„Campanile (építészet)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kieg. |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
'''Campanile''' [[olasz nyelv|olaszul]] a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
'''Campanile''' [[olasz nyelv|olaszul]] a neve az [[ókeresztény művészet|ókeresztény építészetben]] a templomtól különálló [[harangtorony]]nak. |
||
==Leírás== |
|||
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[Kör (geometria)|kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló [[Torony (építmény)|torony]] építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei [[Velence (Olaszország)#Szent Márk tér (Piazza San Marco)|Szent Márk téren]] magasodó, 95 méteres [[Campanile (Velence)|Campanile]]. A [[Romanika|román stílusú]] harangtorony 1902-es [[földrengés]] miatti összeomlásakor a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a [[Pisa (település)|pisai]] székesegyház campaniléje, a híres [[pisai ferde torony]]. |
Ilyen tornyok a [[6. század]]tól épültek, lehettek [[Kör (geometria)|kör]]- vagy [[sokszög]]alapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló [[Torony (építmény)|torony]] építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei [[Velence (Olaszország)#Szent Márk tér (Piazza San Marco)|Szent Márk téren]] magasodó, 95 méteres [[Campanile (Velence)|Campanile]]. A [[Romanika|román stílusú]] harangtorony 1902-es [[földrengés]] miatti összeomlásakor a [[Szent Márk-székesegyház (Velence)|Szent Márk-székesegyház]] teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a [[Pisa (település)|pisai]] székesegyház campaniléje, a híres [[pisai ferde torony]]. |
||
| 14. sor: | 15. sor: | ||
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest |
*Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest |
||
*Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 |
*Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
*[[Harangtorony]] |
|||
==További információk== |
==További információk== |
||
{{commonskat|Campanile}} |
{{commonskat|Campanile}} |
||
{{wikiszótár}} |
{{wikiszótár}} |
||
{{Templomépítészet}} |
{{Templomépítészet}} |
||
A lap 2018. március 27., 10:13-kori változata
| Campanile | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Campanile témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség |
Campanile olaszul a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak.
Leírás
Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei Szent Márk téren magasodó, 95 méteres Campanile. A román stílusú harangtorony 1902-es földrengés miatti összeomlásakor a Szent Márk-székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres pisai ferde torony.
Világhírű a Giotto tervei alapján a firenzei dóm mellé, gótikus stílusban épült harangtorony is.
A kora középkorban még Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Ír keresztény templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban vannak különálló harangtornyok.
Forrás
- Zádor Anna: Építészeti szakszótár, Corvina Kiadó, Budapest
- Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965
Kapcsolódó szócikkek
További információk
