„Kernstok Károly (festő, 1873–1940)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
személy infobox + portál
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
{{személy infobox
|kép=Kernstok Károly önarcképe (1903).jpg
|kép=Kernstok Károly önarcképe (1903).jpg
|képaláírás=<center>[[Önarckép]]e<br />([[1903]])</center>}}
|képaláírás=<center>[[Önarckép]]e<br />([[1903]])</center>
}}
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője.
'''Kernstok Károly''' ([[Budapest]], [[1873]]. [[december 23.]] – [[Budapest]], [[1940]]. [[június 9.]]) magyar festő és grafikus, a magyar [[avantgárd]] egyik tehetséges képviselője.


== Élete ==
== Élete ==
Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. [[1892]]-től [[München]]ben [[Hollósy Simon]]nál, [[1893]]–[[1895]]-ben a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadámián]] tanult. [[1896]]-ban hazatért és három évig a [[Benczúr Gyula (festőművész)|Benczúr Gyula]] mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. [[1906]]-ban [[Párizs]]ba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. [[1907]]-ben alapítója lett a '''[[Nyolcak]]''' csoportjának. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után [[Berlin]]be emigrált, ahol [[1926]]-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét [[Nyergesújfalu]]n töltötte. Gyakori vendég volt a [[Szolnoki Művésztelep]]en is. A [[KÚT (képzőművészet)|Képzőművészek Új Társasága]] (KUT) művésztanácsának elnöke volt.
Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. [[1892]]-től [[München]]ben [[Hollósy Simon]]nál, [[1893]]–[[1895]]-ben a párizsi [[Julian Akadémia|Julian Akadémián]] tanult. [[1896]]-ban hazatért és három évig a [[Benczúr Gyula (festőművész)|Benczúr Gyula]] mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. [[1906]]-ban [[Párizs]]ba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. [[1907]]-ben alapítója lett a '''[[Nyolcak]]''' csoportjának. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után [[Berlin]]be emigrált, ahol [[1926]]-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét [[Nyergesújfalu]]n töltötte. Gyakori vendég volt a [[Szolnoki Művésztelep]]en is. A [[KÚT (képzőművészet)|Képzőművészek Új Társasága]] (KUT) művésztanácsának elnöke volt.


== Munkássága ==
== Munkássága ==
Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a [[20. század]] elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még [[Naturalizmus (művészet)|naturalista]] képeket festett. [[Párizs]]i utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.
Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a [[20. század]] elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még [[Naturalizmus (művészet)|naturalista]] képeket festett. [[Párizs]]i utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.


Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a [[szín]]ek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a [[Vadak]] ([[Fauvizmus|Fauves]]) csoportjához. Ez a csoport volt a [[kubizmus]] előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.
Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a [[szín]]ek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a [[Vadak]] ([[Fauvizmus|Fauves]]) csoportjához. Ez a csoport volt a [[kubizmus]] előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.
19. sor: 20. sor:
[[Fájl:Kernstok Károly Önarckép.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Szalmakalapos önarcképe</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Önarckép.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Szalmakalapos önarcképe</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Lovasok a víz partján.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Lovasok a víz partján<br />(1910)</center>]]
[[Fájl:Kernstok Károly Lovasok a víz partján.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|<center>Lovasok a víz partján<br />(1910)</center>]]
*[[1911]], Művészházban
*[[1911]], Művészházban
*[[1917]], [[Ernst Múzeum]]
*[[1917]], [[Ernst Múzeum]]
*[[1922]], [[Kassai Múzeum]]
*[[1922]], [[Kassai Múzeum]]
*[[1928]], Ernst Múzeum
*[[1928]], Ernst Múzeum
*[[1951]], Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás
*[[1951]], Fővárosi Népművelési Központ, Emlékkiállítás


== Főbb művei ==
== Főbb művei ==
45. sor: 46. sor:


== Források ==
== Források ==
*[[P. Brestyánszky Ilona]]: Kernstok, [[Derkovits Gyula|Derkovits]], Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
*[[P. Brestyánszky Ilona]]: Kernstok, [[Derkovits Gyula|Derkovits]], Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
*[[Passuth Krisztina]]: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
*[[Passuth Krisztina]]: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p.&nbsp;ISBN 963-8477-66-0
* Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p.&nbsp;ISBN 963-8477-66-0
* {{cite web|url=https://szk.orain.org/wiki/Kernstok_K%C3%A1roly|title=Kernstok Károly|publisher=Szabadkőműves Wiki|accessdate=2013-01-15}}
*{{cite web|url=https://szk.orain.org/wiki/Kernstok_K%C3%A1roly|title=Kernstok Károly|publisher=Szabadkőműves Wiki|accessdate=2013-01-15}}


== Irodalom ==
== Irodalom ==
*[[Körmendi Andor]]: Kernstok Károly (Budapest, [[1936]])
*[[Körmendi Andor]]: Kernstok Károly (Budapest, [[1936]])
*[[Horváth Béla]]: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. [[1961]]. 2–4. sz.)
*[[Horváth Béla]]: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. [[1961]]. 2–4. sz.)
*Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. [[1959]]–[[1960]]. Budapest, 1961)
*Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. [[1959]]–[[1960]]. Budapest, 1961)
*[[Bóka László]]: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. [[1962]])
*[[Bóka László]]: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. [[1962]])
58. sor: 59. sor:


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.hung-art.hu/magyar/k/kernstok/ Életrajza, művei, hung-art.hu]
*[http://www.hung-art.hu/magyar/k/kernstok/ Életrajza, művei, hung-art.hu]
*[http://mtro.hu/galeria/kozel-80-millio-forint-egy-kernstok-karoly-festmenyert-rekordlicit-a-falk-miksa-utcai-galeria-arveresen/ Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért]
*[http://mtro.hu/galeria/kozel-80-millio-forint-egy-kernstok-karoly-festmenyert-rekordlicit-a-falk-miksa-utcai-galeria-arveresen/ Közel 80 millió forint Kernstok Károly festményéért]
*[https://www.youtube.com/watch?v=3EpQjUMMcZM A rekord aukción készült videó]
*[https://www.youtube.com/watch?v=3EpQjUMMcZM A rekord aukción készült videó]

A lap 2015. szeptember 5., 20:13-kori változata

Kernstok Károly
Önarcképe (1903)
Önarcképe
(1903)
Született1873. december 23.[1][2][3][4][5]
Budapest
Elhunyt1940. június 9. (66 évesen)[6][3][7]
Budapest[8]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKernstok Károly
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
SírhelyeFarkasréti temető (41-2-39)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kernstok Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. – Budapest, 1940. június 9.) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője.

Élete

Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1901 elején felvették a Reform szabadkőműves páholyba, de később átlépett a Petőfi, majd a Március páholyba. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapítója lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészetpolitikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt.

Munkássága

Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatározták későbbi festészetét.

Kifejezésmódja egyedi, alakjai szinte szoborszerűek. Korai műveiben még a színek harmóniáján van a fő hangsúly. Hamarosan megjelennek művein a rajzos elemek, a tömör formák, az erőteljes színek. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. Ez a csoport volt a kubizmus előfutára. Jogosan emlegetik mint a Nyolcak csoportjának egyik legjelentősebb képviselőjét. Akkoriban Párizs volt a művészetek forradalmi csomópontja. Kernstok a többi magyar művésszel együtt innen hozta be Magyarországra az ottani törekvéseket, mint a kubizmus vagy a fauvizmus. Mindezek későbbi képein is látszódnak. Műveiben egyre gyakrabban jelenik meg az erőteljes vonal, a kemény formák, szinte plakátszerű ábrázolási mód. Alakjai atlétaszerűek, erőteljesek.

Az első világháború ideje alatt visszatért a líraibb képekhez, ahol közeledett az expresszionista stílushoz. 1912-ben a debreceni vármegyeháza számára festett üvegablakokat. Későbbi képei eltávolodtak a kor vezető stílusirányzataitól: rajzos felfogású figurális kompozíciókat festett, amelyek stílusukban a klasszicizmus felé közelednek. Grafikai munkássága is igen jelentős. Erőssége volt a figurális kompozíció, portrék, aktok, állatok ábrázolása.

Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott s a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban.

Kiállítások

Szalmakalapos önarcképe
Lovasok a víz partján
(1910)

Főbb művei

  • Agitátor, 1897
  • Hajóvontatók, 1897
  • Szilvaszedők, 1901
  • Lovasok a vízparton, 1910
  • Zivatar, 1919
  • Szép Heléna elrablása, 1933
  • Sírbatétel, 1934

Társasági tagság

Díjak, elismerések

  • Rudits-ösztöndíj (1904)
  • Ráth-díj (1898)
Kernstok Károly sírja Budapesten. Farkasréti temető: 41-2-39.

Források

  • P. Brestyánszky Ilona: Kernstok, Derkovits, Dési Huber (Az én múzeumom c. sorozat), Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest. 1967, 7-8. p.
  • Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete, Corvina Kiadó, 1972, 25-29. p.
  • Magyar művészeti kislexikon : kezdetektől napjainkig. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Kernstok Károly festő lásd 179-180. p. ISBN 963-8477-66-0
  • Kernstok Károly. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2013. január 15.)

Irodalom

  • Körmendi Andor: Kernstok Károly (Budapest, 1936)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly (Művészettörténeti Értesítő. 1961. 2–4. sz.)
  • Horváth Béla: Kernstok Károly dokumentumok (Művészettörténeti Tanulmányok. 1959–1960. Budapest, 1961)
  • Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok (Budapest. 1962)
  • Lyka Károly: Kernstok Károly. (Élet és Tudomány. 1962. 33. sz.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

  1. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
  2. ↑ Karoly Kernstok (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  3. ↑ a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  4. ↑ Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  5. ↑ BnF források (francia nyelven)
  6. ↑ Kernstok Károly
  7. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  8. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kernstok_Károly_(festő,_1873–1940)&oldid=16479149”