„Siklósi vár” változatai közötti eltérés

	Siklós vára
	A siklósi vár
Ország	Magyarország
Mai település	Siklós
Tszf. magasság	120 m
Épült	1294 előtt
Állapota	ép
Építőanyaga	kő
	Elhelyezkedése
	Siklós vára Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 45″45.852222°N 18.295833°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 08″, k. h. 18° 17′ 45″45.852222°N 18.295833°E
	Siklós vára weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Siklós vára témájú médiaállományokat.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2013. október 1., 22:10-kori változata

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

Története

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.

A Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.

1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. 1543-ban Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától, katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

A vár jelenleg

Ma már csak a múzeum működik. 2009-2011-ben a Norvég Finanszírozási Alap és a Dél-Dunántúli Operatív Program segítségével részlegesen felújították. Felújításra került a keleti és déli várudvar és kialakítottak egy látogatóközpontot is. A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.

A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.

A vár több részből áll: az együttes magja a várkastély. A várkastélyt magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok és bástyák övezik. A belső vár körül várkerület fekszik. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese. A műemléki együtteshez történelmi értékek, érdekességek kapcsolódnak.

A románkori vár

A vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye. A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1924-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.

A gótikus vár

Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai családnak adományozta.

A Garaiak a várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül.

A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a 15. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.

A reneszánsz várpalota

A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.

Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezte a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték.

Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.

Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalásakor került sor. A várat gróf Caprara Eneas császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik.

Látnivalók

Gyilokjáró a Barbakán és a Kanizsai Dorottya kert felett
Déli szárny
- Pinceszint: Börtön, Souvenir, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Bormúzeum, Vinotéka
- Földszint: Reneszánsz bútorkiállítás
- I.emelet: Középkori fegyver-és hadtörténeti kiállítás, Istókovits Kálmán és Simon Béla festmény kiállítása, Kápolna karzat, Loggia
- II.emelet: Vártörténeti kiállítás, Katasztrófavédelmi kiállítás, Szerb kiállítás
Keleti szárny: Siklósi Szalon 2012, Vetítőterem, Gyilokjára, Spanyol bástya, Bakó Géza magánygyűjteménye, Gótikus kápolna, Kanizsai Dorottya kert
Északi szárny: Vár-Terasz Presszó, Történelmi pannó, Középkori kínzóeszköz panoptikum

Emlékérme

A Magyar Nemzeti Bank 2008. június 4-én ezüst emlékérmet bocsátott ki a siklósi várról, 5000 forintos címletben.^[1]

Képgaléria

A siklósi vár bejárata
Barbakán
Várak bélyegsorozat, 1960

Várak bélyegsorozat, 1960
A délnyugati körbástya
Az északnyugati körbástya

Jegyzetek

↑ 8/2008. (V. 30.) MNB rendelet a „Siklósi vár” emlékérme kibocsátásáról. MNB, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2009. november 5.)

Források

Gerő László (főszerk.): Várépítészetünk (Műszaki, 1975) 235–245. oldal. ISBN 963-10-0861-4

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Siklósi vár témájú médiaállományokat.

A siklósi vár honlapja
A vár vázlatos története és a várurak – Siklós.hu
Légifotók a várról
Fotógaléria a várról
Siklós.lap.hu – Linkgyűjtemény
Dokumentumfilm a Siklósi várról

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] 8/2008. (V. 30.) MNB rendelet a „Siklósi vár” emlékérme kibocsátásáról. MNB, 2008. május 30. (Hozzáférés: 2009. november 5.)

[1]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 | képaláírás = A siklósi vár
 | ország = Magyarország
+| mai településnév = [[Siklós]]
 | tengerszint feletti magasság = 120
 | épült = 1294 előtt
+| építő  =
+| rekonstrukciók évei =
 | elpusztult =
 | sorsa =
@@ 13. sor: / 16. sor: @@
 | szélességi fok = 45
 | szélességi ívperc = 51
-| szélességi ívmásodperc = 08
+| szélességi ívmásodperc = 8
 | hosszúsági fok = 18
 | hosszúsági ívperc = 17
 | hosszúsági ívmásodperc = 45
 | szöveg pozíciója = fent
+| weboldal = www.siklosivar.hu/
 }}
-A [[Villányi-hegység]] déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak [[Siklós]] várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
+A [[Villányi-hegység]] déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak '''[[Siklós]] [[vár]]ának''' teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.
 ==Története==
-A vár első említése [[1294]]-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. [[Siklós]]t is a [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert [[1316]]-ban még a Kőszegi nemzetség csapatai sem tudták ostromban bevenni.
+A vár első említése [[1294]]-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett [[Kán nemzetség|Kán nembeli]] Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. [[Siklós]]t is a [[tatárjárás]] utáni nagy várépítési korszak szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert [[1316]]-ban még a [[Kőszegi nemzetség]] csapatai sem tudták ostromban bevenni.
-A Siklósi család [[1387]]-ben szembefordult a magyar trónra kerülő [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó [[mezőváros]]t is kőfallal kerítették körül. [[1401]]-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit [[Visegrád]] után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.
+A [[Siklósi család]] [[1387]]-ben szembefordult a magyar trónra kerülő [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] királlyal, aki ezért hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta meghúzódó [[mezőváros]]t is kőfallal kerítették körül. [[1401]]-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond uralma ellen, akit [[Visegrád]] után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre jutni, végül a helyi földesúr, [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós]] tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.
 [[1440]]-re már kiépültek védőművei, melyeket az [[I. Ulászló magyar király|Ulászló király]] táborát erősítő [[Hunyadi János]] erdélyi vajda sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[Corvin János]] liptói hercegnek juttatta, de már a [[16. század]] elején a Perényi főúri család lakta épületeit. [[1543]]-ban [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát visszafoglaló [[Habsburg Birodalom|Habsburg]] sereg hadjárata idején szabadult fel az [[Oszmán Birodalom]] megszállásától, katonai jelentőségét csak a [[Rákóczi-szabadságharc]] után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a [[barokk]] formavilág jegyei szerint.
@@ 31. sor: / 35. sor: @@
 [[1828]]-tól a [[Batthyány család]] volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.
-A második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A [[második világháború]] után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az [[1955]]-ben elkezdődő [[régészet]]i feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.
+A [[második világháború]] alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A [[második világháború]] után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az [[1955]]-ben elkezdődő [[régészet]]i feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át, a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.
 <!-- Nincs benne a forrásomban:
 Kápolnájában a Batthyányak családi kriptájában nyugszik [[Batthyány Kázmér]], kinek földi maradványait 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták , s itt helyezték örök nyugalomra. -->
 ==A vár jelenleg==
-[[Kép:Tenkes musical, lower area of the Siklos Castle - 2009.jpg|300px|balra|bélyegkép|Az alsó vár területén, 2009 nyarától fogva szabadtéri színház működik. A kép a ''Tenkes musical'' egyik próbáján készült]]
+[[Fájl:Tenkes musical, lower area of the Siklos Castle - 2009.jpg|300px|balra|bélyegkép|Az alsó vár területén, 2009 nyarától fogva szabadtéri színház működik. A kép a ''Tenkes musical'' egyik próbáján készült]]
 Ma már csak a múzeum működik. 2009-2011-ben a Norvég Finanszírozási Alap és a Dél-Dunántúli Operatív Program segítségével részlegesen felújították. Felújításra került a keleti és déli várudvar és kialakítottak egy látogatóközpontot is. A múzeumban jelenleg számos kiállítás, reneszánsz 17-18. századi bútor-, középkori fegyver-, és várostörténeti kiállítás, Tenkes Kapitánya Panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos képzőművészeti kiállítások láthatók.
 A siklósi vár az egyik legépebb, legegységesebb történelmi emlékünk. A ma látható összkép fokozatos és máig tartó fejlődés eredménye. Látványos elemeit még a középkorban rakták le, de a magyar építéstörténet szinte minden korszaka rajta hagyta stiláris bélyegét.
 A vár több részből áll: az együttes magja a várkastély. A várkastélyt magas várfalak és védőművek, félköríves tornyok és bástyák övezik. A belső vár körül várkerület fekszik. Itt áll az egykori ferences rendház és templom műemléki együttese. A műemléki együtteshez történelmi értékek, érdekességek kapcsolódnak.
@@ 45. sor: / 51. sor: @@
 A vár a magyar középkor legjelentősebb főúri családjainak volt birtokközpontja és székhelye.
-A település neve okleveleinkben Suklos, Soklos és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a XIII. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1924-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.
+A település neve okleveleinkben ''Suklos'', ''Soklos'' és egyéb alakban fordul elő. Legelőször egy 1190-es oklevélben szerepel. Az adatok szerint a 13. század eleje óta a Kán nemzetségbeli Suklósiak nádori ágának birtoka. Magát a várat legkorábban 1924-ben említik, amikor Siklósi Gyula ispán a gazdája. E román kori várból korábban semmi nem volt látható. A déli kastélyszárny feltárása tárgyi bizonyítékokhoz segített. A pincehelyiségben négy román kori tölcsérbélletes ablak és térlefedő fafödém gerendaszék sora került elő.
 ===A gótikus vár===
-Zsigmond király 1387-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a Garai családnak adományozta.
+[[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] király [[1387]]-ben elkobozta a várat a Siklósiaktól és rövid birtokcsere után a [[Garai család]]nak adományozta.
 A Garaiak a várfal által határolt területen újabb szárnyakat és szinteket emeltek, vagyis a várdomb tetején lévő udvart három oldalról körülépítve hatalmas várkastéllyá fejlesztették és az együttest új védőgyűrűvel, falszorossal vették körül.
-A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a XV. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.
+A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa és térélménye a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A Garai család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett gótikus ablak került elő. Előkerült a két kegyúri fülke is, mégpedig a 15. század első feléből származó falfestményekkel díszítve.
 ===A reneszánsz várpalota===
+[[Fájl:Vár (1918. számú műemlék) 16.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Címer a várkapu felett]]
-A Garaiak egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.
-Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezte a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, Kanizsai Dorottya életük nagy részét Siklóson töltötték.
+A [[Garai család|Garaiak]] egy évszázadon át birtokolták, fejlesztették Siklós várát. 1482-ben Garai Jóbbal kihalt a család nádori ága, és a vár királyi birtok lett. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] király fiának, [[Corvin János]]nak ajándékozta. 1507-ben pedig Perényi Imre a várat ostrommal foglalta el.
-Siklós várát Szulejmán szultán serege 1543-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.
+Perényiék a hadászat és a településfejlődés figyelembevételével átszervezte a vár megközelítését, korszerűsítették ellenálló-és védelmi képességét, és reneszánsz szellemben lakályosabbá tették a várpalotát. A siklósi vár reneszánsz kőfaragványai, a török fenyegető közelségében is élő töretlen építőkedvről és az olasz iskolázottságú, nemesen egyszerű formavilág értő-alkotó felhasználásáról tanúskodnak. (Perényi Imre és második felesége, [[Kanizsai Dorottya]] életük nagy részét Siklóson töltötték.
-Siklós visszavételére csak Buda visszafoglalásakor került sor. A várat gróf [[Äneas Sylvius von Caprara|Caprara Eneas]] császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a Batthyányiak nevéhez fűződik.
+Siklós várát [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] serege [[1543]]-ban háromnapos ostrom után elfoglalta. A török állandóan nagyszámú katonaságot tartott a várban és 150 éven át jelentős támaszpontjának tekintette. Ennek ellenére szinte semmiféle török vonatkozású építkezésről nem tudunk. Valószínű azonban, hogy ekkor távolították el a kápolna szoborfülkéiből a mohamedán vallás szerint tiltott emberábrázolásokat.
+Siklós visszavételére csak [[Buda visszafoglalása]]kor került sor. A várat gróf [[Äneas Sylvius von Caprara|Caprara Eneas]] császári generális kapta meg, aki hozzákezdett a kastély kiépítéséhez, de halálával a munka félbemaradt. A várkastély befejezése már a [[Batthyány család|Batthyányiak]] nevéhez fűződik.
 ==Látnivalók==
@@ 84. sor: / 95. sor: @@
 </center>
-== Források ==
+== Jegyzetek ==
 {{jegyzetek}}
-* Várépítészetünk, főszerkesztő Gerő László, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1975, ISBN 963-10-0861-4, 235-245. oldal
+== Források ==
+* Gerő László (főszerk.): ''Várépítészetünk'' (Műszaki, 1975) 235–245. oldal. ISBN 963-10-0861-4
 == Külső hivatkozások ==
 {{commonskat|Siklós Castle}}
-*[http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=563 Légifotók a várról]
+* [http://www.siklosivar.hu/ A siklósi vár honlapja]
+* [http://www.siklos.hu/vartortenet A vár vázlatos története és a várurak] – Siklós.hu
-*[http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2114 Fotógaléria a várról]
+* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=563 Légifotók a várról]
-*[http://siklos.lap.hu/ Siklós.lap.hu - linkgyűjtemény]
-*[http://szallas.epoc.hu/ads/a-siklosi-var-videoval/ Dokumentumfilm a Siklósi várról]
+* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2114 Fotógaléria a várról]
+* [http://siklos.lap.hu/ Siklós.lap.hu] – Linkgyűjtemény
+* [http://szallas.epoc.hu/ads/a-siklosi-var-videoval/ Dokumentumfilm a Siklósi várról]
 {{Baranya megye várai}}
+{{portál|középkor|}}
+{{DEFAULTSORT:Siklosivar}}
-{{portál|középkor}}
-{{DEFAULTSORT:Siklosivar}}
 [[Kategória:Magyarország várai]]