kapott, de a fővárosi közgyűlés döntése alapján Steindl Imre terve szerint építették fel a templomot.
A budai Szilágyi Dezső téri református templomot Pecz 1892-ben készített díjnyertes pályatervei alapján – kisebb módosításokkal – 1896-ra építették meg. Ekkor készült el a Vámház körúti Központi Vásárcsarnok, majd 1898-ban az ideiglenes előadónak szánt, de a mai napig álló Gólyavár a Műegyetem (ma az ELTE Múzeum körúti épülete) kertjében.
Az 1890-es években néhány bérházat tervezett, a Szépművészeti Múzeumra kiírt pályázaton pedig első díjat kapott. 1900-ban Beregszászban gimnáziumot, 1902-ben Ungváron reáliskolát építettek tervei szerint. A Magyar Mérnök- és Építész-egyletnek, majd 1901-től a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete Építészeti Szakbizottságának egyaránt tagja volt. A fiumei Tengerészeti Akadémiára egy 1901-ben megnyert pályázat után kapott megbízást. 1903–1905 között készült el tervei szerint a Városligeti fasorban az evangélikus gimnázium és hozzá tartozó templom.
Czigler Győző 1905-ben bekövetkezett halála után az új műegyetemi épületek építésének feladatát vette át. Az ő nevéhez fűződik a könyvtár, a műszaki mechanika, mechanika technológia, a géplaboratórium és gépház tervezése. Ezekért a munkákért udvari tanácsosi címmel jutalmazták.
1905-ben a debreceni főgimnázium tervezésére, 1911-ben egy tisztviselőház építésére kapott megbízást a Budapest IX., Üllői út 121. alatt. 1898-ban készítette el a Magyar Nemzeti Levéltár első vázlatterveit, s az 1913-ban elkezdett kivitelezés 1922-ben bekövetkezett halála után is, egészen 1926-ig folyt.
Noha a középkori stílusok formavilága jellemző munkáira, a téglából épített hagyományos gótikus szerkezetek mellett modern anyagokat is használt. Megjelennek nála különböző vasszerkezetek, és az épületek alapozásában a beton is. Templomainál és középületeinél egyaránt a rendeltetésből indult ki, így tervezett a levéltárnak és a műegyetemi könyvtárnak továbbépíthető raktárhelyiséget, és így szerkesztette meg a Szilágyi Dezső téri református templom alaprajzát oly módon, hogy az épület centrumában levő ötszög középpontjában az Úr asztalát helyezte el.
Főbb művei
- 1886-1888. debreceni Kossuth utcai református templom
- 1889 körül. Debrecen, Nap utca 6., lakóház
- 1890. Budapest V., Nagy Ignác utcai Unitárius templom és bérház
- 1893. Kolozsvári Széki-palota
- 1894-1896. Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom
- 1897. Budapest IX., Fővám tér 1-3. Központi Vásárcsarnok
- 1897. Budapest V., Múzeum krt. A műegyetem nagy előadóterme (Gólyavár)
- 1898. Szépművészeti Múzeum tervpályázat: I. díj (a megvalósult épület Schickedanz Albert alkotása)
- 1900-1901. Beregszászi Állami Főgimnázium
- 1902-1903. Fiume, Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia
- 1902-1903. Nagyváradi ág. ev. egyházközség templom (Nagyvárad (Oradea, Románia) Tudor Vladimirescu u. 26.)
- 1903. A pozsonyi m. kir. posta és távirda Igazgatóság épületének tervpályázata. II. díj
- 1903. A budapesti ág. ev. egyházközség templom és iskolaépületének pályázata. Nem nyert.
- 1903-1904. Fasori evangélikus templom és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Városligeti fasor (17-21. sz., Bajza utca sarok)
- 1905. A budapesti Sárosfürdő pályaterve. Díjazott terv.
- 1905. Kultuszminisztériumi palota pályaterve, III. díj
- 1909. Budapest XI., Bertalan Lajos utca 7-9., Műegyetemi műhely épületek
- 1909. Budapest XI., Budafoki út, BME. Központi könyvtár épülete
- 1909-1910. Gellért szálló tervpályázat. Nem nyert.
- 1911-1912. Budapest IX., Üllői út 121. (Haller utca 88.) IX. Gróf Haller utcai tisztviselőház.
- 1912-1923. Budapest I., Bécsikapu tér, Magyar Nemzeti Levéltár (halála után fejezték be)
Főbb írásai
- A görög kőszerkezetek ismertetése (Bp., 1886)
- Az ókeresztény templom-építészet fejlődése (Bp., 1886)
- A protestáns templomok építéséről (Bp., 1888)
Képgaléria
-
Kolozsvár, Széki-palota, 1893
-
Szilágyi Dezső téri református templom, részlet
-
Központi Vásárcsarnok a Fővám téren. 1897–98
-
Központi Vásárcsarnok, főbejárat, részlet
-
Fasori evangélikus templom 1903-04
-
Gróf Haller utcai tisztviselőház (Bp. Üllői út 121.) a Nagyvárad tér felől, 1912
-
Gróf Haller utcai tisztviselőház
-
BME Központi Könyvtárépület, 1909
-
BME Központi Könyvtár. Óratorony
-
BME Központi Könyvtár épülete
-
BME Központi Könyvtár olvasó terme
-
Magyar Nemzeti Levéltár a Várban, 1912–23
-
Magyar Nemzeti Levéltár, az Anjou-bástya felől
Külső hivatkozások
- Pecz Samu digitális kiállítás[halott link]
- A Nagy Ignác utcai templom építése
- A Szilágyi Dezső téri Református Gyülekezet Honlapja
- Pecz Samu szobra a Szilágyi Dezső téri református templom előtt [1][halott link] (Berán Lajos szobrász: Pecz Samu-kút)
- A nagyváradi evangélikus templom
- Pecz Samu hagyatéka
Jegyzetek
- ↑ "Pecz Samu kút" a Szilágyi Dezső téri református templom mellett (Berán Lajos alkotása)[halott link]
- ↑ Theophilus Edvard Hansen (1813–1891) dán származású építész. Hosszabb ideig Athénben élt és stílusára erősen hatott a görög művészet.
- ↑ Aigner Sándor (1854–1912)
Források
- Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek, Budapest, 1936
- Életrajz. Sulinet
- Róka Enikő: Pecz Samu, Artportal
- Életrajz INː Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Rados Jenő: Magyar építészettörténet, Műszaki Könyvkiadó, 1971, 308. oldal
- Művészeti kislexikon, Akadémia Kiadó, 1973, 469. oldal
- Gábor Eszter: Magyar Művészet 1890-1919. Pecz Samu, Akadémia Kiadó, 1981
- Gerle–Kovács–Makovecz: A századfoduló magyar építészete, Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, 1990, 154. oldal
- Pecz Samu öröksége "150 éve született a fasori gimnázium és templom tervezője" (Evangélikus élet)