„Hamvazószerda” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nem a negyvenedik nap, mert a vasárnapok nem számítanak bele a böjtbe |
a Ünnepek februárban kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
68. sor: | 68. sor: | ||
[[Kategória:Katolikus ünnepek]] |
[[Kategória:Katolikus ünnepek]] |
||
[[Kategória:Keresztény húsvéti ünnepkör]] |
[[Kategória:Keresztény húsvéti ünnepkör]] |
||
[[Kategória:Ünnepek februárban]] |
A lap 2017. március 7., 10:41-kori változata
Hamvazószerda | |
Hamvazkodás | |
Alternatív neve | szárazszerda, böjtfogószerda, feria quarta cinerum |
Ünneplik | elsősorban a katolikusok |
Típusa | keresztény |
Tartalma, jelentése | a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete |
Ideje | húsvét előtti hetedik hét szerdája |
2016. | február 10. |
2017. | március 1. |
2018. | február 14. |
Rituálé | hamvazkodás |
Kapcsolódó ünnep | nagyböjt |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvazószerda témájú médiaállományokat. |
A hamvazószerda keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.[1] Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Története
Az ókereszténység idején a mezítlábas, zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Hamvazószerdán – elsősorban a katolikus egyházban – szentelt hamuból (mely az előző évi virágvasárnapi körmeneten használt barkának hamvai) keresztet rajzolnak a hívők homlokára, az alábbi mondatok egyikével: „Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel”, illetve „Térjetek meg és higgyetek az evangéliumnak!”[2] Ezt a napot ritkábban protestáns közösségekben is megünneplik.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.[3]
További elnevezései: szárazszerda, böjtfogószerda, böjtfőszerda.
Hamvazószerda időpontjai az évtized végéig
Mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4. és a legkésőbbi március 10.
A jeles nap dátuma 2015-től az évtized végéig a következők szerint alakul:
- 2015: február 18.
- 2016: február 10.
- 2017: március 1.
- 2018: február 14.
- 2019: március 6.
- 2020: február 26.
Jegyzetek
- ↑ A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az Egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe.
- ↑ Hamvazás, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Hamukeresztek jelzik a nagyböjt kezdetét, mult-kor.hu
Források
További információk
Feke György – Kováts Annamária: Hamvazószerda üzenete (A református és a katolikus egyházban). Református.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2014. március 4.)