Pisai ferde torony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Világörökség logo.png  A pisai Dóm tér
világörökségi helyszín része
Pisai ferde torony
Leaning tower of pisa 2.jpg
Település Pisa
Hely Dóm tér .
Építési adatok
Építés éve 1173–1372
Megnyitás 2001
Rekonstrukciók évei 1990–2001
Építési stílus román építészet
Felhasznált anyagok márvány,
Védettség világörökség
Építész(ek) Bonanno Pisano
Tulajdonos Opera della Primaziale Pisana
Alapadatok
Magassága56,70 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma 8
Különlegességek a legismertebb ferde torony
Elhelyezkedése
Pisai ferde torony (Olaszország)
Pisai ferde torony
Pisai ferde torony
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 47″
Pisai ferde torony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisai ferde torony témájú médiaállományokat.

A pisai ferde torony (olaszul: Torre pendente di Pisa) vagy egyszerűen pisai torony (olaszul: La Torre di Pisa) ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában. A torony Pisa katedrálisának harangtornya.

A katedrális mögött álló torony a pisai Dóm-tér (Piazza del Duomo) harmadik legrégebbi épülete a katedrális és a keresztelőkápolna után.

1990 és 2001 között felújították.

Története[szerkesztés]

A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.

A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.

Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították. Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába. A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg. Manapság azonban úgy tartják, hogy a torony építését egy másik pisai építész, Diotisalvi kezdte el.[1][2]

Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével. Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.

1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az építkezést 1284-ben ismét leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.

Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. A legnagyobbat 1655-ben állították fel.

Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.

1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.

Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.

A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.

1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. Húszévnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen és biztonsági okokból a torony körüli házakat is kiürítették. Tízévnyi restaurálás kezdődött, amely során erős acélsodronyokkal biztosították az építményt, és a talapzat alatt 44 centiméterrel elhelyezett többtonnányi súlyokkal megállították a dőlést. 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára. Az akkori nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad, sőt azóta csökkent is néhány centiméterrel a dőlése egy 2018-as mérés szerint.[3]

Újabb kutatások szerint a torony földrengésekkel szembeni ellenállása ugyanannak a laza talajnak köszönhető, amely a ferdeségét okozta.[4]

Leírása és adatai[szerkesztés]

Magassága 55,86 m az alacsonyabb oldalon, és 56,70 m a magasabb oldalon. Alapjának külső átmérője 15,484 m, belső átmérője pedig 7,368 m. Fala az alapnál 4,09 m vastag, a tetején 2,48 m. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a hetedik emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban.

Bár függőlegesnek kéne lennie, már nem sokkal az építés kezdetének éve, 1173 után elkezdett dőlni délkelet felé a rosszul lefektetett alapok és a laza alréteg miatt, ami lehetővé tette, hogy elmozduljon egy irányba. A torony jelenleg délkelet felé dől. Dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt,[5][6][7] mára viszont ez az adat 3,99 fokra csökkent.[8] Ez azt jelenti, hogy a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől.[j 1]

Harangjai[szerkesztés]

Hét haranggal rendelkezik, amelyek hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával.

  • L’assunta, 1654, Giovanni Pietro Orlandi, tömege 3620 kg
  • il Crocifisso, 1572, Vincenzo Possenti, tömege 2462 kg
  • San Ranieri, 1719–21, Giovanni Andrea Moreni, tömege 1448 kg
  • La Terza, 1473, tömege 300 kg
  • La Pasquereccia, 1262 Lotteringo, tömege 1014 kg
  • il Vespruccio, 1501, Nicola di Jacopo, tömege 1000 kg
  • Del Pozzetto, 1606, tömege 652 kg

Galéria[szerkesztés]

Hivatkozás[szerkesztés]

  1. tan(3,99 fok) * (55,86 m + 56,70 m)/2 = 3,9 m

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The leaning towers of Pisa (Fun Facts). [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  2. Who built the Leaning Tower of Pisa?
  3. Négy centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony (hvg.hu, 2018. november 21.)
  4. Meglepő dolog derült ki a pisai ferde toronyról (Napi.hu, 2018. május 9.)
  5. EUROPE | Saving the Leaning Tower”, BBC News, 2001. december 15. (Hozzáférés ideje: 2009. május 9.) (angol nyelvű) 
  6. Tower of Pisa (angol nyelven). Archidose.org, 2001. június 17. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
  7. Leaning Tower of Pisa (tower, Pisa, Italy) - Britannica Online Encyclopedia (angol nyelven). Britannica.com. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
  8. E la Torre di Pisa non oscilla più (olasz nyelven). Scienze.TV, 2008. május 28. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaning Tower of Pisa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.