„Bálint József (közgazdász)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bővítés, pontosítás. Címke: HTML-sortörés |
Belső linkek. |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
1930. január 15-én a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár megyei]] [[Kemecse|Kemecsén]] született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák-magyar]] hadsereg katonájaként harcolt az [[Első világháború|I. világháborúban]]. Hat gyermeke közül József az iskoláit [[nyírtelek|Királytelken]] és [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] végezte. |
1930. január 15-én a [[Szabolcs-Szatmár-Bereg megye|Szabolcs-Szatmár megyei]] [[Kemecse|Kemecsén]] született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az [[Osztrák–Magyar Monarchia|osztrák-magyar]] hadsereg katonájaként harcolt az [[Első világháború|I. világháborúban]]. Hat gyermeke közül József az iskoláit [[nyírtelek|Királytelken]] és [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] végezte. |
||
1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a [[Nyírbogdány]]i Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben |
1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a [[Nyírbogdány]]i Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a [[Magyar Kommunista Párt]]ba. |
||
belépett a Magyar Kommunista Pártba. |
|||
Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre]], majd a [[Szovjetunió]]ban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között [[Szentpétervár|Leningrádban]] közgazdasági egyetemet végzett. |
Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre]], majd a [[Szovjetunió]]ban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között [[Szentpétervár|Leningrádban]] közgazdasági egyetemet végzett. |
||
| 43. sor: | 42. sor: | ||
Hazatérését követően 1953-tól előbb az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]], majd későbbiekben az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja. |
Hazatérését követően 1953-tól előbb az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]], majd későbbiekben az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja. |
||
{{Idézet2|Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például |
{{Idézet2|Szakmai vezetője voltam az [[Új gazdasági mechanizmus|1968-as gazdasági reform]] beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.|Dr. Bálint József visszaemlékezése <ref>[http://www.kemecse.hu/htk/htk3.pdf Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám]</ref>}} |
||
a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében.|Dr. Bálint József visszaemlékezése <ref>[http://www.kemecse.hu/htk/htk3.pdf Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám]</ref>}} |
|||
1973. júliustól 1979. áprilisáig a [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] elnöke.<ref>[http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3383&catid=43%3Ab&Itemid=67&lang=de Bálint József (tortenelmitar.hu)]</ref> |
1973. júliustól 1979. áprilisáig a [[Központi Statisztikai Hivatal|KSH]] elnöke.<ref>[http://www.tortenelmitar.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3383&catid=43%3Ab&Itemid=67&lang=de Bálint József (tortenelmitar.hu)]</ref> |
||
A lap 2013. június 9., 12:51-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Bálint József | |
| Született | 1930. január 15. (94 éves).svg){kind=small} Kemecse |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász, statisztikus |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Leningrádi Tervgazdasági Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bálint József (Kemecse, 1930. január 15. –) közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.
A közgazdaságtudományok kandidátusa.
Élete
1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.
1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.
Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.
Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.
| „ | Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében. | ” |
| – Dr. Bálint József visszaemlékezése [1] | ||
1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[2]
1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.
| „ | Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm
hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban Svájcban. |
” |
| – Dr. Bálint József visszaemlékezése[3] | ||
Művei
Cikkek
- Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
- Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
- A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
- A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
- A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
- A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
- Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
- A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
- A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
- A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat
Könyvek
- Társadalmi rétegződés és jövedelmek (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983) ISBN 9630921081[4]
- 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[5][6][7]
Jegyzetek
- ↑ Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
- ↑ Bálint József (tortenelmitar.hu)
- ↑ Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
- ↑ Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
- ↑ Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
- ↑ Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
- ↑ Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Dr. Bálint József - Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
További információk
A Központi Statisztikai Hivatal igazgatói és elnökei | ||
|---|---|---|
Keleti Károly (1867–1892) · Jekelfalussy József (1892–1901) · Vargha Gyula (1901–1914) · Hajdú László (1914) · Buday László (1914–1920) · Szabóky Alajos (1920–1924) · Kovács Alajos (1924–1936) · Konkoly-Thege Gyula (1936–1939) · Dobrovits Sándor (1939–1945) · Zentay Dezső (1945) · Elekes Dezső (1946–1948) · Péter György (1948–1969) · Huszár István (1969–1973) · Bálint József (1973–1979) · Nyitrai Ferencné (1979–1989) · Hoós János (1989–1990) · Vukovich György (1990–1995) · Katona Tamás (1995–1998) · Mellár Tamás (1998–2003) · Pukli Péter (2003–2009) · Belyó Pál (2009–2010) · Vukovich Gabriella (2010–2023) · Kincses Áron (2023–) |  | |