„Kósáné Kovács Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Miniszterek kategória eltávolítva; Magyarország miniszterei kategória hozzáadva (a HotCattel)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox}}
{{Személy infobox}}
'''Kósáné Dr. Kovács Magda''' ([[Budapest]], [[1940]]. [[november 4.]] –) pedagógus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, majd az [[Európai Parlament]] képviselője, 1994-95-ben munkaügyi miniszter.
'''Kósáné Dr. Kovács Magda''' ([[Budapest]], [[1940]]. [[november 4.]] –) pedagógus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, majd az [[Európai Parlament]] képviselője, 1994–95-ben munkaügyi miniszter.


==Élete==
==Élete==
Apja dr. [[Kovács Ferenc (ideggyógyász)|Kovács Ferenc]] ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a [[ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola|ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában]], majd a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]]re vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben - Kósa Leventével kötött házassága után - visszatért Budapestre az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]re, ahol 1964-ben a [[ELTE Bölcsészettudományi Kar|Bölcsészettudományi Karon]] szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a [[Leövey Klára Gimnázium]] volt 1964-72 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet ''Irinyi József élete és munkássága'' című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a [[Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]] IX. kerületi tagozatát vezette.<ref name="parlament">{{CitWeb |url=http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/k338.htm |szerző= |cím=Kósáné Dr.Kovács Magda |dátum=1966-11-19 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az [[Országgyűlés]] honlapja }}</ref> 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A [[2009-es európai parlamenti választás Magyarországon|2009-es európai parlamenti választáson]] már nem indult<ref>{{CitPer|szerző=Ónody-Molnár Dóra |cím=Mi ez, ha nem mindhalálig politika? |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=2009 |hónap=6 |nap=4 |oldal=6 |évfolyam=67 |szám=129 }}</ref>, visszavonult, jelenleg nyugdíjas.
Apja dr. [[Kovács Ferenc (ideggyógyász)|Kovács Ferenc]] ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a [[ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola|ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában]], majd a [[Debreceni Egyetem|Kossuth Lajos Tudományegyetem]]re vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben - Kósa Leventével kötött házassága után - visszatért Budapestre az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]re, ahol 1964-ben a [[ELTE Bölcsészettudományi Kar|Bölcsészettudományi Karon]] szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a [[Leövey Klára Gimnázium]] volt 1964–1972 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet ''Irinyi József élete és munkássága'' című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a [[Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem]] IX. kerületi tagozatát vezette.<ref name="parlament">{{CitWeb |url=http://www.parlament.hu/kepviselo/elet/k338.htm |szerző= |cím=Kósáné Dr.Kovács Magda |dátum=1966-11-19 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az [[Országgyűlés]] honlapja }}</ref> 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A [[2009-es európai parlamenti választás Magyarországon|2009-es európai parlamenti választáson]] már nem indult,<ref>{{CitPer|szerző=Ónody-Molnár Dóra |cím=Mi ez, ha nem mindhalálig politika? |alcím= |periodika=[[Népszabadság]] |év=2009 |hónap=6 |nap=4 |oldal=6 |évfolyam=67 |szám=129 }}</ref> visszavonult, jelenleg nyugdíjas.


==Politikai pályafutása==
==Politikai pályafutása==
1967-től 1989-ig a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] tagja volt. 1977-ben beválasztották a [[Pedagógusok Szakszervezete|Pedagógusok Szakszervezetének]] a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]] titkára, a [[Hazafias Népfront]] országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-89-ig a [[Magyar–Szovjet Baráti Társaság]] alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (főszerk) |cím=Magyar ki kicsoda |alcím=1990 |hely=Budapest |kiadó=Biográf Kiadó |év=1990 |oldal=326 }}</ref> 1989-től a [[Magyar Szocialista Párt]] tagja. Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es választásokon]] a <!--
1967-től 1989-ig a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] tagja volt. 1977-ben beválasztották a [[Pedagógusok Szakszervezete|Pedagógusok Szakszervezetének]] a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a [[Szakszervezetek Országos Tanácsa]] titkára, a [[Hazafias Népfront]] országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a [[Magyar–Szovjet Baráti Társaság]] alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.<ref>{{CitLib|szerző=[[Hermann Péter]] (főszerk) |cím=Magyar ki kicsoda |alcím=1990 |hely=Budapest |kiadó=Biográf Kiadó |év=1990 |oldal=326 }}</ref> 1989-től a [[Magyar Szocialista Párt]] tagja. Az [[1990-es magyarországi országgyűlési választás|1990-es választásokon]] a <!--


Ezt a tételt ne linkeld be, mert azóta megváltoztak a választókerületi határok!
Ezt a tételt ne linkeld be, mert azóta megváltoztak a választókerületi határok!


-->Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] képviselőjeként indult, de csak az listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek. [[1994]]. [[július 15.|július 15-én]] a [[Horn-kormány]] munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával - a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt<ref>{{CitWeb |url=http://www.origo.hu/itthon/20030221miniszteri.html |szerző= |cím=Miniszteri lemondások 1990 óta |dátum=2003-02-21 |oldal= |elér=2018-10-30 |weblap=[[Origo.hu]] }}</ref> (utóda [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.<ref name="parlament" /> A [[2004-es európai parlamenti választás Magyarországon|2004-es európai parlamenti választás]]on az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-2007-ig az [[Európai Szocialisták Pártja|Európai Szocialisták Pártjának]] alelnöke volt<ref>{{CitWeb |url=http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS_home.html |szerző= |cím=Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS |év=2007 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az Európai Parlament honlapja }}</ref> A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.
-->Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] képviselőjeként indult, de csak az listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek. [[1994]]. [[július 15.|július 15-én]] a [[Horn-kormány]] munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával - a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt<ref>{{CitWeb |url=http://www.origo.hu/itthon/20030221miniszteri.html |szerző= |cím=Miniszteri lemondások 1990 óta |dátum=2003-02-21 |oldal= |elér=2018-10-30 |weblap=[[Origo.hu]] }}</ref> (utóda [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.<ref name="parlament" /> A [[2004-es európai parlamenti választás Magyarországon|2004-es európai parlamenti választás]]on az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-től 2007-ig az [[Európai Szocialisták Pártja|Európai Szocialisták Pártjának]] alelnöke volt.<ref>{{CitWeb |url=http://www.europarl.europa.eu/meps/hu/23807/MAGDA_KOSANE+KOVACS_home.html |szerző= |cím=Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS |év=2007 |oldal= |elér=2018-10-31 |weblap=Az Európai Parlament honlapja }}</ref> A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.


2011-től az MSZP [[Táncsics Alapítvány]]a által szervezett, [[Táncsics Akadémia]] nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.<ref>{{CitPer|szerző=F. Á. |cím=Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2010 |hónap=12 |nap=16 |oldal=2 |évfolyam=136 |szám=292 }}</ref> Ugyanebben az évben csatlakozott [[Gyurcsány Ferenc]] [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]jához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Gyurcsány lett a DK elnöke |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2018 |hónap=11 |nap=7 |oldal=2 |évfolyam=138 |szám=260 }}</ref>
2011-től az MSZP [[Táncsics Alapítvány]]a által szervezett, [[Táncsics Akadémia]] nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.<ref>{{CitPer|szerző=F. Á. |cím=Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2010 |hónap=12 |nap=16 |oldal=2 |évfolyam=136 |szám=292 }}</ref> Ugyanebben az évben csatlakozott [[Gyurcsány Ferenc]] [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|Demokratikus Koalíció]]jához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Gyurcsány lett a DK elnöke |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=2018 |hónap=11 |nap=7 |oldal=2 |évfolyam=138 |szám=260 }}</ref>


===Nem elég tisztességesnek lenni...===
===Nem elég tisztességesnek lenni...===

Pályafutásának egyik legtöbbet idézett mondata: ''Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani'' - valóságos szállóigévé vált. Maga a mondat feltehetően [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] erdélyi költőtől származik,<ref>{{CitWeb |url=https://www.citatum.hu/idezet/71985 |szerző= |cím=Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. |év=2013 |oldal= |elér= |weblap=Citatum }}</ref> és 1984-ben jelent meg a szerző könyvében.<ref>{{CitLib|szerző=[[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] |cím=Ha a Múzsa táncra kérne... |alcím= |hely=Bukarest |kiadó=[[Kriterion Könyvkiadó]] |év=1984 |oldal=24 }}</ref> Visszaemlékezések szerint [[1998]]-ban egy rádióműsorban hangzott el, kiváltó oka pedig valószínűleg a [[Tocsik-ügy]] volt.<ref>{{CitPer|szerző=Oláh Zoltán |cím=Nem elég |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=1999 |hónap=07 |nap=29 |oldal=7 |évfolyam=127 |szám=175 }}</ref>
Pályafutásának egyik legtöbbet idézett mondata: ''Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani'' - valóságos szállóigévé vált. Maga a mondat feltehetően [[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] erdélyi költőtől származik,<ref>{{CitWeb |url=https://www.citatum.hu/idezet/71985 |szerző= |cím=Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. |év=2013 |oldal= |elér= |weblap=Citatum }}</ref> és 1984-ben jelent meg a szerző könyvében.<ref>{{CitLib|szerző=[[Horváth Imre (költő)|Horváth Imre]] |cím=Ha a Múzsa táncra kérne... |alcím= |hely=Bukarest |kiadó=[[Kriterion Könyvkiadó]] |év=1984 |oldal=24 }}</ref> Visszaemlékezések szerint [[1998]]-ban egy rádióműsorban hangzott el, kiváltó oka pedig valószínűleg a [[Tocsik-ügy]] volt.<ref>{{CitPer|szerző=Oláh Zoltán |cím=Nem elég |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=1999 |hónap=07 |nap=29 |oldal=7 |évfolyam=127 |szám=175 }}</ref>


25. sor: 24. sor:
{{Források}}
{{Források}}


⚫
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Politika}}
{{Portál|Politika}}

⚫
{{nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:1940-ben született személyek]]
[[Kategória:1940-ben született személyek]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]

A lap 2018. november 27., 18:20-kori változata

Kósáné Kovács Magda
SzületettKovács Magda
1940. november 4.
Budapest
Elhunyt2020. július 27. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiN. Kósa Judit
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2004. július 14.)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (2002. június 24. – 2004. október 4.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. május 1. – 2004. július 19.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1964)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Kósáné Dr. Kovács Magda (Budapest, 1940. november 4. –) pedagógus, szakszervezeti vezető, politikus, országgyűlési képviselő, majd az Európai Parlament képviselője, 1994–95-ben munkaügyi miniszter.

Élete

Apja dr. Kovács Ferenc ideggyógyász főorvos, édesanyja Kelemen Teréz, pedagógus. 1958-ban érettségizett a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemre vették fel. Itt két évet végzett, majd 1961-ben - Kósa Leventével kötött házassága után - visszatért Budapestre az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1964-ben a Bölcsészettudományi Karon szerzett magyar-francia szakos diplomát. Első munkahelye, a Leövey Klára Gimnázium volt 1964–1972 között, emellett az MTA Irodalomtudományi Intézetében tudományos munkatársként dolgozott, egy kutatócsoportban, ahol sajtó- és cenzúratörténettel foglalkozott. 1969-ben szerzett egyetemi doktori címet Irinyi József élete és munkássága című értekezésével. 1972-től igazgatóhelyettes volt a Budapesti Dolgozók Gimnáziumában. 1974-től a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem IX. kerületi tagozatát vezette.[1] 1977-től szakszervezeti, majd a rendszerváltást követően politikai pályára lépett. A 2009-es európai parlamenti választáson már nem indult,[2] visszavonult, jelenleg nyugdíjas.

Politikai pályafutása

1967-től 1989-ig a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt. 1977-ben beválasztották a Pedagógusok Szakszervezetének a vezetőségébe, ekkortól főállásban a szakszervezet munkatársa. 1985-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkára, a Hazafias Népfront országos tanácsának elnökségi tagja, 1986-tól 1989-ig a Magyar–Szovjet Baráti Társaság alelnöke, 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet elnöke.[3] 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. Az 1990-es választásokon a Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerületben (VIII. kerület) az MSZP képviselőjeként indult, de csak az listáról jutott be a parlamentbe (választókörzetében negyedik lett). Az Országgyűlésben a mentelmi bizottság tagja, frakciójában pedig a társadalmi szervezeti és érdek-képviseleti munkacsoport vezetője lett. 1994-ben ugyanabban a választókörzetben egyéni mandátumhoz jutott, így ismét tagja lett az Országgyűlésnek. 1994. július 15-én a Horn-kormány munkaügyi minisztere lett, 1995-ben azonban lemondott, mert nem értett egyet a pénzügyi megszigorításokkal és a pénzügyi tárca kormányon belüli túlhatalmával - a lemondás konkrét oka a betegszabadság finanszírozására vonatkozó pénzügyminisztériumi javaslat volt[4] (utóda Kiss Péter lett novembertől). 1996-tól az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának tagja volt, 1996. március 30-tól az MSZP ügyvezető alelnökévé választották.[1] A 2004-es európai parlamenti választáson az MSZP képviselőjeként jutott mandátumhoz, ahol 2004-től 2007-ig az Európai Szocialisták Pártjának alelnöke volt.[5] A 2009-es Európai Parlamenti választásokon már nem indult.

2011-től az MSZP Táncsics Alapítványa által szervezett, Táncsics Akadémia nevű, baloldali fiataloknak szóló politikai-közéleti képzés koordinátora lett.[6] Ugyanebben az évben csatlakozott Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciójához, ahol a párt etikai bizottságának elnökévé választották.[7]

Nem elég tisztességesnek lenni...

Pályafutásának egyik legtöbbet idézett mondata: Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani - valóságos szállóigévé vált. Maga a mondat feltehetően Horváth Imre erdélyi költőtől származik,[8] és 1984-ben jelent meg a szerző könyvében.[9] Visszaemlékezések szerint 1998-ban egy rádióműsorban hangzott el, kiváltó oka pedig valószínűleg a Tocsik-ügy volt.[10]

Díjai

Források

  1. ↑ a b Kósáné Dr.Kovács Magda. Az Országgyűlés honlapja (1966. november 19.) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  2. ↑ Ónody-Molnár Dóra: Mi ez, ha nem mindhalálig politika? Népszabadság, LXVII. évf. 129. sz. (2009. június 4.) 6. o.
  3. ↑ Hermann Péter (főszerk): Magyar ki kicsoda: 1990. Budapest: Biográf Kiadó. 1990. 326. o.  
  4. ↑ Miniszteri lemondások 1990 óta. Origo.hu (2003. február 21.) (Hozzáférés: 2018. október 30.)
  5. ↑ Magda KÓSÁNÉ KOVÁCS. Az Európai Parlament honlapja (2007) (Hozzáférés: 2018. október 31.)
  6. ↑ F. Á: Fiatal baloldaliakat oktat Bajnai. Népszava, CXXXVI. évf. 292. sz. (2010. december 16.) 2. o.
  7. ↑ Gyurcsány lett a DK elnöke. Népszava, CXXXVIII. évf. 260. sz. (2018. november 7.) 2. o.
  8. ↑ Nem elég tisztességesnek lenni, hanem annak is kell látszani. Citatum (2013)
  9. ↑ Horváth Imre: Ha a Múzsa táncra kérne.. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1984. 24. o.  
  10. ↑ Oláh Zoltán: Nem elég. Népszava, CXXVII. évf. 175. sz. (1999. július 29.) 7. o.
  11. ↑ Moldoványi Tibor: Figyelni a beszédes csöndre: Kósáné Kovács Magda a gyűrűjéről, a hatalomról és az apátiáról. Magyar Nemzet, LIX. évf. 154. sz. (1996. július 3.) 8. o.
  12. ↑ Magas állami kitüntetések augusztus 20. alkalmából. Népszava, CXXXVI. évf. 195. sz. (2009. augusztus 21.) 11. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kósáné_Kovács_Magda&oldid=20727973”