„Kasima sinden dzsikisin kage-rjú” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2016. április 12., 22:48-kori változata

A kasima sinden dzsikisin kage-rjú hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett korjú. Az iskola elsősorban két területen oktat, a régi japán kardvívás, a kendzsucu, és a japán alabárd, a naginata kezelés területén. Az iskola eredetileg csak kardvívást tanított, a naginata oktatás a 19. század második felében alakult ki.

Története

Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-körül hozta létre saját vívóstílusát, melynek a kage-rjú, azaz az "Árnyék-iskola" nevet adta. Az ő tanítványa lehetett Szugimoto Bizen no Kami Naokacu (1467–1524), aki ebből az iskolából alakította ki saját stílusát, a kasima sinkage-rjú iskolát. Ismert, hogy egy bizonyos Kamiizumi Isze no Kami Hidecuna (1508-1577?) nevű magas rangú szamuráj elsajátította, majd sinkage-rjú, azaz "Új árnyék-iskola" néven szintén tovább fejlesztette ezt a stílust, és a ma Japánban ismert Sinkage-iskolák nagy része az ő iskolájából származtatható. A dzsikisin kage iskola leszármazási vonala szerinti ötödik nagymester, Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663) kezdte el oktatni ezt a stílus dzsikisin-rjúként. Utóda, a hatodik nagymester, Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690) az iskola nevét dzsikisin szeitohára változtatta, míg végül a (majdnem) végleges nevét a hetedik nagymester, Jamada Heizaemon (1639–1716) által érte el, mint dzsikisin kage-rjú.

Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy bokutóval vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt (kote), és védőmaszkot (men) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a menkjo kaident, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a fukuro sinai nevű eszközt, a hagyományos bokken mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – Naganuma Sirozaemon Kuniszato (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern kendóban is ismert védőfelszerelést, a bógut.

A kilencedik nagymestertől, Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a fudzsikava-hára és a naganuma-hára. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, Szakakibara Kenkicsi (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként Jamada Dzsirokicsi (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, Macudaira Jaszutosi is saját ágat alkotott az iskolából, macudaira-ha néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos Nomi Teidzsiro létrehozta a nomi-ha ágat is). Az ő örököse volt Makita Sigekacu, aki a Meidzsi-restaurációt kísérő harcok után Hokkaidó szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre Dzsikisin-kan nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és kjúdót oktatott. Az ő unokája, Szuzuki Kimijosi (1934–), aki ma Magyarországon oktatja nagyapja stílusát, sinbukan-ha néven.

Nagymesterek

A Dzsikisin Kage-rjú kendzsucu oktatása a 14. nagymestert, Szakakibara Kenkicsit követően vált szét több irányzatra, melyeket Szakakibara legügyesebb tanítványai alapítottak. Később az iskola aprózódása tovább folytatódott, ma mintegy öt, hivatalosan elismert Dzsikisin Kage ág ("ha") van.

Nagymester	Iskola neve
alapító	Kasima Sin(kage)rjú	Macumoto (Szugimoto) Bizen-no-Kami (松本備前守, 1467–1524)
2.	Sinkage-rjú	Kamiizumi Isze-no-Kami Nobucuna (上泉伊勢守信綱, 1508–1577)
3.	Sinkage-rjú	Okujama Kjúkaszai Taira no Kimisige (奥山休賀斎平公重, 1528–1602)
4.	Sin Sinkage-rjú	Ogaszavara Gensinszai Minamoto no Nagaharu (小笠原源信斎源長冶, 1574–1644)
5.	Sinkage Dzsikisin-rjú	Kamija Densinszai Szadamicu (神谷伝心斎直光, 1582–1663)
6.	Dzsikisin Szeitó-icsi-rjú	Takahasi Dandzsózaemon Sigeharu (高橋弾正左衛門重治, 1610–1690)
7.	Dzsikisinkage-rjú	Jamada Heizaemon Micunori (Ippúszai) (山田平左衛門光徳(一風斎), 1638–1718)
8.		Naganuma Kuniszato Sirozaemon (長沼四郎左衛門国郷, 1688–1767)
9.		Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (長沼活然斎藤原綱郷, 1702–1772)
10.		Fudzsikawa Jashiró Uemon Fudzsivara no Jorihito (藤川彌司郎右衛門尉藤原近義, 1726–1798)
11.		Akaisi Csikajosi (赤石近義, 1749–1825)
12.		Dannó Gennosin Jositaka (團野源之進義高, 1761–1849)
13.		Odani Simosza-no-kami Nobutomo (男谷下總守信友, 1798–1864)
14.		Szakakibara Kenkicsi (榊原鍵吉, 1830–1894)
15.		Jamada Dzsirokicsi (山田次朗吉, 1863–1930)			Nomi Teidzsiro (野見)	Macudaira Jaszutosi (松平, 1835–1880)
16.		Kavasima Takasi (川島堯)	–	Ómori Szógen (大森曹玄, 1904–1994)	Nomi Hamao	Makita Sigekacu (牧田重勝, 1849–1914)
17.		Ónisi Hidetaka (大西英隆, 1906–1966)		Terajama Kacudzso (1938–2007)	Isigaki Jaszuzó (石垣安造)	Szuzuki Kimijosi (鈴木公宜, 1934)
18.		Namiki Jaszusi (並木靖, 1926–1999)	17. Nagymester: (Hjakuren Kai 1. Nagymester) Hajakava Kóicsi (早川幸市)	?	–	–
19.		Itó Maszajuki (伊藤雅之, c. 1930–2001)	18. Nagymester: (Hjakuren Kai 2. Nagymester) Ivasza Maszaru (岩佐勝, 1945)	–	–	–
20.		Josida Hidzsime (吉田基, c. 1945)	–	–	–	–
Nagymester	Iskola neve	Szeito-ha	Hjakuren-kai	Daihonzan Csozen-dzsi	Nomi-ha	Sinbukan

Az iskola fokozat-rendszere

"A régi Japánban még más volt a vizsgarend. Nem voltak tanulófokozatok. Ha a mester érettnek találta tanítványát, levizsgáztatta. Az elnevezések is mások voltak a Dzsikisin Kage-rjú Kendzsucuban. Nem dan fokozatokkal jelölték a szinteket, hanem különféle elnevezéseket használtak, mint pl. reiken, moku-reiken, vagy a legmagasabb fokozat elérésekor a menkjo kaiden-t. A diplomákat kézzel írták, és azon minden, a vizsgán történt gyakorlatot feltüntettek. Amennyiben a vizsga sikeres volt, a tanítvány viselhette a hakamát. Ez jelentette a mai értelemben a fekete övet. Ezek a dolgok mára átalakultak, változtak, így nálunk is vannak tanuló fokozatok."

(Suzuki Kimiyoshi)

A ma használt fokozatok, és azok régi megfelelőik:

Rang	Szín	Régi cím	Típus
3. kjú	fehér	–	mudansa (無段者)
2. kjú	kék	–	mudansa
1. kjú	barna	reiken	mudansa
1. dan	fekete	kirigami	júdansa (有段者)
2. dan	fekete	mokuroku (目録)	júdansa
3. dan	fekete	menkjo	júdansa

Klasszikus formagyakorlatok

Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.

A klasszikus katák a következők:

Kasima Sinden Dzsikisin Kage Rjú Naginata Do

Az irányzatot 1860-as években, Szatake Josinori, a Dzsikisin Kage iskola tanulója, és felesége, a naginata-gyakorló Szatake Sigeo alkotta meg. Josinori a 7. nagymester, az Ippúszai néven is ismert Jamada Heizaemon vonalát követte, emellett gyakorolta a Janagi Kage-rjút is.

A naginata, mint fegyver, hagyományosan a nők, azon belül is a szamuráj feleségek és lányaik harc-eszköze volt a régi Japánban. Ahogy a hagyományos dzsucuk, harci művészetek kezdtek do-vá, azaz szellemi úttá válni, úgy alakult át a naginata kezelésének művészete is az egyszerű önvédelemből lélekfejlesztő gyakorlattá. Ugyanakkor ma is az egyik legnépszerűbb harcművészet a japán nők körében.

Az iskola a világban

Az alábbi táblázatban látható, hogy a világ mely részein oktatnak Dzsikisin Kage-rjú kendzsucut, avagy annak valamely formagyakorlatát. Ahol a klasszikus katákat gyakorolják, ott valamelyik hivatalos Dzsikisin Kage irányzat működik. Ahol azonban csak egy-egy formagyakorlatot tanulnak, ott általában mint "vendég stílus" van jelen az iskola valamely más harcművészet (például aikidó, karate vagy kendó) edzésein.

Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató
Ázsia	Japán	Tokió (東京)	klasszikus katák	Joshida Hidzsime
Ázsia	Japán	Kóbe (神戸市)	klasszikus katák
Ázsia	Japán	Jokohama (横浜市)	klasszikus katák
Európa	Csehország	Prága	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Németország	Berlin	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Németország	Halle, Saxony-Anhalt	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Budapest	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Gödöllő	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Pécs	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Dunakeszi	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Magyarország	Kecskemét	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Olaszország	Torino	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	Imperia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Olaszország	La Spezia	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Észak-Macedónia	Szkopje	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Utrecht	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Hollandia	Amszterdam	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa	Szerbia	Belgrád	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Újvidék	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Versec	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szerbia	Niš	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Szlovákia	Szered	klasszikus és Sinbukan katák	Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa	Szlovákia	Pozsony	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Aarau	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Bázel	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	La Chaux-de-Fonds	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Neuchâtel	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Zürich	Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa	Svájc	Winterthur	Hódzsó no kata	Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Észak Amerika	USA	Rockville, Maryland	klasszikus katák	Namiki Jaszusi vonala
Észak Amerika	USA	Chicago, Illinois	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Észak Amerika	USA	Honolulu, Hawaii	Hódzsó no kata	Omori Szógen vonala
Kontinens	Ország	Város	Gyakorolt katák	Irányzat és oktató

A Dzsikisinkage-rjú Magyarországon

Magyarországon 1998-óta van lehetőség az iskola tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző Szuzuki Kimijosi nagymesternek. Ma az ország több pontján van lehetőség a tanulásra, ezen dodzsók szakmai felügyeletét jelenleg is Szuzuki mester látja el.

Szuzuki mester, bár több dzsikisin kage mestertől is tanult, mégis a nagyapja, Makita Sigekacu vonalát kívánta tovább vinni oktatásában, így az általa oktatott irányzatot a (nagyapja tiszteletére elnevezett) Sinbukan dodzsóról nevezték el, Sinbukan-hanak.

A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait.

Források

Külső hivatkozások

Kenjutsu.lap.hu (linkgyűjtemény)

@@ 322. sor: / 322. sor: @@
 | Európa
 | {{Svájc}}
-| [[La Chaux De Fonds|La Chaux-de-Fonds]]
+| [[La Chaux-de-Fonds]]
 | [[Hódzsó (formagyakorlat)|Hódzsó no kata]]
 | Namiki Jaszusi vonala, [[Maszatomi Ikeda]]