Ugrás a tartalomhoz

Ascher Oszkár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ascher Oszkár
Született1897. augusztus 20.[1]
Budapest V. kerülete
Elhunyt1965. október 25. (68 évesen)[1][2]
Kútvölgyi Úti Oktatókórház[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBalázs Gabriella Mária
(h. 1948–1965)
GyermekeiAscher Tamás
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1923)
Kitüntetései
Halál okaszívkoszorúér-elmeszesedés[2]
SírhelyeFarkasréti temető (39-2-12)
Színészi pályafutása
Aktív évek1921 – 1965
A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat.

Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20.[3] – Budapest, 1965. október 25.)[4][5] Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész.

Életpályája

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ascher Mózes[6] (1865–1942)[7] magánhivatalnok és Frőschel Paulina (1869–1929)[8] fia.[9] Műszaki pályára készült, a József Műegyetem elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már egyetemi évei idején színészetet tanult Ódry Árpád magánnövendékeként. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.

Ascher Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 39-2-12.

1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.

1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.

Beszédtanára Szamosi Lajos[10] hangpedagógus volt, aki speciális módszerével feljavította hangját és beszédét, a másfél éves együttműködés nagy hatást gyakorolt rá. Ascher Oszkár az 1964-ben kiadott Minden versek titkai[11] című emlékiratában részletesen leírta, hogy mit tanult Szamositól.

Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[12]

Felesége Balázs Gabriella Mária volt.

Fiai Ascher Tamás rendező, 2006-tól 2014-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Ascher Zoltán.

Színpadi szerepeiből

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3.[13]

Színdarabok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmi Színpad

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A Föld ébresztése (1957)
  • Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.)
  • Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.)
  • A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.)
  • Fényes koszorú (1957. május 5.)
  • Villon és kora (1957. június 12.)
  • Arany János: Toldi (1957. június 17.)
  • Nagy Endre-est (1957. november 9.)
  • Csehszlovák költők estje (1957. november 27.)
  • Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.)
  • Tajtékos ég (1958. február 19.)
  • Kínai költők estje (1958. február 21.)
  • Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.)
  • Nyugat-est (1958. január 2.)
  • Nagy Lajos-est (1958. február 4.)
  • Petőfi-est (1958. március 15.)
  • Népek barátsága (1958. május 20.)
  • Ez a harc (1958)
  • Az életért (1958. november 6.)
  • Babits est (1958. február 4.)
  • A barátság ébresztése (1959. február 11.)
  • Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.)
  • József Attila-est (1959. március 1.)
  • Komját Aladár emlékest (1959. március 11.)
  • Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.)
  • Árad tiszta fényed (1958)
  • Ady-est (1958. szeptember 22.)
  • Sok téma keres egy szerzőt
  • Szállj, költemény! (1961)

Önálló estjei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
  • Ascher Oszkár előadóestje (1958)

Rendezései

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
  • Nagy Lajos: Tanyai történet

Főbb művei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Beszédművészet (1937)
  • Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
  • A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
  • Kis szavalókönyv (1956)
  • Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve; szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál; Móra, Budapest, 1957
  • Előadóművész különpróba; Móra, Budapest, 1960 (Úttörő különpróbafüzetek)
  • Minden versek titkai. Életrajzi regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964

Filmszerepei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Teljes gőzzel (1951)
  • Rokonok (1954)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Keserű igazság (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • Micsoda éjszaka! (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • A megfelelő ember (1960)
  • Merénylet (1960)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Isten őszi csillaga (1963)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Igen (1964)
  • Új Gilgames (1964)
  • A helység kalapácsa (1965) - tévéjáték

Irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 Új magyar életrajzi lexikon, 212-213, 1
  2. 1 2 3 "FamilySearch Historical Records". Hozzáférés: 2025. augusztus 10.
  3. ↑ "Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 850/1897. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. május 6.
  4. ↑ "Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1823/1965. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. május 6.
  5. ↑ "Gyászjelentése (1965)". Hozzáférés: 2020. május 6.
  6. ↑ A Mór utónevet is használta.
  7. ↑ "Ascher Mór (Mózes) halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 1402/1942. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. május 6.
  8. ↑ "Frőschel Paula halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 856/1929. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. május 6.
  9. ↑ "Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 145/1900. folyószáma alatt". Hozzáférés: 2020. május 6.
  10. ↑ Szamosi Lajos (1990). dr. Popper Péter (ed.). A szabad éneklés útja. ISBN 963 441 199 1.
  11. ↑ Szupernap. "Minden versek titkai · Ascher Oszkár · Könyv". Moly. Hozzáférés: 2019. december 15.
  12. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
  13. ↑ 2011. szeptember 8.-i lekérdezés.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ascher_Oszkár&oldid=27594304”