„Ascher Oszkár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Színházi adattár (WP:BÜ), apróbb javítások |
a →Irodalmi Színpad: clean up, replaced: Arany János → Arany János AWB |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
* Fényes koszorú (1957. május 5.) |
* Fényes koszorú (1957. május 5.) |
||
* Villon és kora (1957. június 12.) |
* Villon és kora (1957. június 12.) |
||
* [[Arany János]]: Toldi (1957. június 17.) |
* [[Arany János (költő)|Arany János]]: Toldi (1957. június 17.) |
||
* Nagy Endre-est (1957. november 9.) |
* Nagy Endre-est (1957. november 9.) |
||
* Csehszlovák költők estje (1957. november 27.) |
* Csehszlovák költők estje (1957. november 27.) |
A lap 2017. január 23., 01:51-kori változata
Ascher Oszkár | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1897. augusztus 20. Budapest V. kerülete |
Elhunyt | 1965. október 25. (68 évesen) Budapest XII. kerülete |
Sírhely | Farkasréti temető |
Gyermekei | Ascher Tamás |
Pályafutása | |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Aktív évek | 1921 – 1965 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 1956 |
Kiváló művész | 1957 |
További díjak |
|
Ascher Oszkár IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20. – Budapest, 1965. október 25.) színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató.
Életpálya
Műszaki pályára készült, a BME elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult Ódry Árpádnál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.
1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.
1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.
Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.
Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[1]
Fia: Ascher Tamás rendező, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora.
Színpadi szerepeiből
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3.[2]
Színdarabok
- Hypokritos (Jean Giraudoux: Trójában nem lesz háború)
- Írnok (Jean Anouilh: Euridiké)
- Mr. Willerspoon (Joseph Kesselring: Arzén és levendula)
- Roger inas (Agatha Christie: Tíz kicsi néger)
- 11. számú esküdt (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember)
- Jégeső gróf (Gáli József: Erős János)
- Ahunbajev kapitány (Valentin Katajev: Az ezred fia)
- Öregecske (Babay József: Három szegény szabólegény)
- Müller (Szergej Mihalkov: Haza akarok menni)
- Horvai (Mándi Éva: Hétköznapok hősei)
- Karinthy Frigyes: Így írtok ti
- Krutyickij (Alekszandr Osztrovszkij: Karrier)
Irodalmi Színpad
- A Föld ébresztése (1957)
- Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.)
- Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.)
- A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.)
- Fényes koszorú (1957. május 5.)
- Villon és kora (1957. június 12.)
- Arany János: Toldi (1957. június 17.)
- Nagy Endre-est (1957. november 9.)
- Csehszlovák költők estje (1957. november 27.)
- Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.)
- Tajtékos ég (1958. február 19.)
- Kínai költők estje (1958. február 21.)
- Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.)
- Nyugat-est (1958. január 2.)
- Nagy Lajos-est (1958. február 4.)
- Petőfi-est (1958. március 15.)
- Népek barátsága (1958. május 20.)
- Ez a harc (1958)
- Az életért (1958. november 6.)
- Babits est (1958. február 4.)
- A barátság ébresztése (1959. február 11.)
- Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.)
- József Attila-est (1959. március 1.)
- Komját Aladár emlékest (1959. március 11.)
- Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.)
- Árad tiszta fényed (1958)
- Ady-est (1958. szeptember 22.)
- Sok téma keres egy szerzőt
- Szállj, költemény! (1961)
Önálló estjei
- Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
- Ascher Oszkár előadóestje (1958)
Rendezései
- Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
- Nagy Lajos: Tanyai történet
Főbb művei
- Beszédművészet (1937)
- Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
- A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
- Kis szavalókönyv (1956)
- Minden versek titkai (1964)
Filmszerepei
|
|
Irodalom
- Horváth Ferenc: Mosoly a pont után. Ascher Oszkár emlékére (Új Írás, 1966. 1. sz.)
- Szécsi Ferenc: Költők tolmácsa (Film Színház Muzsika, 1966. 29. sz.)
Emlékezete
- Ma egy budapesti amatőr színház viseli nevét.
- Molnár Gál Péter megemlékezése születésének 100. évfordulóján.
Jegyzetek
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ 2011. szeptember 8.-i lekérdezés.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 58. o.
- Színészkönyvtár - Ascher Oszkár
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
További információk
- Sebők Márta: 110 éve született Ascher Oszkár.