„Balázs Pál (labdarúgó)” változatai közötti eltérés

	Balázs Pál
	Személyes adatok
Teljes név	Balázs Pál
Születési dátum	1919. február 1.
Születési hely	Balassagyarmat, Magyarország
Halálozási dátum	2010. június (91 évesen)
Egyéb foglalkozás	nyomdász- és könyvkötő
	Nemzeti játékvezetés
	Sablon • Wikidata • Segítség

	Balázs Pál
	Személyes adatok
Születési dátum	1919. február 1.
Születési hely	Balassagyarmat, Magyarország
Halálozási dátum	2010. június (91 évesen)
Halálozási hely	?, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Becenév	Cigi
Poszt	csatár
	Felnőtt klubok1
	1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. ;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2018. január 5., 19:56-kori változata

Ez a szócikk a labdarúgóról szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs Pál (egyértelműsítő lap).

Balázs Pál (Balassagyarmat, 1919. február 1. – 2010. június) labdarúgó, nemzeti labdarúgó-játékvezető. Beceneve: Cigi, annak ellenére, hogy sohasem cigarettázott. Egyéb foglalkozása: nyomdász- és könyvkötő.

Pályafutása

A húszas évek végén a helyi cserkészcsapatban kezdett futballozni. A család Vácra költözött, ahol a Váci Remény NB II-es csapatban rúgta a labdát. A tehetséges jobbszélsőre az újpestiek is felfigyeltek, de a villámgyors fiatalember végül 1938–1948 között a Salgótarjáni BTC NB I-es csapatát erősítette. Első élvonalbeli gólját 1941. március 9-én hazai pályán vágta be a kispestiek hálójába. 108 mérkőzésen 55 gólt szerzett, ezzel a teljesítménnyel ma is a legjobbak között található az SBTC örök-góllövőlistáján Szakmai felkészültségét elismerve a gólerős támadó bekerült a B-válogatottba, amelynek színeiben 1940 nyarán az anyaországhoz visszatérő Kolozsvárt ünnepelték, amikor a mérkőzés hevében súlyos térdsérülést szenvedett. Az utolsó NB I-es meccsét 1948. október 17-én balszélsőként játszotta.

Időpont	Helyszín	Mérkőzés típusa	Mérkőzés	Eredmény
1940. augusztus 25.	Szállás utcai sporttelep, Budapest	első NB I-es mérkőzése	Törekvés SE–Salgótarjáni BTC	0 – 2
1948. október 17.	Városi Stadion, Tatabánya	utolsó NB I-es mérkőzése	FC Tatabánya–Salgótarjáni BTC	2 – 1

Játékvezetésből 1945-ben Salgótarjánban a Játékvezetői Tanács előtt vizsgázott. Az Észak-magyarországi Labdarúgó Alszövetség (ÉLASz) által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. Mérkőzésvezetőként a megyei I. osztályban tevékenykedett. Működési idején a megyei bajnokságok jelentették a harmadosztályt. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1981-ben visszavonult. 1984-ben 65 évesen egy hazai NB II-es mérkőzésen szükségpartjelzőként sem vallott szégyent.

A labdarúgástól való visszavonulása után edzősködött a Nagybátony, a Síküveggyár, a Kazár, a Salgótarjáni Dózsa csapatánál, de a szakmunkásképző gárdájával is szép sikereket ért el. A Nógrád megyei Labdarúgó-szövetség JB sikeres bírói pályafutását aranysíppal jutalmazta.

Források

(2010) „újságcikk”. Nemzeti Sport 2010. június 22..
CIGI”, A hajdani villámszélső - 2006. Sulyok László újságíró-, Nógrádi Média Kiadói Kft. gondozásában.

Külső hivatkozások

Balázs Pál. googleusercontent.com. (Hozzáférés: 2011. június 3.)

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 |súly                  =
 |becenév               = Cigi
-|poszt                 = [[csatár (poszt)|csatár]]
+|poszt                 = [[Csatár (labdarúgás)|csatár]]
 |junior évek 1         =
 |junior ország 1       =
@@ 41. sor: / 41. sor: @@
 ==Pályafutása==
-A  húszas évek végén a helyi cserkészcsapatban kezdett futballozni. A család [[Vác]]ra költözött, ahol a [[Váci Remény]] [[Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|NB II]]-es csapatban rúgta a labdát. A tehetséges [[Csatár (poszt)|jobbszélsőre]] az [[Újpest FC|újpestiek]] is felfigyeltek, de a villámgyors fiatalember végül 1938–1948 között a [[Salgótarjáni BTC]] [[Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|NB I]]-es csapatát erősítette.  Első élvonalbeli gólját [[1941]]. [[március 9.|március 9-én]] hazai pályán vágta be a [[Budapest Honvéd FC|kispestiek]] hálójába. ''108 mérkőzésen 55 gólt'' szerzett, ezzel a teljesítménnyel ma is a legjobbak között található az SBTC örök-góllövőlistáján Szakmai felkészültségét elismerve a gólerős támadó bekerült a ''B-válogatottba'', amelynek színeiben [[1940]] nyarán az anyaországhoz visszatérő [[Kolozsvár]]t ünnepelték, amikor a mérkőzés hevében súlyos térdsérülést szenvedett. Az utolsó NB I-es meccsét [[1948]]. [[október 17.|október 17-én]] balszélsőként játszotta.
+A  húszas évek végén a helyi cserkészcsapatban kezdett futballozni. A család [[Vác]]ra költözött, ahol a [[Váci Remény]] [[Magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály)|NB II]]-es csapatban rúgta a labdát. A tehetséges [[Csatár (labdarúgás)|jobbszélsőre]] az [[Újpest FC|újpestiek]] is felfigyeltek, de a villámgyors fiatalember végül 1938–1948 között a [[Salgótarjáni BTC]] [[Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|NB I]]-es csapatát erősítette.  Első élvonalbeli gólját [[1941]]. [[március 9.|március 9-én]] hazai pályán vágta be a [[Budapest Honvéd FC|kispestiek]] hálójába. ''108 mérkőzésen 55 gólt'' szerzett, ezzel a teljesítménnyel ma is a legjobbak között található az SBTC örök-góllövőlistáján Szakmai felkészültségét elismerve a gólerős támadó bekerült a ''B-válogatottba'', amelynek színeiben [[1940]] nyarán az anyaországhoz visszatérő [[Kolozsvár]]t ünnepelték, amikor a mérkőzés hevében súlyos térdsérülést szenvedett. Az utolsó NB I-es meccsét [[1948]]. [[október 17.|október 17-én]] balszélsőként játszotta.
 <center>
 {| {{széptáblázat}}