„Dobrudzsa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Apró módosítás |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
* [[Budzsák]] |
|||
* [[Duna-delta]] |
* [[Duna-delta]] |
||
* [[Duna–Fekete-tenger-csatorna]] |
* [[Duna–Fekete-tenger-csatorna]] |
A lap 2019. augusztus 7., 20:14-kori változata
Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа [Dobrudzsa]) történelmi régió a Balkánon. Ma nagyobbrészt Romániához, kisebb részben Bulgáriához, egy aprócska része pedig Ukrajnához tartozik.
Földrajz
Nyugaton a Duna, keleten a Fekete-tenger határolja.
A romániai rész két megyéből áll:
Legnagyobb városa Konstanca kikötőváros (2002-ben 310 471 lakosa volt). Más fontosabb városok: Tulcsa (Tulcea), Mangalia, Medgidia, Cernavodă, Năvodari, Sulina.
A bulgáriai rész az ún. Kvadriláter avagy Dél-Dobrudzsa (Cadrilater = „négyszögű”), amely termékeny, sztyeppeszerű síkság; a Bolgár-tábla része.
Itt található Balcsik, Dobrics és Szilisztra városa.
Története
Az ókorban Dobrudzsa neve Scythia Minor (Kis-Szkítia) volt.
Az 1913–1918 és 1919–1940 között teljes egészében Romániához tartozott.
Wass Albert műveiben gyakorta emlegetett hely, ahová a székely népet hurcolták el a második világháború után kényszermunkára. Az 1956-os budapesti magyar forradalom után az elhurcolt székelység egyik legnagyobb munka- és átnevelőtáborai itt működtek. Erről szóló hiteles dokumentumok igen ritkák.