„Belváros (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a felesleges linkek ki |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
A [[Bánffy-palota (Kolozsvár)|Bánffy-palota]] az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont. |
A [[Bánffy-palota (Kolozsvár)|Bánffy-palota]] az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont. |
||
A Fő tér és Wesselényi-utca (románul ''Regele Ferdinand'', vagyis |
A Fő tér és Wesselényi-utca (románul ''Regele Ferdinand'', vagyis Ferdinánd király utca) sarkán áll a [[Mauksch-Hintz-ház]]; itt volt a város első gyógyszertára; ma Gyógyszerésztörténeti Múzeum. |
||
A főtérről nyílik a ''Kismester'' (románul ''Bob'') utca, itt található a város [[Bob utcai görög katolikus templom|legrégebbi görög katolikus temploma]]. |
A főtérről nyílik a ''Kismester'' (románul ''Bob'') utca, itt található a város [[Bob utcai görög katolikus templom|legrégebbi görög katolikus temploma]]. |
||
60. sor: | 60. sor: | ||
[[Fájl:Kolozsvár Unió utca a Néprajzi Múzeummal.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Unió utca, közepén a Néprajzi Múzeummal]] |
[[Fájl:Kolozsvár Unió utca a Néprajzi Múzeummal.jpg|bélyegkép|jobbra|180px|Unió utca, közepén a Néprajzi Múzeummal]] |
||
{{Bővebben|Unió utca}} |
{{Bővebben|Unió utca}} |
||
Román neve ''Memorandumului'', mivel az utcában található [[Redut (Kolozsvár)|Redut]] épületében folyt az úgynevezett [[Memorandum-per]]. Ugyanebben az épületben mondták ki |
Román neve ''Memorandumului'', mivel az utcában található [[Redut (Kolozsvár)|Redut]] épületében folyt az úgynevezett [[Memorandum-per]]. Ugyanebben az épületben mondták ki 1848. május 29-én [[Erdély]] egyesülését Magyarországgal, innen származik az utca magyar neve. 1859-ben ebben az épületben alakult meg az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]. Ma a Népművészeti Múzeumnak ad helyet. A műemlék épületek közül figyelemre méltó még a [[Teleki–Mikes-palota]] és a [[Nemes-ház]]. |
||
== Jókai utca == |
== Jókai utca == |
||
Román neve ''Napoca'', amely a város [[római kor]]i neve volt. A Jókai utca és a Fő tér sarkán található a [[Rhédey-palota|Rhédey-ház] |
Román neve ''Napoca'', amely a város [[római kor]]i neve volt. A Jókai utca és a Fő tér sarkán található a [[Rhédey-palota|Rhédey-ház]]. Ez a [[17. század]]ban épült emeletes ház arról nevezetes, hogy itt tartotta első előadását az [[1792]]-ben alakult ''Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság''. Az eseményt a százéves évfordulón fekete márvány emléktáblán örökítették meg, amelyet [[Pákey Lajos]] tervezett. |
||
== Szent György tér == |
== Szent György tér == |
||
A tér román névadója ''[[Lucian Blaga]]'', a neves román költő. Itt található az [[Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)|Egyetemi Könyvtár]]. A [[Diákművelődési Ház]] 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit [[Abodi Nagy Béla]] készítette. A Diákművelődési Házban van a ''Napsugár'' című gyermeklap szerkesztősége is. |
A tér román névadója ''[[Lucian Blaga]]'', a neves román költő. Itt található az [[Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)|Egyetemi Könyvtár]]. A [[Diákművelődési Ház]] 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit [[Abodi Nagy Béla]] készítette. A Diákművelődési Házban van a ''[[Napsugár (gyermeklap)|Napsugár]]'' című gyermeklap szerkesztősége is. |
||
== Deák Ferenc utca == |
== Deák Ferenc utca == |
||
79. sor: | 79. sor: | ||
== Kossuth Lajos utca == |
== Kossuth Lajos utca == |
||
A rendszerváltás előtti '' |
A rendszerváltás előtti ''Lenin út'' mai román neve ''21 Decembrie 1989'' a [[1989-es romániai forradalom|romániai forradalomra]] emlékezve. Műemlékek: |
||
* [[Lutheránus templom (Kolozsvár)|Lutheránus templom]] |
* [[Lutheránus templom (Kolozsvár)|Lutheránus templom]] |
||
* [[Unitárius templom (Kolozsvár)|Unitárius templom]] |
* [[Unitárius templom (Kolozsvár)|Unitárius templom]] |
A lap 2013. május 13., 07:46-kori változata
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 29″ Kolozsvár belvárosa a régi történelmi városmag a Kis-Szamos jobb partján. Utcáin és terein reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós műemlékek sorakoznak. 1990 után több új épület (főleg banki székházak) tarkítja az összképet.
A fejezetcímekben az utcák elnevezése a kolozsvári magyar szóhasználatot tükrözi, de a szövegben megtalálható a hivatalos elnevezés is.
Fő tér
Eredeti neve Nagypiac (románul Piața Unirii, vagyis Egyesülés tér). A tér közepén található a város legismertebb műemléke, a Szent Mihály-templom, mellette Fadrusz János alkotásával, a Mátyás király-emlékművel.
A Jósika-palotát a kolozsváriak hagyományosan lábasházként emlegetik. Régi diákbabona, hogy vizsga előtt nem szabad áthaladni az erkélyt tartó oszlopok között, mert ez biztos bukást jelent.
A 19. század végén Pákey Lajos tervezte a New York palota (jelenleg Continental szálloda) épületét. Ez volt a város irodalmárainak, művészeinek törzshelye.
A klasszicista régi városháza építését 1843-ban kezdték el Kagerbauer Antal tervei alapján.
A Bánffy-palota az erdélyi barokk egyik legpompásabb emléke. Ma a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont.
A Fő tér és Wesselényi-utca (románul Regele Ferdinand, vagyis Ferdinánd király utca) sarkán áll a Mauksch-Hintz-ház; itt volt a város első gyógyszertára; ma Gyógyszerésztörténeti Múzeum.
A főtérről nyílik a Kismester (románul Bob) utca, itt található a város legrégebbi görög katolikus temploma.
Óvár
A Fő térről a Karolina tér felé vezető utcácskában található Bocskai István szülőháza, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székháza. Tovább haladva, Mátyás király szülőháza látható, ez jelenleg a Ioan Andreescu Képzőművészeti Egyetem épülete.
Karolina tér
A Karolina téren (románul Piața Muzeului, vagyis Múzeum tér) több műemlék helyezkedik el: a Karolina-oszlop, a Ferenc-rendi templom és kolostor, illetve itt van a Régészeti és Történelmi Múzeum főépülete is. A múzeum előtt a kolozsvári román történészprofesszor, Constantin Daicoviciu szobra áll.
Széchenyi tér
A tér román neve Mihai Viteazul, vagyis Vitéz Mihály. A névadó fejedelem szobra, Marius Butunoiu alkotása a tér közepén áll, körülötte kis park található. A tervek szerint a park és a szobor alatt 2007-től kezdődően földalatti parkoló épül. A tér északkeleti oldalát az 1960-as években épített tömbház határolja, amelynek földszintjén a város legnagyobb mozija üzemel. A tömbház előtt szökőkút áll, amely azonban az építés után csak rövid ideig üzemelt.
A tér jellegzetes századfordulós épületei a Széki-palota és a Babos-palota.
Egyetem utca
Az utca mai román neve Universității, ami szintén egyetemet jelent. A névadás oka az, hogy itt van a Babeș–Bolyai Tudományegyetem központi épülete. A következő műemlékek találhatók az utcában:
Farkas utca
A Farkas utca (Platea Luporum) neve a középkorból származik, amikor – még a városfal felhúzása előtt – télen a farkasok idáig bemerészkedtek. Jelenleg a neve Mihail Kogalniceanu.
Az utca legnevezetesebb épülete az 1930-ban lebontott színház volt, a legrégebbi magyar kőszínház. A színház 1804–1821 között közadakozásból épült, Alföldi Antal tervei szerint késő barokk stílusban. A színházat 1865-ben Kagerbauer Antal irányításával klasszicista stílusban építették át. Az utolsó színházi előadást 1906-ban tartották, utána az egyetem vette meg, és raktárként használta. Helyén ma az 1930-as években épült Egyetemiek Háza található; itt van a Kolozsvári Filharmónia székhelye.
Az utca nevezetességei:
- Farkas utcai református templom, előtte a Szent György-szobor
- Babeș–Bolyai Tudományegyetem központi épülete
- Báthory István Elméleti Líceum
- Akadémiai Könyvtár
- Teleki-ház
- Református kollégium
- Szabók bástyája
Unió utca
Román neve Memorandumului, mivel az utcában található Redut épületében folyt az úgynevezett Memorandum-per. Ugyanebben az épületben mondták ki 1848. május 29-én Erdély egyesülését Magyarországgal, innen származik az utca magyar neve. 1859-ben ebben az épületben alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Ma a Népművészeti Múzeumnak ad helyet. A műemlék épületek közül figyelemre méltó még a Teleki–Mikes-palota és a Nemes-ház.
Jókai utca
Román neve Napoca, amely a város római kori neve volt. A Jókai utca és a Fő tér sarkán található a Rhédey-ház. Ez a 17. században épült emeletes ház arról nevezetes, hogy itt tartotta első előadását az 1792-ben alakult Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság. Az eseményt a százéves évfordulón fekete márvány emléktáblán örökítették meg, amelyet Pákey Lajos tervezett.
Szent György tér
A tér román névadója Lucian Blaga, a neves román költő. Itt található az Egyetemi Könyvtár. A Diákművelődési Ház 1959–1960-ban épült az egyetemi hallgatók használatára: színházterem, klubhelyiségek, táncterem van benne. A ház freskóit Abodi Nagy Béla készítette. A Diákművelődési Házban van a Napsugár című gyermeklap szerkesztősége is.
Deák Ferenc utca
Az utca korábbi román neve Petru Groza volt a második világháború utáni első román miniszterelnökről, jelenleg Eroilor, vagyis Hősök utcájának hívják. Látnivalók:
Az utca gyalogos zónájában működik Románia legnagyobb WiFi hotspotja, amely ingyenes hozzáférést biztosít az internethez.[1]
Kossuth Lajos utca
A rendszerváltás előtti Lenin út mai román neve 21 Decembrie 1989 a romániai forradalomra emlékezve. Műemlékek:
- Lutheránus templom
- Unitárius templom
- János Zsigmond Unitárius Kollégium
- Megyeháza (volt Kereskedelmi és Iparkamara)
Hunyadi és Bocskai tér
A tér román neve jelenleg Avram Iancu, az 1848-as forradalom során a magyarokkal szembeszálló erdélyi román vezérről, akinek a szobra az ortodox katedrális előtt található. A tér figyelemre méltó épületei:
- Ortodox püspöki palota
- Igazságügyi palota
- Protestáns Teológiai Intézet
- Pénzügyigazgatóság épülete
- Román Nemzeti Színház
- Vasútigazgatóság
Belvárosi képek
Jegyzetek
- ↑ E-mail de pe bulevard (E-mail a sugárútról), Evenimentul Zilei, 2006. június 27.
Források
- Fodor András: Kolozsvári képeskönyv. Kolozsvár: Gloria; (hely nélkül): Erdélyi Híradó. 2002. ISBN 973-8267-10-2, ISBN 973-8045-37-1 (a kiadványon mindkét ISBN tévesen 9073-mal kezdődik)
- Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.