Jólét és Szabadság Demokrata Közösség

Jólét és Szabadság Demokrata Közösség
Fájl:Jesz logo uj.jpg
Adatok
Elnök	Sass László
Elnökhelyettes	Horváth István
Alapítva	2011. április 8. (az MDF jogutódja)
Feloszlatva	2023. június
Székház	1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 73.
Ifjúsági tagozat	Jólét és Szabadság Demokrata Közösség - U21 Ifjúsági Tagozat
Ideológia	Liberális konzervativizmus Gazdasági liberalizmus
Politikai elhelyezkedés	jobbközép
EP-frakció	Európai Konzervatívok és Reformerek
Hivatalos színei	sárga, barna
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólét és Szabadság Demokrata Közösség témájú médiaállományokat.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (röviden JESZ) politikai párt Magyarországon. A párt ifjúsági tagozata az U21.

Története

A párt székháza az MDF-JESZ logócsere után

Előzmények

A 2010. április 11-i magyarországi általános országgyűlési képviselőválasztáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 2,67 százalékos eredménnyel, a rendszerváltás óta először, kiesett a magyar parlamentből. Az eredmény ismeretében az addigi pártelnök, Dávid Ibolya és a teljes pártvezetés lemondott. 2010. június 20-án az Országos Gyűlés küldöttei Makay Zsoltot választották az MDF új elnökének.

Az új pártvezetés javaslatára az MDF Országos Gyűlése 2010. december 12-én döntött a szervezet tartalmi és arculati átalakulásáról. Ennek megfelelően döntöttek az új név felvételéről is, amely így a „Jólét és Szabadság Demokrata Közösség” lett. Az átalakulás folyamata 2011. április 8-án zárult, az Országos Gyűlés küldöttei megerősítették az új nevet és elfogadták az ahhoz tartozó új arculati elemeket illetve elfogadták a JESZ hitvallását.

2010-től

A párt 2011 februárjában felszólította Bokros Lajos MDF-es európai parlamenti képviselőt, hogy adja vissza mandátumát, majd miután az megtagadta, bejelentették, hogy több százmillió forintot követelnek tőle, ezt a bíróság azonban jogalap hiányában elutasította. Ugyancsak elutasította azt a keresetet is, amelyben a párt Dávid Ibolya korábbi MDF pártelnököt előnytelen szerződések miatt akarta több tízmilliós kártérítésre kötelezni, a bíróság azonban nem találta megalapozottnak a kereset jogosságát. A JESZ-t mindkét per kapcsán az alperesek több milliós perköltségeinek kifizetésére kötelezték.

A 2014-es magyarországi országgyűlési választás kampányelemeként a pártot hirdető autósmatricákat osztottak szét az autósok között, melyek felragasztásáért pénzt ígértek, de az ezzel kapcsolatos kifizetések akadozni kezdtek. Másik nagy port felvert kampányfogásként a JESZ a plakátjain engedély nélkül szerepeltette Pokorni Zoltán, Szabó Tímea és Szél Bernadett képviselők, valamint Chikán Attila közgazdász portréját. A Nemzeti Választási Bizottság ezért másfél millió forintos bírságot szabott ki a pártra. Makay Zsolt pártelnök szerint „szeretetből és becsületből” szerepeltették a portrékat a plakátokon és fellebbeztek a bírság ellen. A választáson mandátumot nem szereztek. A 2014-es európai parlamenti választásra a pártnak nem sikerült a listaállításhoz elegendő aláírást összegyűjtenie, ezért nem tudott elindulni rajta. 2015 júliusában kiderült, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem tudta ellenőrizni a párt törvényszerű gazdálkodását, mert ehhez nem bocsájtották rendelkezésre az összes ehhez szükséges dokumentumot, ezért az ÁSZ a hatóságokhoz fordult. Mindez azután történt, hogy az ÁSZ a törvényi felhatalmazása alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását.

Választási eredmények

Időközi választások

Időközi választások	Szavazatok aránya (I. forduló)	Szavazatok aránya (II. forduló)
2012-es II. kerületi időközi országgyűlési választás	1.13 %	0.79 %
2012-es miskolci időközi önkormányzati választás	3.72%	–

Országgyűlési választás

Választások	Szavazatok száma	Szavazatok aránya	Mandátumok száma	Mandátumok aránya	Parlamenti szerepe
2014-es	9 108	0,20%	—	—	nem jutott be

A párt elnökei

• Makay Zsolt (2011-2015)
• Sass László (2015-napjainkig)

Hitvallás

A Jólét és Szabadság tagjai Tisza Kálmán, Bethlen István, Antall József konszolidációs politikájának örökségét vállalva és folytatva elutasítják a keleti típusú, vezérelvű barbárságot és hisznek a nyugati típusú, értékelvű kultúrában. A közösség tagjai ugyanakkor az Antall-kormány és a következő kabinetek hibáiból megtanulták, hogy Cicero gondolata, miszerint a nép jóléte a legfőbb törvény, húsbavágóan igaz, mert hiába teremtett az Antall-kormány soha nem látott szabadságot az országban, az életszínvonal drasztikus visszaesése miatt, az emberek nem élhették át a szabadság mással össze nem hasonlítható, mámorító érzését.

A demokrata közösség tagjai úgy látják, hogy munkájukra azért van szükség, mert Antall József álma egy fejlett, nyugati típusú, értékelvű országról nem valósult meg. Ehelyett egy új barbárság korszaka következett be, amelyben a politikai diktatúrát felváltotta az egzisztenciális diktatúra, a sajtódiktatúra helyét pedig átvette a véleménydiktatúra. Az egzisztenciális diktatúra következményeként a szakértelem követelménye helyett a párthűség lett a legfőbb előírás, amelynek eredménye a teljes kontraszelekció és korrupció, végső soron az ország folyamatos lecsúszása. A véleménydiktatúra, az emberekre erőszakolt ideológiák következménye a társadalom kettészakítása, az ország erőinek végzetes szétforgácsolása.

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség Magyarországon először nem pártként, hanem közösségként határozza meg önmagát, nem véletlenül. Ez nemcsak formai, hanem komoly tartalmi változást is jelent. A JESZ nem vezérelvű, hanem az európai kultúra mintájára, értékelvű közösség. Működése ennek megfelelően transzparens, átlátható. A JESZ az első Magyarországon, amely bevezette az e-demokráciát, azaz a közösséget érintő fontos kérdésekben minden tag véleménye számít. A társadalmat, a szakembereket minden lehetséges formában bevonja döntéseibe, ezért tudatosan még a közösség logójának és arculatának megtervezésére is országos pályázatot írt ki.

Program

Alapprogram tézisei (tervezet)

1. Nemzetpolitika

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség ma is irányadónak tartja Antall József gondolatát. A volt kormányfő szó szerint úgy fogalmazott lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. A JESZ úgy véli, a mindenkori kormányok alapvető feladata a határon kívül élő magyar közösségek kulturális és anyagi támogatása normatív módon. Ezért kifejezetten káros, megosztó és nemzeti önsorsrontó az a gyakorlat, amely pártállástól teszi függővé egy-egy határon túli közösség támogatását.

2. Népesedéspolitika

A magyar nemzet létszáma drámai módon csökken. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elfogadhatatlannak, nemzeti öngyilkosságnak tartja ezt a tendenciát, amit mindenáron meg kell állítani. A népesedés csökkenése romba dönti a gazdaságot, a nyugdíjrendszert, a nemzeti lét alappilléreit. Mindeközben a statisztikák szerint minden ötödik gyermek éhezik Magyarországon. A JESZ ezért azonnali és hathatós intézkedéseket tart kívánatosnak. A JESZ garantálja minden magyar gyermek számára a napi háromszori étkezést. A gyermeket nevelők számára a Munka törvénykönyvének azonnali módosításával különleges védelmet biztosít. Gyermeket nevelők elbocsátása csak rendkívül nyomós indokok esetén lesz lehetséges. A Munkaügyi Központok az álláshelyek kiközvetítésekor a gyermeket nevelők számára elsőbbséget biztosítanak. A JESZ támogatja az örökbefogadás megkönnyítését. A JESZ szerint azonnal meg kell duplázni az állami gyermekotthonok anyagi támogatását.

3. Családtámogatás

A statisztikák szerint a házasságok majd 60 százaléka válással végződik, évente 20 ezer gyermek kerül csonka családba. Magyarország a statisztikák szerint a világon az első a szív- és érrendszeri megbetegedések területén. Ezek a számok azt mutatják, hogy Magyarországon súlyos válságban vannak a kisközösségek, akár a családokat, akár a munkahelyeket nézzük. A generációk által örökített viselkedési programokból hiányoznak az együttműködést, a másik ember tiszteletét közvetítő, előíró kódrendszerek. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség az egyházak, a civil szervezetek, az oktatási intézmények és a média bevonásával soha nem látott nagyságú, országos mentálhigiénés program elindítását tarja szükségesnek, amelynek része a társadalmi érintkezési kapcsolatok elsajátítása, a társadalmi normák megtanítása, elfogadtatása.

4. Államigazgatás

Az államigazgatás szakmaisága az elmúlt évek pártharcai miatt megrendült. A párthűség előrevalóbb lett a szaktudásnál. A kormányzó pártok az államigazgatást klientúra-finanszírozásra használták. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség szerint az ország sorsa függ attól, hogy ez a gyakorlat folytatódik-e tovább. A JESZ bevezeti a közigazgatásban az anonim pályázati rendszert, amely kizárja a részrehajlást, kizárólag minőségi alapon szelektál. A JESZ a szolgáltató állam modelljében hisz, ennek megvalósítására alkalmatlan a kliensrendszer, hiszen az drága és korrupt. A JESZ hisz az Antall József által megálmodott erős önkormányzati rendszerben, amely a polgárok szabadságának is egyik záloga. Eddig semmi nem bizonyította, hogy egy a mainál központosítottabb rendszer költséghatékonyabb lenne, mint egy jól működő önkormányzat.

5. Igazságszolgáltatás

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség a jogállamiság tekintetében nem fogad el semmiféle kompromisszumot. A JESZ a leghatározottabban elutasít mindent, ami veszélyezteti az emberek hitét a jogállamban. Elfogadhatatlan a visszamenőleges hatályú törvénykezés gyakorlata. Ugyancsak a jogállamot veszélyezteti az igazságszolgáltatás lassúsága, valamint a sokszor tetten érhető politikai befolyásoltság. A JESZ e területen ugyancsak bevezeti az anonim pályáztatási rendszert, amivel kizárja a politikai karrieristákat, valamint bevezeti az elektronikus bíráskodás rendszerét, amely gyors és olcsó ítélkezési gyakorlatot tesz lehetővé. A jogban ma egyszerre van jelen a túlszabályozottság és az alulszabályozottság, amely a kiskapuk sokaságát tárja szélesre. A JESZ megkerülhetetlennek tartja a magyar jogrendszer felülvizsgálatát. Egyszerű, érthető, betartható jogrendszerre van szükség, és nem a gumiszabályok sokaságára.

6. Belpolitika

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség mindent megtesz, hogy a belpolitikában felszámolja a két nagy párt által kirobbantott, nemzetvesztő, permanens polgárháborút. A szekértábor-rendszer egyszerre korlátozza az emberek egzisztenciális és szellemi szabadságát, és ez kihat az egész ország teljesítményére. Nem véletlenül mondják sokan, hogy Magyarországon elsősorban nem gazdasági, hanem erkölcsi válság van. Nem lehet várni például az adózási morál javulását addig, amíg az emberek azt látják, hogy a politikai elit kizárólag önmaga boldogulásával van elfoglalva. A JESZ számára a belpolitikában a legfontosabb mérce az etika és az erkölcs lesz - elsősorban önmagával szemben. Az embereket érintő döntéseiben, illetve a politikai versenytársakkal való viszonyában is ez lesz a legfőbb szempont.

7. Külpolitika

Ma kétféle kül- és geopolitikai felfogás uralkodik. Az egyik a „labanc”, ami megtestesíti a külföldi érdekek kérdezés nélküli kiszolgálását, a másik a „kuruc”, ami mindenkiben csak az ellenséget látja, és minden áron szegényen, egyedül állva akar meghalni. Ezzel szemben a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség felfogása szerint első helyen a legfőbb törvény, a jólét áll, s ennek alapján mindenkivel együttműködünk, akivel érdekközösség hozható létre egy-egy ügy mentén. És mindenki a barátunk, akivel az érdekeink nem ütköznek.

8. Oktatás

A mennyiségi szemléletű oktatás felől el kell mozdulni a minőségi oktatás felé. Nincs drágább az állástalan diplomásnál. A világon bárhol jól eladható szakemberre ugyanakkor mindenütt szükség van. Ez a szemléleti váltás nem jelenti feltétlenül a magyar oktatási potenciál csökkentését. A magyar orvosképzés kiváló példa arra, hogy amennyiben nemzetközi színvonalú oktatást vagyunk képesek nyújtani, úgy külföldi diákokkal kitölthető a mennyiségi oktatás visszaszorulása miatt felszabaduló hazai kapacitásfelesleg.

9. Tehetséggondozás

A tehetséggondozás Magyarország egyik kitörési pontja. A magyar tehetségek az élet szinte minden területén felbukkannak. Időben való felfedezésükkel, a velük való különleges foglalkozással, bánásmóddal, hosszútávú szerződtetésükkel a magyar fejlődés motorjai lehetnek.

10. Gazdaság

A magyar gazdaságot újra kell indítani. A második Orbán-kormány által elkezdett adósságcsökkentő programot a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség támogatja. Az adósságszolgálat magas mértéke ugyanis minden fejlődést megfojt. A JESZ egyetért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával abban, hogy felül kell vizsgálni a magyar privatizáció egyes elemeit. Egyrészt, mert az egykori vásárlók egy része nem tartotta be, sőt kijátssza a szerződésben foglaltakat. Másrészt, mert butaságból, vagy egyéni érdekből születtek olyan privatizációs szerződések, amelyek nem szolgálják az ország érdekeit. Ezek a rossz privatizációs szerződések becslések szerint minden évben több milliárd eurós veszteséget jelentenek az országnak, ami a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan. A JESZ ugyanakkor a magyar vállalkozók támogatására ismételten el kívánja indítani az Antall-kormány sikeres programjait, a Start-hitelt, az E-hitelt, az MRP-konstrukciókat.

11. Foglalkoztatás

Elfogadhatatlan a munkanélküliség jelenlegi nagysága. Érthetetlen, hogy miért nem indítottak a kormányok az elmúlt években nagyszabású átképzési, képzési programokat. Európa óriási szakmunkáshiánnyal küzd, miközben Magyarországon képzetlen munkavállalók ezrei vannak munka nélkül. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nagyszabású piackonform képzési és átképzési programokat kíván indítani, hogy megteremtse a piaci egyensúlyt. A jelenleginél jóval szofisztikáltabb gondolkodásra van szükség e területen. Földrajzi, illetve ágazati eloszlásban óriásiak a különbségek. Vannak területek, ahol már az önfoglalkoztatást is eredménynek kell tekinteni, vannak olyan térségek, ahol teljes adómentességet érdemes meghirdetni, mert már az is eredmény, ha az ott élők önmagukat eltartják. A jelenlegi egységes adóztatás teljesen életidegen. A kedvezményeket természetesen nem szubjektív, hanem normatív alapon kell meghatározni.

12. Zöld gazdaság

A zöld gazdaság olyan kitörési lehetőség, amelynek kapcsán érthetetlen a kormányzati tehetetlenkedés. Nyilvánvaló, hogy e felé megy a világ. Miközben a német kormány arról határoz, hogy 2022-ig leállítja összes atomerőművét, addig a magyar kormány Paks bővítéséről tárgyal. Az alternatív energiaforrások felhasználása korszerű, gazdaságos, munkahelyeket teremt, export-lehetőségeket állít elő. Mai tudásunk szerint nincs ellenérv vele szemben. A magyar emberek nyitottak az új technológiák iránt, ehhez képest még a kötelező, az EU által megkövetelt programok tervét se tudta időben elkészíteni a magyar kabinet. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség ez ügyben minden területen azonnali, markáns előrelépést ígér.

13. Mezőgazdaság

A magyar mezőgazdaság komoly hagyományokkal rendelkezik, és ma is világszínvonalú termékeket állít elő szinte minden szegmensében. A fő problémát az ágazat belföldi versenyhelyzete jelenti, részben a rossz privatizációk, a rossz marketing és az igénytelen szabályozás következtében. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség szerint meg kell erősíteni a magyar felvásárló és feldolgozó kapacitásokat. Ki kell törni abból a helyzetből, hogy kizárólag alapanyaggyártás folyik sok területen. A rossz privatizációk kárait fel kell számolni. A marketing területén meg kell szüntetni a gyakran tetten érhető politikai motivációjú pénzosztást. Tisztességes és hatékony munkával e területen látványos eredmények érhetők el, miután a világ élelmiszerpiacain komoly áremelkedés indult el. Magyarországnak nem szabad erről a „vonatról” lekésnie.

14. Egészségügy

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség minden más párttal szemben azt gondolja, hogy a magyar egészségügy nem viszi a költségvetésből a pénzt, hanem annak jövedelemtermelő ágazataként működhet. A magyar egészségügyről évek, lassan évtizedek óta tudatosan, vagy nem, de félreinformálják a közvéleményt. A magyar GDP 10%-át előállító ágazatról van szó, amely többi között kiveszi a részét a magyar humánerőforrás újratermeléséből, s ennek értékét soha senki nem méri. Így fordulhat elő, hogy amíg minden kormány a megszorítások szükségességéről beszél az egészségügy kapcsán, addig komoly befektetők tucatjai állnak a határon, hogy privatizálják a magyar egészségügyet. A JESZ szerint a magyar egészségügy a magyar gazdaság természetes monopóliuma, amelynek bármilyen nyílt, vagy bújtatott privatizációja nemzetellenes cselekedet. A kormányzati tehetségtelenséget nem orvosolja a privatizáció. A fogorvosi szakterületen már most pontosan látszik, micsoda jövedelemtermelő képesség van e területen, azaz a JESZ szerint az egészségügyben piacosítani kell, de nem privatizálni. Nemzetközi szintű keresetekre van szükség a magyar egészségügyben, amiért cserében nemzetközi szintű ellátásra legyenek jogosultak a magyar és európai biztosítottak. Ennek jelen pillanatban kizárólag szervezeti és szerkezeti akadályai vannak. A feltételeket rövid úton meg lehet teremteni.

15. Tudomány

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség szakítani kíván e tudomány maradékelvű finanszírozásával. A magyar tudósok évszázadok óta a világelsők között vannak. Nemcsak eredményeik, teljesítményük, hanem az ország hírneve, marketingje miatt is elengedhetetlen, hogy ez a terület új forrásokhoz jusson. A JESZ a tudomány finanszírozásába a jelenleginél jobban be kívánja vonni a gazdaság szereplőit adókönnyítésekkel, támogatásokkal.

16. Szociálpolitika

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség a gyermekétkeztetés kivételével, amelyet kizárólagos állami feladatnak tekint, a szociálpolitikában teljes partneri viszonyt kíván kialakítani az egyházakkal és a civil szervezetekkel. A JESZ e területen sem hisz a mindenható államban. Pontosan látszik, hogy a jelenlegi szociálpolitikánál jóval árnyaltabb rendszerre van szükség, amely nemcsak a társadalom látványos gondjait képes kezelni, hanem a kisközösségeken is tud segíteni.

17. Kultúra

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség véget kíván vetni annak a gyakorlatnak, hogy a kultúra támogatása a klientúra finanszírozás eszköze. A JESZ kizárólag az értékelvű finanszírozásban hisz, ezért e területen is bevezeti az anonim pályázati rendszert. Magyarország egyik legfontosabb kincséről van szó, amely a jövőben nem lehet a politikai pártok játszószere.

18. Sport

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek adókönnyítésekkel igyekeznek bevonni a gazdasági szereplőket a sportfinanszírozásba. A sport sok területe a szórakoztatóipar része lett, amely ma a világ egyik legnagyobb jövedelemtermelő ágazata, ezért e két terület együttműködésének fejlődése kívánatos és támogatandó - állami eszközökkel is. A sportnak ráadásul mással nem helyettesíthető szerepe van a társadalom mentális és fizikai egészségmegőrzésében, a társadalmi mobilitás fenntartásában és fejlesztésében.

19. Turizmus

A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség szerint a turizmus nemcsak fontos jövedelemtermelő ágazata a magyar gazdaságnak, hanem kiemelt a jelentősége az ország marketingje szempontjából is. Az utóbbi évek koncepciótlan fejlesztései sok kárt okoztak és okoznak. A szomszédos Ausztria kiváló példa arra, hogy a stratégiai gondolkodás e területnek a kulcsa. Itt kiváltképp nincs helye a pártpolitikának. Nem azért kell autópályát építeni valamely irányba, mert arrafelé egy erős polgármestere van az éppen kormányzó erőnek, hanem mert a forgalom megköveteli. Az első feladat az ország turizmus stratégiájának megalkotása, majd annak következetes megvalósítása.

20. Országmarketing

A fogyasztói társadalom egyik legfontosabb követelménye a jó marketing. Amikor Magyarországon járt a világ egyik leggazdagabb embere, döbbenten tapasztalta, hogy mennyi értéke van hazánknak, amiről senki nem tud. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség ezért gyökeres fordulatot tart szükségesnek e területen, mind anyagiakban, mind szemléletben. E terület a bővített újratermelés egyik legfontosabb eszköze, ezért azon ágazatoknak (sport, tudomány, turisztika, média stb.), amelyek hozzájárulnak az ország marketingjéhez, teljesítményüknek megfelelően részesedniük kell annak hasznából. Például minden magyar ember, termék szereplése a külföldi médiumokban nemcsak annak a szereplőnek, gazdasági társaságnak hoz hasznot, amely bemutatkozik, hanem az országnak is. Ennek normatívan mérhető haszna van Magyarország számára, amelyből részesednie kell a szereplőknek.

NoRezsi

A JESZ elkötelezett Magyarország megújuló energia felhasználásának jelentős bővítése mellett. Elkötelezettségüket egyrészt környezeti, másrészt gazdasági okok indokolják. A közösség a Paksi atomerőmű kapacitásbővítésével szemben az ország megújuló energiahasznosításra alapozott gazdaságélénkítése mellett kötelezi el magát.

Környezeti szempontok

Ezen technológiák alkalmazása jelentősen csökkentené a káros anyag kibocsátást és a környezeti terhelést, mely hosszú távon egy zöldebb és élhetőbb környezetet teremtene. Mindemellett elterjedésük hozzájárul a lakosság környezettudatos szemléletéhez, így megfelelő mértékű állami támogatással egyre több otthon lehet energetikai szempontból részben vagy teljesen önellátó, amivel jelentősen csökkenne Magyarország energiafüggősége és kiszolgáltatottsága.

Gazdasági szempontok

Több külföldi példa is bizonyítja, hogy ezen technológiák állami támogatása jelentős számú új munkahelyet teremt a KKV szektorban. Ez azt is jelenti, hogy az ide befektetett pénz javarészt az ország határain belül marad ellentétben az atomenergia kapacitás bővítésére fordított pénzekkel. Az állam által a lakosság számára ilyen irányú fejlesztésekre adott támogatás jelentős része (akár több mint a támogatásként adott összeg) visszafolyik az államkasszába, egyrészt a munkahelyteremtésből származó adók, járulékok formájában, másrészt a korszerűsítések következtében felszabaduló és értékesíthető lakossági karbon-emissziós kvóták eladásából.

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• Hivatalos rajongói Facebook oldal