„Endre László (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a kieg.
Címke: HTML-sortörés
1. sor: 1. sor:
{{Vezető infobox
| név = Endre László
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| állam = a [[Belügyminisztérium]]
| sorszám =
| megnevezés = közigazgatási államtitkára
| terminus kezdete = [[1944]] április
| terminus vége = [[1944]] augusztus
| alelnök =
| helyettes =
| előd =
| utód =
| állam2 = [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]]
| sorszám2 =
| megnevezés2 = alispánja
| terminus kezdete2 = [[1938]]
| terminus vége2 = [[1944]]
| előd2 =
| utód2 =
| születési dátum = [[1895]]. [[január 1.]]
| születési hely = [[Abony]]
| halálozási dátum = [[1946]]. [[március 28.]] {{életkor-holt|1895|1|1|1946|3|28}}
| halálozási hely = [[Budapest]]
| házastárs =
| párt = • Fajvédő Szocialista Párt<br />• Nemzet Akaratának Pártja<br />• Nyilaskeresztes Párt
| foglalkozás = jogász
| vallás =
| aláírás =
| lábjegyzet =
}}
'''Endre László''' ([[Abony]], [[1895]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[március 28.]]) [[faji megkülönböztetés|fajvédő]] politikus, belügyi államtitkár.
'''Endre László''' ([[Abony]], [[1895]]. [[január 1.]] – [[Budapest]], [[1946]]. [[március 28.]]) [[faji megkülönböztetés|fajvédő]] politikus, belügyi államtitkár.


==Élete, pályafutása==
== Élete, pályafutása ==
Harcolt az [[első világháború]]ban, ahol többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, [[Vitéz (katona)|vitézi]] címet kapott. 1919-ben [[Temesrékas]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]], ahol [[1923]]-ban főszolgabíróvá vált. Tevékenyen részt vett a nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetek, mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] akcióiban. [[1921]] őszén [[Prónay Pál]] mellett részt vett a nyugat-magyarországi harcokban az ún. [[Rongyos Gárda]] oldalán.
Az [[első világháború]]ban [[1915]]-től huszártisztként vett részt,<ref name="autogenerated1">Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 202. p.</ref> többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, [[Vitéz (katona)|vitézi]] címet kapott.<ref name="autogenerated2">[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content Endre László] holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)</ref> [[1918]]-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.<ref name="autogenerated1" /> 1919-ben [[Temesrékas]]on, majd [[Gödöllő]]n lett [[szolgabíró]].<ref name="autogenerated3">[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03750.htm Endre László] a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)</ref> A Tanácsköztársaság bukása után részt vett ellenforradalmi szervezetek<ref name="autogenerated1" /> – mint például a [[Magyar Országos Véderő Egylet]], az [[Ébredő Magyarok Egyesülete]], a [[Kettőskereszt Vérszövetség]], vagy az [[Etelközi Szövetség]] – terrorakcióiban, [[1921]] őszén pedig – [[Prónay Pál]] mellett, az ún. [[Rongyos Gárda]] oldalán<ref name="autogenerated3" /> – a [[Burgenland]] elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi felkelésben a maga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. [[1923]]-ban [[Gödöllő]]n kinevezték főszolgabíróvá, mely tisztséget 15 éven át töltött be. [[1935]]-ben jelent meg könyve ''Hatalom és igazság'' címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.


[[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1937]] szeptemberében, miután [[Pest vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból. Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.
Gróf [[Széchenyi Lajos]]sal együtt<ref name="autogenerated1" /> [[1937]] tavaszán létrehozta a [[Fajvédő Szocialista Párt]]ot, amely 1937 augusztusában a [[Szálasi Ferenc|Szálasi]]val kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a [[Nemzet Akaratának Pártja|Nemzeti Akarat Pártjával]]. [[1938]]-ban, miután [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] alispánjává választották, kilépett a pártból.<ref name="autogenerated3" /> Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó [[Vácegres|Zsidó]] község középkori eredetű, a [[zsidók|zsidó]] néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.<ref>[http://www.vacegres.hu/index.php/a-telepueles-multja Vácegres település múltja] URL hozzáférés – 2013. július 1.</ref>


A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. 1944 áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminiszter adminisztratív államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában. 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik irányítója volt az ország kiürítésének.
A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, [[Antiszemitizmus|antiszemita]] jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. [[1944]] áprilisától a [[Sztójay-kormány]]ban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között [[Adolf Eichmann]]-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidóság]] deportálásában.<ref name="autogenerated3" /> [[Horthy Miklós]] kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi társa politikai államtitkárával, [[Baky László]]val együtt leváltatni.<ref name="autogenerated1" /> 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.<ref name="autogenerated3" />


A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.
[[1945]] márciusában [[Németország]]ba menekült, ám amerikai caspatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.<ref name="autogenerated1" /> A [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] mint háborús főbűnöst [[Akasztás|kötél általi halál]]ra ítélte, melyet [[1946]]. [[március 28.|március 28-án]] hajtottak végre.<ref name="autogenerated2" />


==Források==
== Források==
{{források}}
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03750.htm Endre László] a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)
*[http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=14_3_1&type=content Endre László], holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)


{{DEFAULTSORT:Endre Laszlo}}
{{DEFAULTSORT:Endre Laszlo}}

A lap 2013. július 1., 11:43-kori változata

Endre László
a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára
Hivatali idő
1944 április – 1944 augusztus
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja
Hivatali idő
1938 – 1944
Született1895. január 1.
Abony
Elhunyt1946. március 28. (51 évesen)
Budapest
Párt• Fajvédő Szocialista Párt
• Nemzet Akaratának Pártja
• Nyilaskeresztes Párt
Foglalkozásjogász
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1918, jogtudomány)
Halál okaakasztás
A Wikimédia Commons tartalmaz Endre László témájú médiaállományokat.

Endre László (Abony, 1895. január 1. – Budapest, 1946. március 28.) fajvédő politikus, belügyi államtitkár.

Élete, pályafutása

Az első világháborúban 1915-től huszártisztként vett részt,[1] többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, vitézi címet kapott.[2] 1918-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen.[1] 1919-ben Temesrékason, majd Gödöllőn lett szolgabíró.[3] A Tanácsköztársaság bukása után részt vett ellenforradalmi szervezetek[1] – mint például a Magyar Országos Véderő Egylet, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség, vagy az Etelközi Szövetség – terrorakcióiban, 1921 őszén pedig – Prónay Pál mellett, az ún. Rongyos Gárda oldalán[3] – a Burgenland elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi felkelésben a maga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. 1923-ban Gödöllőn kinevezték főszolgabíróvá, mely tisztséget 15 éven át töltött be. 1935-ben jelent meg könyve Hatalom és igazság címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.

Gróf Széchenyi Lajossal együtt[1] 1937 tavaszán létrehozta a Fajvédő Szocialista Pártot, amely 1937 augusztusában a Szálasival kötött ún. „életszerződés” alapján egyesült a Nemzeti Akarat Pártjával. 1938-ban, miután Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjává választották, kilépett a pártból.[3] Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó Zsidó község középkori eredetű, a zsidó néppel semmilyen kapcsolatban lévő nevének megváltoztatását elérje. Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.[4]

A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, antiszemita jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. 1944 áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a magyarországi zsidóság deportálásában.[3] Horthy Miklós kormányzó eredménytelenül próbálta a belügyi társa politikai államtitkárával, Baky Lászlóval együtt leváltatni.[1] 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, egyik – a szovjet csapatok előrenyomulását követően – irányítója volt az ország kiürítésének.[3]

1945 márciusában Németországba menekült, ám amerikai caspatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták.[1] A Népbíróság mint háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, melyet 1946. március 28-án hajtottak végre.[2]

Források

  1. ↑ a b c d e f Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 7. köt., EGY-EUP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012. 202. p.
  2. ↑ a b Endre László holokausztmagyarorszagon.hu (hozzáférés: 2012. november 5.)
  3. ↑ a b c d e Endre László a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.)
  4. ↑ Vácegres település múltja URL hozzáférés – 2013. július 1.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endre_László_(politikus)&oldid=13726731”