Kóser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kóser héber szó (כָּ‏‏שֵׁר, szefárd kiejtéssel kásér, askenázival kóser), ami azt jelenti magyarul, hogy alkalmas, tetsző, megfelelő. Valamely dolog rituális alkalmasságát jelző szó a zsidó vallásban és szokásrendszerben. A zsidó közéletben minden rendben levő, helyes dologra használatos.[1] Az élelmiszerek esetében, ami nem megfelelő az a teréfá (טְרֵפָה, ebből jön a tréfli), ami megfelelő az a kóser. Tárgyak esetében a pászúl (פָּסוּל) az alkalmatlan, hasznavehetetlen és a kóser az alkalmas. A kóser szót a tiszta anyagokból készült dolgokra is használják. Illetve az adott dolog megbízhatóságát, kiváló minőségét, elsőrangúságát is jelenti.[2]

Az előírások gyökerei a Tórában és az előírások későbbi alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kortárs judaizmus szemlélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó kóserrel párhuzamba állítható előírások más vallásokban és kultúrákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kóser termékek jelölése, tanúsítványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kóser állatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó hagyományok szerint azoknak az állatoknak a húsát nevezik kósernek amelyeket a Tóra a zsidóság legrégibb írásos emlékeit őrző szent irata annak tart. A Levitikusz (III Mózes) 11:3-8 terjedő szakaszban, valamint a Deuteronómium 14:4-8 terjedő szakasz egyformán említ két meghatározó jelet: a hasadt köröm, valamint a kérődzés. Amennyiben mindkét tulajdonság megvan egy állatnál, akkor annak húsa kósernek vagy rituálisan tisztának és ehetőnek minősíthető. Amennyiben e két tulajdonság közül egyik is hiányzik tisztátalannak minősül az állat húsa. A leírás négy állatot említ meg ezek közül, melyek nem kóser húsú állatok, ilyenek a teve, a mormota, a nyúl és a sertés.[3]

Kóser McDonalds üzlet Izraelben

Alapelvek és magyarázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rituális vágás és a hús kóserezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tejes, húsos és páros ételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetesebb kóser termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Zwack gyártmányú Kosher szilva-, körte- és barackpálinkák[4]

A kóser szó használata a zsidó vallási előírások körén túl[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „Nézd, ez így nem kóser, nem erről volt szó!”[5]

Irodalmi vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sólet, ékes égi szikra,

Elysium lánya, te

Zengené a Schiller óda,

ízlelt volna sóletet csak.

Istenek mannája, sólet,

melynek főzésére Mózest

hajdan maga a Jóisten

oktatta Sinai hegyén…

Sólet, a valódi kóser

isteni ambrózia,

Paradicsom kéj-kalácsa.”

– Részlet Heinrich Heine Sabbath hercegnő című verséből (Molnár Imre fordítása)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar Wikipédia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más nyelvű Wikipédiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Pallas nagy lexikona
  2. Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémia Kiadó, Budapest 1974, ISBN 963-05-0378-6, 463. oldal
  3. A kóser konyha, www.zsido.hu
  4. Kosher. zwackpalinka.hu. (Hozzáférés: 2011. június 5.)
  5. Nézd, ez így nem kóser, nem erről volt szó! - A szólás jelentése: Ez nem tiszta dolog, nincs valami rendben.
  6. Új élet online >> Zsidóságismeret új megközelítésben >> Száz jiddis szó >> A kóser és a tréfli

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóser témájú médiaállományokat.