„Óbudai zsinagóga” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Legobot (vitalap | szerkesztései)
68 567 szerkesztés
a Bot: 3 interwiki link migrálva a Wikidata d:q686855 adatába
Apró módosítás
4. sor: 4. sor:
| képaláírás=
| képaláírás=
| település= [[Budapest III. kerülete|Budapest, III. kerület]]
| település= [[Budapest III. kerülete|Budapest, III. kerület]]
| ország= [[Magyarország]]
| ország= {{Magyarország}}
| vallás= zsidó
| vallás= [[izraelita|zsidó]]
| típus=
| típus=
| stílus= [[klasszicista]]
| stílus= [[klasszicista]]
22. sor: 22. sor:
| honlap=
| honlap=
| pozíciós térkép = Budapest
| pozíciós térkép = Budapest
| szélesség =
| szélesség = É
| szélességi fok = 47
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 32
| szélességi ívperc = 32
| szélességi ívmásodperc = 13.50
| szélességi ívmásodperc = 13.50
| hosszúság =
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 2
| hosszúsági ívperc = 2
35. sor: 35. sor:


== Építésének előzményei ==
== Építésének előzményei ==
[[File:Obuda synagogue (north side).JPG|left|thumb|280px|Az északi oldal]]
[[Fájl:Obuda synagogue (north side).JPG|bélyegkép|balra|160px|Az északi oldal]]
Az első hiteles okmány [[1349]]-ben jelzi a [[zsidók]] ottlétét [[Óbuda (történelmi település)|Óbudán]].
Az első hiteles okmány [[1349]]-ben jelzi a [[zsidók]] ottlétét [[Óbuda (történelmi település)|Óbudán]].


44. sor: 44. sor:
== Az imaház története ==
== Az imaház története ==
A mai zsinagóga elődje [[Nöpauer Máté]] tervei alapján épült [[1767]]-[[1769|69]] között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlenek talajviszonyok miatt, megrepedeztek.<ref>Egy 1947. évi felülvizsgálat során megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.</ref> [[1817]]-ben a ''Budai Építő Bizottság'' szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére. Végül is úgy döntöttek, hogy a falak nagy részének meghagyásával újjáépítik.<ref name="schoner">{{Hiv-web|url=http://www.or-zse.hu/dvar/dok/schoner-obudaizsinag2005.htm |cím=Zsinagóga Óbudán |szerző=Prof. rabbi Schőner Alfréd |munka=Zsinagógák a múltból |kiadó=Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem |dátum=2005 |elérés=20100830}}</ref>
A mai zsinagóga elődje [[Nöpauer Máté]] tervei alapján épült [[1767]]-[[1769|69]] között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlenek talajviszonyok miatt, megrepedeztek.<ref>Egy 1947. évi felülvizsgálat során megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.</ref> [[1817]]-ben a ''Budai Építő Bizottság'' szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére. Végül is úgy döntöttek, hogy a falak nagy részének meghagyásával újjáépítik.<ref name="schoner">{{Hiv-web|url=http://www.or-zse.hu/dvar/dok/schoner-obudaizsinag2005.htm |cím=Zsinagóga Óbudán |szerző=Prof. rabbi Schőner Alfréd |munka=Zsinagógák a múltból |kiadó=Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem |dátum=2005 |elérés=20100830}}</ref>

[[File:Óbuda Synagogue 03.JPG|left|thumb|280px|A díszes timpanon]]
[[Fájl:Óbuda Synagogue 03.JPG|bélyegkép|balra|160px|A díszes timpanon]]


A tervek elkészítésével [[Landherr András]]t bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, [[Oszlopcsarnok|oszlopos előcsarnokot]] és tetőszerkezetet kapott. Az [[Ács (foglalkozás)|ácsmunkát]] Goldringer X Ferenc, a [[stukkó]]kat Maurer János készítette.<ref name="lia"/> A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat [[korinthoszi oszlop]]pal alátámasztott, [[timpanon]]os záródású nyitott [[portikusz]]. A timpanon alatt [[héber nyelv]]ű idézet:
A tervek elkészítésével [[Landherr András]]t bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, [[Oszlopcsarnok|oszlopos előcsarnokot]] és tetőszerkezetet kapott. Az [[Ács (foglalkozás)|ácsmunkát]] Goldringer X Ferenc, a [[stukkó]]kat Maurer János készítette.<ref name="lia"/> A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat [[korinthoszi oszlop]]pal alátámasztott, [[timpanon]]os záródású nyitott [[portikusz]]. A timpanon alatt [[héber nyelv]]ű idézet:
56. sor: 57. sor:


[[1821]]. [[július 20.|július 20]]-án szentelték fel ünnepélyes körülmények között az épületet. Jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia. Fő méretei: 20,99 × 34,07 méteres alapterület, 13,2 méteres párkánymagasság. [[Építészet]]ileg csonka [[bazilika|bazilikának]] számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas [[boltozat]]a, karzatainak architektúrája, a ''bima'' (a [[Tóra]]-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy, [[barokk]] jegyeket viselő, míves oszlop vette körül; ilyen típusú zsinagógák csak a hajdani [[Felvidék]]en és a [[Duna]]-menti [[Apostag]]on láthatók.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.zsido.hu/utazas/budai2.htm |cím=A budai oldal zsidó látnivalói |szerző=Orbán Ferenc |munka=Utazás |kiadó=www.zsido.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> Az épület korának egyik legimpozánsabb alkotása volt, maga [[József nádor]] is gyakran vitte ki külföldi vendégeit Óbudára, hogy büszkélkedjen vele.<ref name="NSZ">{{Hiv-web|url=http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=342750 |cím=Egy zsinagóga feltámadására |szerző=Dési János |munka=Szép szó |kiadó=[[Népszava]] |dátum=20100904 |elérés=20100904}}</ref>
[[1821]]. [[július 20.|július 20]]-án szentelték fel ünnepélyes körülmények között az épületet. Jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia. Fő méretei: 20,99 × 34,07 méteres alapterület, 13,2 méteres párkánymagasság. [[Építészet]]ileg csonka [[bazilika|bazilikának]] számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas [[boltozat]]a, karzatainak architektúrája, a ''bima'' (a [[Tóra]]-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy, [[barokk]] jegyeket viselő, míves oszlop vette körül; ilyen típusú zsinagógák csak a hajdani [[Felvidék]]en és a [[Duna]]-menti [[Apostag]]on láthatók.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.zsido.hu/utazas/budai2.htm |cím=A budai oldal zsidó látnivalói |szerző=Orbán Ferenc |munka=Utazás |kiadó=www.zsido.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> Az épület korának egyik legimpozánsabb alkotása volt, maga [[József nádor]] is gyakran vitte ki külföldi vendégeit Óbudára, hogy büszkélkedjen vele.<ref name="NSZ">{{Hiv-web|url=http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=342750 |cím=Egy zsinagóga feltámadására |szerző=Dési János |munka=Szép szó |kiadó=[[Népszava]] |dátum=20100904 |elérés=20100904}}</ref>

[[Fájl:Obuda synagogue (memorial tablet).JPG|bélyegkép|jobbra|250px|<center>[[Emléktáblák Budapest III. kerületében|Emléktábla a zsinagóga falán]]</center>]]
[[Fájl:Obuda synagogue (memorial tablet).JPG|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest III. kerületében|Emléktábla a zsinagóga falán]]]]


Az 1876-os jeges ár a zsinagógát sem kímélte. A hitközség tagjai ladikkal eveztek be a templomba a Tóra-tekercsekért; a víz a [[Frigyszekrény]]ig ért.<ref name="schoner"/>
Az 1876-os jeges ár a zsinagógát sem kímélte. A hitközség tagjai ladikkal eveztek be a templomba a Tóra-tekercsekért; a víz a [[Frigyszekrény]]ig ért.<ref name="schoner"/>
62. sor: 64. sor:
Az épület belsejét [[1900]]-ban [[szecessziós stílus]]ban felújították<ref name="hg">{{Hiv-web|url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/7437-a-zsido-buda# |cím=A zsidó Buda |szerző=Zsámboki Miklós |munka=Építészet |kiadó=www.hg.hu |dátum=20090724 |elérés=20100830}}</ref>, a villanyt is akkor vezették be.<ref name="NSZ"/> Az [[1960-as évek]] végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet [[1972]]-ben a mai [[Textilmúzeum]] elődje, a ''Textil Műszaki Múzeum'',<ref>{{Hiv-web|url=http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=85&IDT=734 |cím=A Textilmúzeum elmúlt harminc éve: Óbudától – Óbudáig |szerző= |munka=Kiállítás (2002.06.19.–2002.12.22.) |kiadó=www.museum.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> majd – miután az [[1980-as évek]] elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat – az épületben a [[Magyar Televízió]] (MTV) alakította ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.<ref name="hg"/>
Az épület belsejét [[1900]]-ban [[szecessziós stílus]]ban felújították<ref name="hg">{{Hiv-web|url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/7437-a-zsido-buda# |cím=A zsidó Buda |szerző=Zsámboki Miklós |munka=Építészet |kiadó=www.hg.hu |dátum=20090724 |elérés=20100830}}</ref>, a villanyt is akkor vezették be.<ref name="NSZ"/> Az [[1960-as évek]] végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet [[1972]]-ben a mai [[Textilmúzeum]] elődje, a ''Textil Műszaki Múzeum'',<ref>{{Hiv-web|url=http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?ID=85&IDT=734 |cím=A Textilmúzeum elmúlt harminc éve: Óbudától – Óbudáig |szerző= |munka=Kiállítás (2002.06.19.–2002.12.22.) |kiadó=www.museum.hu |dátum= |elérés=20100830}}</ref> majd – miután az [[1980-as évek]] elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat – az épületben a [[Magyar Televízió]] (MTV) alakította ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.<ref name="hg"/>


Az időközben [[Tulajdonjog|tulajdonossá]] vált Magyar Televízió [[2009]]-ben felhagyott a műsorgyártással és a raktárként való hasznosítással az épületben.
Az időközben [[Tulajdonjog|tulajdonossá]] vált [[Magyar Televízió]] (MTV) [[2009]]-ben felhagyott a műsorgyártással és a raktárként való hasznosítással az épületben.


A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll.<ref>Törzsszám: 15265.</ref>
A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll.<ref>Törzsszám: 15265.</ref>
69. sor: 71. sor:
A zsinagógában a [[második világháború]]ig élénk hitélet működött, amikor is a hívők jelentős része a [[holokauszt]] áldozata lett. A háború után még háborítatlanul zajlott a közösségi élet 1958-ig, ekkortól a hitközség hívei a Budai Körzethez tartoztak.
A zsinagógában a [[második világháború]]ig élénk hitélet működött, amikor is a hívők jelentős része a [[holokauszt]] áldozata lett. A háború után még háborítatlanul zajlott a közösségi élet 1958-ig, ekkortól a hitközség hívei a Budai Körzethez tartoztak.


[[2010]] tavaszán az [[Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség]] bérleti szerződést kötött a Magyar Televízióval és birtokba vette a zsinagógát.
[[2010]] tavaszán az [[Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség]] bérleti szerződést kötött a [[Magyar Televízió]]val és birtokba vette a zsinagógát.


Részleges felújítást követően [[2010]]. [[szeptember 5.|szeptember 5]]-én újraavatták, a tóraszekrénybe adományként új tóratekercs került, [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án pedig, az 5771. [[Rós hásáná|zsidó év kezdete]] alkalmából újra megnyitották a zsinagóga kapuit, hogy ismét megszólalhasson „[[Jákob]] hangja”; így 50 év után ismét visszanyerte közösségi-hitéleti funkcióját.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.mult-kor.hu/20100817_megujult_budapest_legregibb_zsinagogaja |cím=Megújult Budapest legrégibb zsinagógája |szerző= |munka=Újkor |kiadó=Múlt-kor történelmi portál |dátum= |elérés=20100830}}</ref> A zsinagóga régi szépségének visszanyeréséhez azonban további belső felújítására lesz szükség, többek között a boltíveken lévő 27 ezer apró [[Dávid zsidó király#Dávid-csillag|Dávid-csillag]] renoválására.
Részleges felújítást követően [[2010]]. [[szeptember 5.|szeptember 5]]-én újraavatták, a tóraszekrénybe adományként új tóratekercs került, [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án pedig, az 5771. [[Rós hásáná|zsidó év kezdete]] alkalmából újra megnyitották a zsinagóga kapuit, hogy ismét megszólalhasson „[[Jákob]] hangja”; így 50 év után ismét visszanyerte közösségi-hitéleti funkcióját.<ref>{{Hiv-web|url=http://www.mult-kor.hu/20100817_megujult_budapest_legregibb_zsinagogaja |cím=Megújult Budapest legrégibb zsinagógája |szerző= |munka=Újkor |kiadó=Múlt-kor történelmi portál |dátum= |elérés=20100830}}</ref> A zsinagóga régi szépségének visszanyeréséhez azonban további belső felújítására lesz szükség, többek között a boltíveken lévő 27 ezer apró [[Dávid zsidó király#Dávid-csillag|Dávid-csillag]] renoválására.

[[Fájl:Obuda synagogue (south side).JPG|bélyegkép|jobbra|280px|Az épület déli oldala]]
[[Fájl:Obuda synagogue (south side).JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Az épület déli oldala]]


A zsinagóga híres rabbija volt:
A zsinagóga híres rabbija volt:
89. sor: 92. sor:


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
⚫
{{commonskat|Obuda Synagogue}}

{{Források}}
==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
⚫
{{commonskat|Óbuda Synagogue}}
*[http://obudaizsinagoga.zsido.com/ A zsinagóga honlapja]
*[http://obudaizsinagoga.zsido.com/ A zsinagóga honlapja]


{{portál|Zsidóság|-|Budapest|-|}}
{{portál|Zsidóság||Budapest|-|}}


{{DEFAULTSORT:Obudaizsinago~ga}}
{{DEFAULTSORT:Obudaizsinago~ga}}

A lap 2013. május 12., 21:49-kori változata

Óbudai zsinagóga
TelepülésBudapest, III. kerület
Vallászsidó
Építési adatok
Stílusklasszicista
Építés kezdete1820
Építés befejezése1821. július 20.
TervezőLandherr András
Elhelyezkedése
Óbudai zsinagóga (Budapest)
Óbudai zsinagóga
Óbudai zsinagóga
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 14″, k. h. 19° 02′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 14″, k. h. 19° 02′ 45″
Az Óbudai zsinagóga hivatalos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai zsinagóga témájú médiaállományokat.

Az óbudai zsinagóga Budapest III. kerületében, a Lajos utca 163-alatt található épület, mely Budapest legrégibb, ma is álló zsidó imaháza, egyben az európai klasszicista zsinagógaépítészet egyik remeke. Az 1960-as évektől, mikor a Budapesti Izraelita Hitközség eladta, egészen a 2010-es részleges felújításáig múzeumként, raktárként, illetve stúdióként is üzemelt. Helyreállítását követően, 2010 tavaszától az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség központja, rabbija pedig Köves Slomó lett. Felekezeti szempontból az ortodox judaizmushoz, azon belül a Statusquo Ante irányzathoz tartozik.

Építésének előzményei

Az északi oldal

Az első hiteles okmány 1349-ben jelzi a zsidók ottlétét Óbudán.

A 18. században a Zichy család védelme alatt állottak és miután megfizették az előírt védelmi pénzt, nagy kiváltságokat kaptak és a hatóság nem zaklatta őket. Megengedték nekik, hogy saját istentiszteletet tartsanak, belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. Számos műhelyt, üzemet alapítottak, így például 1784-ben a Goldberg Ferenc aranyműves által alapított kékfestő manufaktúrát. 1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát, azonban nem zárt negyedben, hanem elszórva éltek. A Zsidó utcai (ma: Lajos utca) központban alakult ki először minden szükséges funkció egy rendes hitközséghez.[1]

Első zsinagógájuk, melyet az iratok 1738-ban említenek, a Wagenmeister-telken állt. Ezt hamar kinőtték és 1746-ban Zichy grófnő már a megnagyobbításáról rendelkezett.[2]

Az imaház története

A mai zsinagóga elődje Nöpauer Máté tervei alapján épült 1767-69 között. Ennek az épületnek a falai azonban, a nem megfelelő alapozás és a kedvezőtlenek talajviszonyok miatt, megrepedeztek.[3] 1817-ben a Budai Építő Bizottság szakértőket küldött ki, hogy eldönthessék, kell-e új templomot építeni, a régi rossz állapotban lévő zsinagóga helyére. Végül is úgy döntöttek, hogy a falak nagy részének meghagyásával újjáépítik.[4]

A díszes timpanon

A tervek elkészítésével Landherr Andrást bízták meg. A munkálatok másfél évig tartottak, az épület új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet kapott. Az ácsmunkát Goldringer X Ferenc, a stukkókat Maurer János készítette.[2] A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz. A timpanon alatt héber nyelvű idézet:

כל תפילה וכל תחינה אשר יהיה לכל האדם ופרש כפיו אל הבית הזה

„Ha bárki imával, könyörgéssel jön Izráel népedből... és kitárja kezét e templomban.”

(I. Királyok VIII. 38.)     

1821. július 20-án szentelték fel ünnepélyes körülmények között az épületet. Jellemző formajegyei: nemes arányok, letisztult formák, monumentalitás, harmónia. Fő méretei: 20,99 × 34,07 méteres alapterület, 13,2 méteres párkánymagasság. Építészetileg csonka bazilikának számít, mivel a belső tér beosztása aszimmetrikus. A hátsó karzaton kívül csak az északi oldalon van karzat. A templomtér impozáns méretei, hatalmas boltozata, karzatainak architektúrája, a bima (a Tóra-olvasó emelvény) művészi formája ellensúlyozta az aszimmetrikus bejárat kedvezőtlen hatását. Belseje is egyedülálló volt, a középen elhelyezett Tóra-olvasó asztalt négy, barokk jegyeket viselő, míves oszlop vette körül; ilyen típusú zsinagógák csak a hajdani Felvidéken és a Duna-menti Apostagon láthatók.[5] Az épület korának egyik legimpozánsabb alkotása volt, maga József nádor is gyakran vitte ki külföldi vendégeit Óbudára, hogy büszkélkedjen vele.[6]

Emléktábla a zsinagóga falán

Az 1876-os jeges ár a zsinagógát sem kímélte. A hitközség tagjai ladikkal eveztek be a templomba a Tóra-tekercsekért; a víz a Frigyszekrényig ért.[4]

Az épület belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították[7], a villanyt is akkor vezették be.[6] Az 1960-as évek végéig zsinagógaként működött, amikor is a Hitközség akkori vezetői eladták. Előbb itt kapott helyet 1972-ben a mai Textilmúzeum elődje, a Textil Műszaki Múzeum,[8] majd – miután az 1980-as évek elején lebontották a kerítését, a zsidó intézményeket és a környező földszintes házakat – az épületben a Magyar Televízió (MTV) alakította ki V. stúdióját. Maga az épület megőrizte eredeti külsejét, de belső terét az új funkciónak megfelelően megváltoztatták.[7]

Az időközben tulajdonossá vált Magyar Televízió (MTV) 2009-ben felhagyott a műsorgyártással és a raktárként való hasznosítással az épületben.

A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll.[9]

Vallási élet

A zsinagógában a második világháborúig élénk hitélet működött, amikor is a hívők jelentős része a holokauszt áldozata lett. A háború után még háborítatlanul zajlott a közösségi élet 1958-ig, ekkortól a hitközség hívei a Budai Körzethez tartoztak.

2010 tavaszán az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség bérleti szerződést kötött a Magyar Televízióval és birtokba vette a zsinagógát.

Részleges felújítást követően 2010. szeptember 5-én újraavatták, a tóraszekrénybe adományként új tóratekercs került, szeptember 8-án pedig, az 5771. zsidó év kezdete alkalmából újra megnyitották a zsinagóga kapuit, hogy ismét megszólalhasson „Jákob hangja”; így 50 év után ismét visszanyerte közösségi-hitéleti funkcióját.[10] A zsinagóga régi szépségének visszanyeréséhez azonban további belső felújítására lesz szükség, többek között a boltíveken lévő 27 ezer apró Dávid-csillag renoválására.

Az épület déli oldala

A zsinagóga híres rabbija volt:

  • Münz Mózes (1790-től 1831-ig)
  • Heller Cevi Hirsch (1838-ban)
  • Hirsch Márkus (1861-től 1880-ig)
  • Klein Gyula (1887-től 1895-ig)
  • Adler Illés (1896-tól 1907-ig)
  • Wellesz Gyula (1910-tól 1915-ig)
  • Schreiber Ignác (1919-től 1922-ig)
  • Neumann József dr. (1927-től 1957-ig[?])
  • Köves Slomó (2010-től )

Kulturális élet

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Jegyzetek

  1. ↑ Óbudai zsinagóga és hitközség. Magyarországi zsinagógák. www.zsinagogak.com, 2008. szeptember 4. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  2. ↑ a b Lakatos Ilona Anka: Klasszicista zsinagóga Óbudán. Vallástudomány. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, 2008. január 13. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  3. ↑ Egy 1947. évi felülvizsgálat során megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak.
  4. ↑ a b Prof. rabbi Schőner Alfréd: Zsinagóga Óbudán. Zsinagógák a múltból. Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, 2005 (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  5. ↑ Orbán Ferenc: A budai oldal zsidó látnivalói. Utazás. www.zsido.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  6. ↑ a b Dési János: Egy zsinagóga feltámadására. Szép szó. Népszava, 2010. szeptember 4. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
  7. ↑ a b Zsámboki Miklós: A zsidó Buda. Építészet. www.hg.hu, 2009. július 24. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  8. ↑ A Textilmúzeum elmúlt harminc éve: Óbudától – Óbudáig. Kiállítás (2002.06.19.–2002.12.22.). www.museum.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
  9. ↑ Törzsszám: 15265.
  10. ↑ Megújult Budapest legrégibb zsinagógája. Újkor. Múlt-kor történelmi portál. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Óbuda Synagogue
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai zsinagóga témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Óbudai_zsinagóga&oldid=13568710”