Ascher Oszkár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ascher Oszkár
Ascher Oszkár 1926.jpg
Született 1897. augusztus 20.
Budapest V. kerülete
Elhunyt 1965. október 25. (68 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Balázs Gabriella Mária
(h. 1948–1965)
Gyermekei Ascher Tamás
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1923)
Kitüntetései
Sírhelye Farkasréti temető (39-2-12)
Színészi pályafutása
Aktív évek 19211965

A Wikimédia Commons tartalmaz Ascher Oszkár témájú médiaállományokat.

Ascher Oszkár (Budapest, 1897. augusztus 20.[1] – Budapest, 1965. október 25.)[2][3] Kossuth-díjas magyar színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató, kiváló művész.

Életpályája[szerkesztés]

Ascher Mózes[4] (1865–1942)[5] magánhivatalnok és Frőschel Paulina (1869–1929)[6] fia.[7] Műszaki pályára készült, a József Műegyetem elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már egyetemi évei idején színészetet tanult Ódry Árpád magánnövendékeként. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.

Ascher Oszkár sírja Budapesten. Farkasréti temető: 39-2-12.

1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.

1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.

Beszédtanára Szamosi Lajos[8] hangpedagógus volt, aki speciális módszerével feljavította hangját és beszédét a másfél éves együttműködés nagy hatást gyakorolt rá. Ascher Oszkár az 1964-ben kiadott Minden versek titkai[9] című emlékiratában részletesen leírta, hogy mit tanult Szamositól.

Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[10]

Felesége Balázs Gabriella Mária volt.

Fiai Ascher Tamás rendező, 2006-tól 2014-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora és Ascher Zoltán.

Színpadi szerepeiből[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-54 rendező-3.[11]

Színdarabok[szerkesztés]

Irodalmi Színpad[szerkesztés]

  • A Föld ébresztése (1957)
  • Új tavaszi seregszemle (1957. április 3.)
  • Heltai Jenő irodalmi est (1957. április 23.)
  • A Nagyvilág irodalmi estje (1957.április 30.)
  • Fényes koszorú (1957. május 5.)
  • Villon és kora (1957. június 12.)
  • Arany János: Toldi (1957. június 17.)
  • Nagy Endre-est (1957. november 9.)
  • Csehszlovák költők estje (1957. november 27.)
  • Brecht emlékest születésének 60. évfordulójára (1958. január 18.)
  • Tajtékos ég (1958. február 19.)
  • Kínai költők estje (1958. február 21.)
  • Régi szép idők (Gábor Andor-est) (1958. november 11.)
  • Nyugat-est (1958. január 2.)
  • Nagy Lajos-est (1958. február 4.)
  • Petőfi-est (1958. március 15.)
  • Népek barátsága (1958. május 20.)
  • Ez a harc (1958)
  • Az életért (1958. november 6.)
  • Babits est (1958. február 4.)
  • A barátság ébresztése (1959. február 11.)
  • Majakovszkij elmondja életét (1959. február 18.)
  • József Attila-est (1959. március 1.)
  • Komját Aladár emlékest (1959. március 11.)
  • Kosztolányi Dezső-est (1959. április 22.)
  • Árad tiszta fényed (1958)
  • Ady-est (1958. szeptember 22.)
  • Sok téma keres egy szerzőt
  • Szállj, költemény! (1961)

Önálló estjei[szerkesztés]

  • Ascher Oszkár Karinthy-estje (1957)
  • Ascher Oszkár előadóestje (1958)

Rendezései[szerkesztés]

  • Viktor Tyipot: Nyugtalan boldogság
  • Nagy Lajos: Tanyai történet

Főbb művei[szerkesztés]

  • Beszédművészet (1937)
  • Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
  • A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
  • Kis szavalókönyv (1956)
  • Tiszta szívvel. Szép versek szavalókönyve; szerk. Ascher Oszkár, Réz Pál; Móra, Budapest, 1957
  • Előadóművész különpróba; Móra, Budapest, 1960 (Úttörő különpróbafüzetek)
  • Minden versek titkai. Életrajzi regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964

Filmszerepei[szerkesztés]

  • Teljes gőzzel (1951)
  • Rokonok (1954)
  • Budapesti tavasz (1955)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Keserű igazság (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • Micsoda éjszaka (1958)
  • Don Juan legutolsó kalandja (1958)
  • Felfelé a lejtőn (1959)
  • Álmatlan évek (1959)

  • Szerelem csütörtök (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • A megfelelő ember (1960)
  • Merénylet (1960)
  • Mindenki ártatlan? (1961)
  • Isten őszi csillaga (1963)
  • Meztelen diplomata (1963)
  • Igen (1964)
  • Új Gilgames (1964)
  • A helység kalapácsa (1965) - tévéjáték

Irodalom[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]