„Polányi Mihály” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
3. sor: | 3. sor: | ||
== Életrajz == |
== Életrajz == |
||
[[Budapest]]en, [[zsidó vallás|zsidó]] családban született, mint Pollacsek Mihály és Wohl Cecília gyermeke. Idősebb testvére, [[Polányi Károly]] (Karl) a [[közgazdaságtan]]ban szerzett nevet. Édesapjuk mérnök és vállalkozó volt, akinek forgandó szerencséje a vasútspekulációban arra ösztönözte Mihályt, hogy ő inkább az orvostudomány segítségével teremtsen egzisztenciát. [[1913]]-ban végzett, és nem sokkal ezután már az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] hadseregében szolgált orvosként az [[első világháború]]ban. Megsebesült, kórházba került, és lábadozása idején írta doktori disszertációját fiziko-kémiából [[1917]]-ben. |
[[Budapest]]en, [[zsidó vallás|zsidó]] családban született, mint Pollacsek Mihály és Wohl Cecília gyermeke. <!-- Idősebb testvére, [[Polányi Károly]] (Karl) a [[közgazdaságtan]]ban szerzett nevet. - Lásd: Családja--> Édesapjuk mérnök és vállalkozó volt, akinek forgandó szerencséje a vasútspekulációban arra ösztönözte Mihályt, hogy ő inkább az orvostudomány segítségével teremtsen egzisztenciát. [[1913]]-ban végzett, és nem sokkal ezután már az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] hadseregében szolgált orvosként az [[első világháború]]ban. Megsebesült, kórházba került, és lábadozása idején írta doktori disszertációját fiziko-kémiából [[1917]]-ben. |
||
[[1920]]-ban Németországba emigrált, hogy kémikusként dolgozzék [[Berlin]]ben a [[Kaiser Wilhelm Institut]]ban. Itt házasodott meg a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] szertartás szerint (Polányi maga is katolikus hitre tért). <ref> |
[[1920]]-ban Németországba emigrált, hogy kémikusként dolgozzék [[Berlin]]ben a [[Kaiser Wilhelm Institut]]ban. Itt házasodott meg a [[Római katolikus egyház|római katolikus]] szertartás szerint (Polányi maga is katolikus hitre tért). <ref> |
A lap 2014. szeptember 14., 15:24-kori változata
Polányi Mihály | |
Született | Pollacsek Mihály 1891. március 11.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1976. február 22. (84 évesen)[3][4][5][1] Northampton[6] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Polányi János |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | elnök (1944–1946) |
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Polányi Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Polányi Mihály, Michael Polanyi, Pollacsek (Budapest, 1891. március 11. – Northampton, 1976. február 22.) magyar–brit tudós, akinek a munkássága a fiziko-kémiától a közgazdaságtanon keresztül a filozófiáig terjedt.
Életrajz
Budapesten, zsidó családban született, mint Pollacsek Mihály és Wohl Cecília gyermeke. Édesapjuk mérnök és vállalkozó volt, akinek forgandó szerencséje a vasútspekulációban arra ösztönözte Mihályt, hogy ő inkább az orvostudomány segítségével teremtsen egzisztenciát. 1913-ban végzett, és nem sokkal ezután már az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgált orvosként az első világháborúban. Megsebesült, kórházba került, és lábadozása idején írta doktori disszertációját fiziko-kémiából 1917-ben.
1920-ban Németországba emigrált, hogy kémikusként dolgozzék Berlinben a Kaiser Wilhelm Institutban. Itt házasodott meg a római katolikus szertartás szerint (Polányi maga is katolikus hitre tért). [10] 1929-ben felesége, Magda fiút szült, Polányi Jánost, a későbbi Nobel-díjas kémikust. Németországban kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel. Miután 1933-ban Németországban hatalomra kerültek a nemzetiszocialisták, Polányi a Manchesteri Egyetem (University of Manchester) fiziko-kémia professzora lett. Hatalmas váltásként a későbbiekben, miután egyre többet publikált a társadalomtudományok és a filozófia területén, (1948 és 1958 között) az egyetem társadalomtudomány professzora lett.
Családja
Testvére Polányi Károly, unokatestvérei pedig Pór Ernő, Szabó Ervin és Seidler Ernő voltak.[11]
Fiziko-kémia
Polányi tudományos érdeklődése szélesen merített, felölelte a kémiai kinetikát, a röntgentudományt és a szilárd testek felületén fellépő gázadszorpciót. Elsősorban a folyadék kémiájával és általában fizikai, kémiai kutatásokkal foglalkozott. Később figyelme az adszorpciós termodinamika felé fordult. A szakirodalomban később róla nevezték el az adszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. 1934-ben Polányi, körülbelül egy időben G. I. Taylorral és Orován Egonnal, felfedezte, hogy a rugalmas anyagok deformációja megmagyarázható a Vito Volterra által 1905-ben kifejlesztett diszlokációs elmélettel. Ez a meglátás létfontosságú volt a merev testek mechanikájának modernizálásában.
Tudományfilozófia
Az 1930-as évek közepétől Polányi a pozitivista tudományelmélet ellen kezdett el érvelni, ami szerinte nem tudott mit kezdeni a „hallgatólagos” (angolul: tacit) tudás és a képzelet kreatív szerepével. Polányi, Friedrich Hayekhez hasonlóan, arra gyűjtött érveket, hogy miért is fontos szabad társadalomban élni.
Polányi kritizálta az abszolút objektivitás gondolatát és elismerte az örökölt gyakorlatok és eszmék szerepét, amelyeket Thomas Kuhn vizsgált az 1960-as években. Polányi legteljesebben a Gifford előadásokban fejezte ki filozófiai gondolatait, amelyeket 1951–1952-ben adott az Aberdeeni Egyetemen (University of Aberdeen), és amelyek Personal Knowledge (Személyes tudás) című könyvének a megírásához vezettek.
Közgazdaságtan
Polányi, mint Hayek is, hitt abban, hogy a szabad piac lehetőséget nyújt a belefoglalt tudás („tacit knowledge”) alkalmazására a társadalomnak. Ez segíti a társadalmat az önszervezésre és a különböző célok hajszolására. Közgazdasági gondolatait The Logic of Liberty (A szabadság logikája) című könyvében fejtette ki.
Kitüntetések
Polányi a Royal Society és az oxfordi Merton College tagja volt.
Jegyzetek
- ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ https://academic.oup.com/book/36398?login=true
- ↑ https://academic.oup.com/chicago-scholarship-online/book/21278
- ↑ https://doi.org/10.1093/019517433X.001.0001
- ↑ Torrance, Thomas F. (2002). „Polányi Mihály és a keresztény hit: személyes beszámoló” (pdf). Polanyiana (1–2), 167–176. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- ↑ Geni
Bibliográfia (angolul)
- Polanyi, M. Science, Faith, and Society. ISBN 0-226-67290-5 (1946)
- Polanyi, M. The Logic of Liberty. ISBN 0-226-67296-4 (1951)
- Polanyi, M. Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy. ISBN 0-226-67288-3 (1964)
- Polanyi, M. The Tacit Dimension (1967)
- Polanyi, M., Prosch, H. Meaning. ISBN 0-226-67294-8 (1975)
Bibliográfia (magyarul)
- Személyes tudás: úton egy posztkritikai filozófiához. I–II. Atlantisz. ISBN 963-7978-60-7 (1994)
- Polányi Mihály filozófiai írásai. I–II. Atlantisz. ISBN 963-7978-275 (1992)
- Tudomány és ember: három tanulmány. Argumentum. ISBN 963-446-049-6 (1997)
További információk
- „A Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság” honlapja és Polanyiana című folyóirata
- A „Polanyi Society” honlapja (angol nyelven)
- Fülöp Endre (2007). „Polányi Mihály”. Phronesis 1 (2), 23–36. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- Mary Joe Nye (2002). „Michael Polanyi (1891–1976)” (angol nyelven). International Journal for Philosophy of Chemistry 8, 123–127. o. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- Phil Mullins: M. Polanyi (1891–1976) (angol nyelven). Gospel and Thought (többnyire filozofikus életrajz)
- Michael Polanyi (1891–1976) (angol nyelven). Philosophy Research Base. Erratic Impact. (Hozzáférés: 2013. november 22.) információ Polányiról