Zichy-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 46° 57′ 45″, k. h. 22° 30′ 40″

A Sebes-Körös völgye

A Zichy-barlang (románul: Peștera Vadu Crișului) cseppkőbarlang Románia területén, a Király-erdőben, a Sebes-Körös völgyében. Rév (Körösrév, románul Vadu Crisului) közelében található. Nevét a turistamozgalmat támogató Zichy Ödön grófról kapta. Hossza 2,7 kilométer, ebből 680 méter látogatható. Három fő járata van, az egyikben barlangi medve csontjait találták meg.

A barlangból ömlik ki a kijáratnál még kristálytiszta vizű Styx patak. A barlang klímája csillapítja a köhögést.

A Zichy-barlangban rákok, férgek, gombák élnek. A révi szoros és a barlang élővilága 1953 óta (más forrás szerint 1955[forrás?]) védett: a növényvilág gazdagságában csak a Tordai-hasadék múlja felül. A szorosban 80 moha- és 13 orchideafaj él és megtalálható itt a ritka hiúz. Egy 2003. augusztusi Transindex tudósítás szerint azonban a barlang szemetes és nem működik a világítása, csak lámpával érdemes bemenni. Egy másik forrás szerint[1] sok cseppkövet letörtek, a falak koromfoltokkal szennyezettek.

A barlang összeköttetésben áll a révtízfalui Handl-barlanggal (Öreg-barlang) – ezt 1912-ben vízfestéses módszerrel igazolták is, de még senkinek sem sikerült átjutni egyikből a másikba.[2]

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Közúton Réven keresztülhaladva a szoros bejáratáig mintegy 4 kilométer az út. A Sebes-Körös völgyében halad a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal.

Néhány kőformáció-név[szerkesztés]

A révi Zichy-barlang tavának leküzdéséhez használt eszközök
  • Bálna
  • Elefántfej
  • Elefántcsonttorony
  • Földgömb
  • Kórus
  • Lótusz
  • Mohamed paradicsoma
  • Mohamed pipatóriuma
  • Mohamed szarkofágja
  • Mohamed szakálla
  • Mohamed testőrsége
  • Orgona
  • Perszephoné fürdőszobája
  • Pokol
  • Purgatórium
  • Szárnyas oszlop
  • Szomorúfűz
  • Tizenhárom vértanú
  • Vámpír
  • Zászlóterem

[forrás?]

Története[szerkesztés]

A barlangot 1903-ban tárták fel. A feltárást Veress István révi református lelkész, Handl Károly vasúti pályafelvigyázó, Csák Andor és a magyar turizmus atyjaként is emlegetett Czárán Gyula kezdték. A barlangra Handl Károly bukkant rá, miután rájöttek, hogy a révtízfalui patak itt bukkanhat elő a föld mélyéről és berobbantottak egy háromnegyed méter vastag sziklát. A feltárt barlang ünnepélyes felavatására 1905. augusztus 27-én került sor. A cseppkőformációknak a feltárók adtak nevet.

Az 1920-as trianoni békeszerződés, vagyis Erdély Romániához való csatolása után a barlang és környéke leromlott, Észak-Erdély visszacsatolása után azonban 1941. április 27-én az Erdélyi Kárpát-egyesület (EKE) jelentős helyreállítási munkákba kezdett, amelyek során új fahíd is épült, hogy a barlang könnyebben megközelíthető legyen. 1942 szeptemberében Kessler Hubert, az aggteleki cseppkőbarlang igazgatója újabb 250 métert tárt fel, ezzel a barlang ismert hossza egy kilométerre nőtt.

A feltárók márvány emléktábláját, Balázs Gyula adományát az 1943. október 1617-én tartott Mátyás-túra alkalmával leplezték le október 17-én.

Érdekesség[szerkesztés]

A Transindex cikke szerint[3] 1942-ben a barlangban határsértést követett el egy kutatócsoport, ugyanis abban az időben a magyar-román határ a második bécsi döntés értelmében a barlang felett húzódott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdélyi Kárpát Egyesület | EKE - Gyopar
  2. Százéves Zichy-barlang
  3. Lámpa nélkül ne lépj be!Transindex, 2003. augusztus 18. A cikk itt nem nevezi meg saját forrásait.

Külső hivatkozások[szerkesztés]