„Škoda Holding” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
ZsSemp (vitalap | szerkesztései)
10 szerkesztés
a formázások
8. sor: 8. sor:
alkalmazottak = 3,600 |
alkalmazottak = 3,600 |
iparág = [[Konglomeráció]] |
iparág = [[Konglomeráció]] |
termékek = [[turbinák]]<br />[[villamosmozdony]]ok<br />[[Villamos]]ok<br />[[Vasúti járművek]]<br />[[trolibusz]]ok|
termékek = [[turbinák]]<br />[[villamosmozdony]]ok<br />[[villamos]]ok<br />[[vasúti járművek]]<br />[[trolibusz]]ok|
bevétel = {{profit}} [[Euro|€]]262 [[million]] (2005) |
bevétel = {{profit}} [[Euro|€]]262 millió (2005) |
honlap = http://www.skoda.cz/
honlap = http://www.skoda.cz/
}}
}}
A '''Škoda Holding''', korábban '''Škoda Művek''' egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a
A '''Škoda Holding''', korábban '''Škoda Művek''' egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket [[1859]]-ben alapította [[Emil Škoda]], [[Plzeň]]ben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.
Škoda Műveket [[1859]]-ben alapította [[Emil Škoda]], [[Plzeň]]ben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.


''Škoda'' néven jelenleg a [[Volkswagen]] cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: [[Škoda Auto]].
''Škoda'' néven jelenleg a [[Volkswagen]] cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: [[Škoda Auto]].
31. sor: 30. sor:
== Škoda termékek ==
== Škoda termékek ==
[[Fájl:Skoda 9tr.JPG|jobbra|bélyegkép|Škoda troli]]
[[Fájl:Skoda 9tr.JPG|jobbra|bélyegkép|Škoda troli]]
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem [[villamos]]okat ([[ČKD]]) és [[trolibusz]]okat is gyárt már alapítása óta.<br />
A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem [[villamos]]okat ([[ČKD]]) és [[trolibusz]]okat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a [[Praga]], a [[Liaz]] és a [[Tatra]] teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda [[atomerőmű]]vek számára reaktortartályt is gyárt. A [[paks]]i atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a [[második világháború]] után felhagytak.
A márkához tartozott a [[Praga]], a [[Liaz]] és a [[Tatra]] teherautók gyártása is.<br />
A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok.<br />
A Škoda [[atomerőmű]]vek számára reaktortartályt is gyárt. A [[paks]]i atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki.<br />
A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a [[második világháború]] után felhagytak.


== A gyár történelme ==
== A gyár történelme ==
=== 1899–1945 ===
=== 1899–1945 ===


A céget Emil Škoda alapította [[1899]]-ben ([[cseh nyelv|cseh]] neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda [[1911]] óta volt kapcsolatban a [[Václav Laurin]] és [[Václav Klement]] által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a '''L&K'''-el. A '''Hispano Suiza''' luxusautó licencét (amit '''Superb''' néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.<br />
A céget Emil Škoda alapította [[1899]]-ben ([[cseh nyelv|cseh]] neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda [[1911]] óta volt kapcsolatban a [[Václav Laurin]] és [[Václav Klement]] által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a ''L&K''-el. A ''Hispano Suiza'' luxusautó licencét (amit ''Superb'' néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.<br />
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már [[mozdony]]okat, [[híd]]akat, [[fegyver]]eket is gyártott.<br />
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már [[mozdony]]okat, [[híd]]akat, [[fegyver]]eket is gyártott.

[[1920]] környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a [[Bächer]] céggel közösen. A '''P4'''-esre keresztelt járműből 51 készült az [[első világháború]] kezdetéig. A [[Puch]] és a [[Fiat]] még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikába]], [[Spanyolország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]] is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az '''Excelsior''', ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből. <br />
[[1920]] környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a [[Bächer]] céggel közösen. A ''P4'''-esre keresztelt járműből 51 készült az [[első világháború]] kezdetéig. A [[Puch]] és a [[Fiat]] még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. [[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikába]], [[Spanyolország]]ba és [[Ausztria|Ausztriába]] is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az ''Excelsior'', ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.
⚫
[[1923]]. [[december 15.|december 15-én]] jegyzik be a "Szárnyaló Nyilat", mint márkavédjegyet.<br />

⚫
[[1925]]-ben a '''L&K''' társaságot az alapítói átadták a Škodának.<br />
⚫
[[1923]]. [[december 15.|december 15-én]] jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.
⚫
[[1930]]-ban megalakul az '''ASAP''' (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.<br />

⚫
Az [[1933]]-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607db járművet készített, ami csak fele az [[1932]]-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a '''420'''-as modell; (később '''Standard''', majd '''Popular''' néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó "öregapja". (A típus "egyenes ági" leszármazotja a "régi" '''Octavia''', '''Felicia''' is.)<br />
⚫
[[1925]]-ben a ''L&K'' társaságot az alapítói átadták a Škodának.

⚫
[[1930]]-ban megalakul az ''ASAP'' (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.

⚫
Az [[1933]]-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607&nbsp;db járművet készített, ami csak fele az [[1932]]-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a ''420''-as modell; (később ''Standard'', majd ''Popular'' néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazotja a „régi” ''Octavia'' és a ''Felicia'' is.)

[[1936]]-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
[[1936]]-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.
[[Fájl:Panzerkampfwagen 38 3.jpg|jobbra|bélyegkép|Panzer 38]]
[[Fájl:Panzerkampfwagen 38 3.jpg|jobbra|bélyegkép|Panzer 38]]
A [[második világháború]] változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A '''256'''-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500&nbsp;kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t [[1943]]-ig.<br />
A [[második világháború]] változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A ''256''-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500&nbsp;kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t [[1943]]-ig.

A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a '''Panzer''' '''35''' és '''38'''. Speciális '''RSO''' traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket [[Ferdinand Porsche]] tervezett és próbált ki.
A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a ''Panzer'' ''35'' és ''38''. Speciális ''RSO'' traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket [[Ferdinand Porsche]] tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.
A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.


=== 1948–1990 ===
=== 1948–1990 ===
[[1948]]-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az '''ASAP'''-ot átalakítják; megszületik az '''AZNP''' (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig "megélt" a háború előtti technikából; a [[Jawa]] motorkerékpár, [[Tatra]] teherautó és a [[Zetor]] traktor fogalom maradt. [[1950-es évek]]ben személyautók gyártását átszervezték; mivel a [[Tatra]] haditermelését fokozni akarták ezért a '''Tatra 600''' személyautók és a '''Tatra 805''' teherautók is Mladá Boleslavban készültek.
[[1948]]-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ''ASAP'''-ot átalakítják; megszületik az ''AZNP'' (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a [[Jawa]] motorkerékpár, [[Tatra]] teherautó és a [[Zetor]] traktor fogalom maradt. [[1950-es évek]]ben személyautók gyártását átszervezték; mivel a [[Tatra]] haditermelését fokozni akarták ezért a ''Tatra 600'' személyautók és a ''Tatra 805''' teherautók is Mladá Boleslavban készültek.


=== 1990-től ===
=== 1990-től ===
A cég privatizációja a [[1989]]-től [[1992]]-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az '''AZNP'''-t [[1991]]. [[március 28.|március 28-án]] vette át a [[Volkswagen]].
A cég privatizációja a [[1989]]-től [[1992]]-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az ''AZNP''-t [[1991]]. [[március 28.|március 28-án]] vette át a [[Volkswagen]].
[[2000]]-ben alakul meg a Škoda Holding.
[[2000]]-ben alakult meg a Škoda Holding.
[[Fájl:skoda.png|jobbra|Škoda logo]]
[[Fájl:skoda.png|jobbra|Škoda logo]]


== A logó története ==
== A logó története ==
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.<br />A jelenlegi formájú emblémát [[1924]] óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során csak [[1991]]-ben a privatizációk közben esett át egy "verzió frissítésen". Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.
A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.
A jelenlegi formájú emblémát [[1924]] óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak [[1991]]-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{források}}


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
{{commonskat|Škoda Works}}
{{commonskat|Škoda Works}}
* [http://www.skoda.cz A Škoda Holding hivatalos oldala (csehül és angolul)]
* [http://www.skoda.cz A Škoda Holding hivatalos oldala (csehül és angolul)]

A lap 2013. november 11., 14:41-kori változata

Škoda Holding
[[Fájl:Škoda logo|150px]]
Típusmagáncég
Alapítva1859
NévadóEmil Škoda
Megszűnt2018
SzékhelyPlzeň, Csehország
Alapító
IparágKonglomeráció
Formacseh részvénytársaság
Termékekturbinák
villamosmozdonyok
villamosok
vasúti járművek
trolibuszok
ÁrbevételNövekedés €262 millió (2005)
Alkalmazottak száma3,600
AnyavállalataReichswerke AG für Waffen-und Maschinenbau Hermann Göring
LeányvállalataiOmnipol Handels AG
A(z) Škoda Holding weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Škoda Holding, korábban Škoda Művek egy cseh ipari cégcsoport, amely energetikai berendezéseket és közlekedési eszközöket gyárt. A cég elődjét, a Škoda Műveket 1859-ben alapította Emil Škoda, Plzeňben. A cég hamar Csehország legnagyobb fegyver és tömegközlekedési eszközt gyártó vállalatává vált.

Škoda néven jelenleg a Volkswagen cégcsoport gyárt személygépkocsikat. Lásd: Škoda Auto.

A Škoda Holding felépítése

  • Škoda Power a.s.[1] – Energetikai berendezéseket (gőzturbinákat, hőcserélőket, kondenzátorokat, atomreaktorokat) gyártó vállalat, központja Plzeňben található.
  • Škoda Power Pvt. Ltd. – A Škoda Holding erőművi berendezések gyártásával és telepítésével foglalkozó indiai vállalata, amely Delhiben működik.
  • Škoda Jinma Turbine Ltd. – A Škoda Holding és a kínai Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation közös vállalata, amely gőzturbinákat és egyéb erőművi berendezéseket állít elő.
  • Škoda Transportation s.r.o.[2] – Közlekedési eszközök (villamosok, motorvonatok, metrószerelvények, villamosmozdonyok) gyártásával foglalkozó vállalat, központja Plzeňben van.
  • Škoda Electric s.r.o. – Trolibuszok, elektromos motorok és vezérlőberendezések gyártásával foglakozó vállalat, Plzeňben működik.
  • ČKD Vagonka – Dízel és villamos motorvonatok gyártásával foglalkozó vállalat, Plzeňben működik.[3]
  • Škoda Ostrov s.r.o. – Trolibusz alkatrészeket előállító plzeňi vállalat.
  • VÚKV a.s. – Prágában működő cég, amely vasúti járművek tervezésével, fejlesztésével és tesztelésével foglakozik.[4]
  • Sibelektroprivod – A Novoszibirszkben működő vállalat a keleti piacokra készülő trolibuszokhoz, villamosokhoz és motorvonatokhoz gyárt elektromos hajtás-rendszereket.
  • Ganz– Škoda Közlekedési Zrt. – A budapesti székhelyű cég, amely trolibuszokat gyárt. A céget a csődbe ment Ganz–Transelektro felvásárlásával hozta létre a Škoda.

Škoda termékek

Škoda troli

A Škoda nem csak személy- és haszongépjárműveket, hanem villamosokat (ČKD) és trolibuszokat is gyárt már alapítása óta. A márkához tartozott a Praga, a Liaz és a Tatra teherautók gyártása is. A Škoda további termékei a nehézgépekhez készülő alkatrészek, generátorok. A Škoda atomerőművek számára reaktortartályt is gyárt. A paksi atomerőmű tartályai is e cégtől kerültek ki. A Škoda eredetileg fegyvergyár is volt, de a fegyvergyártással már a második világháború után felhagytak.

A gyár történelme

1899–1945

A céget Emil Škoda alapította 1899-ben (cseh neve:Škodovy závody). A pilzeni gyár tömegközlekedési-, elektrotechnikai eszközökre és fegyvergyártásra szakosodott. Az Osztrák–Magyar Monarchia vezető cégévé vált és remek minőségű fegyverekkel látta el a Monarchia, majd később Csehszlovákia katonaságát. A Škoda 1911 óta volt kapcsolatban a Václav Laurin és Václav Klement által alapított, először kerékpár és motor, majd személygépkocsi gyártó cégével a L&K-el. A Hispano Suiza luxusautó licencét (amit Superb néven gyártottak) úgy vette meg a Škoda, hogy még nem is volt saját autógyártó részlege.
Sikerének köszönhetően a cég gyorsan gyarapodott. A Škoda a személy- és tehergépjárműveken kívül ekkor már mozdonyokat, hídakat, fegyvereket is gyártott.

1920 környékén a cég a gépesített eke gyártásával is foglalkozni kezdett a Bächer céggel közösen. A P4'-esre keresztelt járműből 51 készült az első világháború kezdetéig. A Puch és a Fiat még az eke licencét is megvették, hogy ők is gyárthassák. Az ekéből a világ minden pontjára szállítottak, pl. Dél-Afrikába, Spanyolországba és Ausztriába is. A P4-es eke továbbfejlesztett változata az Excelsior, ami pár évvel az eredeti modell után jelent meg, de ebből már kevesebb kelt el, mint a P4-ből.

1923. december 15-én jegyzik be a „Szárnyaló Nyilat”, mint márkavédjegyet.

1925-ben a L&K társaságot az alapítói átadták a Škodának.

1930-ban megalakul az ASAP (Akciová spolencnost pro automobilový prumysl) Autóipari Részvénytársaság, amely 100%-ban a Škoda tulajdonát képezte. Az átalakítást az indokolta, hogy a belföldi személyautó-piacon csak a 3. helyen álltak.

Az 1933-as évben az autógyár 1550 alkalmazottja 1607 db járművet készített, ami csak fele az 1932-es eredményeknek. Ebben az évben jelenik meg a 420-as modell; (később Standard, majd Popular néven árulták) ez lesz minden mladá boleslavi autó „öregapja”. (A típus „egyenes ági” leszármazotja a „régi” Octavia és a Felicia is.)

1936-ban a bel- és külföldi eladásokban is a Škoda az első csehszlovákiai autógyártó.

Panzer 38

A második világháború változásokat hozott a gyár termelésében. Elkezdtek új teherjárműveket gyártani a frontok megsegítésére. A 256-os könnyű teherautó rendkívül sikeres volt, ugyanis mérete ellenére 2500 kg tömeget bírt el a jármű. A típus a koránál fejlettebb technológiával rendelkezett, ezért is gyártottak közel 3000-t 1943-ig.

A német megszállás alatt a gyárban haditermelés folyt. Ekkor főleg tankok készültek, pl. a Panzer 35 és 38. Speciális RSO traktorokat is gyártottak Mladá Boleslavban, melyeket Ferdinand Porsche tervezett és próbált ki. A gyár később felhagyott a fegyvergyártással.

1948–1990

1948-ban, a kommunista hatalomátvételt követően államosították a gyárat. Az ASAP-ot átalakítják; megszületik az AZNP (Automobilové závody národní podnik). A gyár még sokáig „megélt” a háború előtti technikából; a Jawa motorkerékpár, Tatra teherautó és a Zetor traktor fogalom maradt. 1950-es években személyautók gyártását átszervezték; mivel a Tatra haditermelését fokozni akarták ezért a Tatra 600 személyautók és a Tatra 805 teherautók is Mladá Boleslavban készültek.

1990-től

A cég privatizációja a 1989-től 1992-ig tartott. A személyautókat gyártó részleget, az AZNP-t 1991. március 28-án vette át a Volkswagen. 2000-ben alakult meg a Škoda Holding.

Škoda logo
Škoda logo

A logó története

A legenda szerint a ma használt emblémát egy indián fejet ábrázoló dombormű ihlette, amely egykor sok vezető irodájában volt megtalálható. Erről elnevezték az emblémát „Vörös Indián”-nak.

A jelenlegi formájú emblémát 1924 óta használja a Škoda. Az embléma nagyjából nem változott az évek során, csak 1991-ben a privatizációk közben esett át egy „verziófrissítésen”. Azóta a fenti emblémát használja a Škoda autógyár. A többi ágazat továbbra is a régebbi, egyszerűbb nyilat használja.

Jegyzetek

  1. ↑ A.s. – Akciová společnost; Részvénytársaság (Rt)
  2. ↑ S.r.o. – Společnost s ručením omezeným; Korlátolt felelősségű társaság (Kft)
  3. ↑ Úvodní → Úvod - ŠKODA VAGONKA a.s
  4. ↑ VUKV a.s

További információk

Commons:Category:Škoda Works
A Wikimédia Commons tartalmaz Škoda Holding témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Škoda_Holding&oldid=14106841”