Körösök

Körösök
A Hármas-Körös Kunszentmártonnál
Közigazgatás
Országok	Románia, Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz	741,3 km
Vízgyűjtő terület	27537 km²
Forrás	mindhárom folyó az Erdélyi-szigethegységben ered: Fehér-Körös: Erdélyi Érchegység Fekete-Körös: Bihar-hegység Sebes-Körös: a Réz-hegység és a Király-erdő közötti völgyben
é. sz. 46° 55′ 13″, k. h. 20° 58′ 39″46.9202, 20.9775
Torkolat	Tisza
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 20° 11′ 18″46.717222222222, 20.188333333333
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösök témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az összefoglalóan Körösök (románul: Criș) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába ürítik vizüket.

A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27537 km², ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.

A Körösök névvel illetett folyók:

• Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km.
  • Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km.
  • Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
• Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km.
• Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.

Fehér-Körös

A Fehér-Körös folyó Romániában az Erdélyi Érchegységben ered, majd a Fekete-Körössel történő összefolyása után Kettős-Körös néven folyik tovább. Teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km

• A meder átlagos esése: 0,07 cm/m
• A víz átlagos sebessége: 0,6-1,1 km/óra
• A meder átlagos szélessége: 15 méter
• A víz átlagos mélysége: 0,8 – 2,5 méter

Fekete-Körös

Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.

• A meder átlagos esése: 0,06 cm/m
• A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra
• A meder átlagos szélessége: 20 méter
• A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter

Sebes-Körös

Romániában, a kalotaszegi dombvidéken,Körösfő /körös-fő/falutól 2 km.-re nyugatra ered, forrása gránitkövekkel kirakott. A Körösvidék egyik fő folyója. Keresztülfolyik a Bihar megyei Nagyváradon. Délkelet-Magyarországon, Gyománál ömlik a Kettős-Körösbe. Nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. A Sebes-Körös árhullámainak levonulását a Romániában lévő energetikai célú tározórendszer feltöltöttségi állapota és üzemeltetési stratégiája határozza meg. A tározórendszer működésének következtében a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízjárása lényegesen megváltozott. Ritkábbak és alacsonyabbak az árhullámok, rövidebbek és a régebbinél lényegesen bővizűbbek a kisvízi időszakok.

Teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. A Magyarországi szakaszon, a Berettyó torkolata és Körösladány között duzzasztómű épült 1977-ben.

• A meder átlagos esése: 17,1 cm/km
• A víz átlagos sebessége: 2,8 km/óra
• A meder átlagos szélessége: 40 méter
• A víz átlagos mélysége: 1,5 – 3 méter; kisvíz időszakban: 0,5 m

A Sebes-Körös völgyének látványosságai:

• A körösrévi Zichy-barlang (cseppkőbarlang)
• A nagyváradi vár
• Vársonkolyos karsztforrása
• Mágor-puszta kunhalma

Kettős-Körös

A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, utána mintegy tíz kilométeres szakaszon nyílegyenesen halad a Kettős-Körös egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél levő duzzasztó miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.

A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

• 
  A Kettős-Körös Békésnél
• 
  A békési duzzasztó a Kettős-Körösön
• A Kettős-Körös a dobozi hídról, Szanazug felé, tavasszal, árvízkor
  A Kettős-Körös a dobozi hídról, Szanazug felé, tavasszal, árvízkor
• 
  A Kettős-Körös a dobozi hídról, télen, befagyva

Hármas-Körös

A Békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön

A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.

• A meder átlagos esése: 0,01 cm/m
• A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra
• A meder átlagos szélessége: 70 méter
• A víz átlagos mélysége: 3 – 4 méter

A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.

További információk

• Körös.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Körösök völgye térkép
• Körösök.hu – Dinamikus, nagy felbontású 2008-as térkép, meg ezernyi információ