Czárán Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czárán Gyula
Czárán Gyula
Czárán Gyula
Született 1847. augusztus 23.
 Magyarország, Seprős
Elhunyt 1906. január 6. (58 évesen)
 Magyarország, Menyháza
Nemzetisége  Magyarország magyar
Foglalkozása barlangkutató, szakíró
Fontosabb munkái Kalauz a biharfüredi kirándulásokra (1903)
A révi Zichy-cseppkőbarlang (1905)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Czárán Gyula témájú médiaállományokat.

Czárán Gyula, vagy Seprősi Czárán Gyula (Seprős, 1847. augusztus 23.Menyháza, 1906. január 6.) az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró volt, akit „a magyar turizmus atyja” néven is emlegetnek. Az Erdélyi Kárpát-egyesület tiszteletbeli tagja, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és a Magyarhoni Földrajzi Társulat rendes tagja.

Főképp a Bihar-hegységben végzett úttörő feltáró és turistaút építő munkát, részben a mócok segítségével, akiknek bizalmát sikerült megnyernie.

Halála után 102 évvel, 2008. október 18-án a Czárán Gyula Alapítvány[1] kezdeményezésére (1996), engedélyeztetésével (2006-2008), anyagi támogatásával (1996-2008) és szervezésében avatták fel mellszobrát Nagyváradon a Szabadság-téren (Ezredévi Emléktér) (P-ţa Libertăţii).

Élete[szerkesztés]

Magyarországon nemességet szerzett örmény eredetű családban született az Arad megyei Seprősőn. Apja Czárán Gergely (18181890), egy Aradon letelepedett örmény kereskedő unokája, anyja Baracházai Capdebó Anna (18271864). A család 1830-ban vásárolta meg a seprősi, több ezer hektár kiterjedésű birtokot.

Az elemit Seprősön végezte. Középiskolai tanulmányait Aradon, az Aradi Minorita Gimnáziumban kezdte, majd Pozsonyban folytatta. Mérnök szeretett volna lenni, de apja kívánságára jogi tanulmányokat folytatott Budapesten 1865-1867 között, majd Bécsben. Egy súlyos hólyagos himlő és tüdőgyulladása után, második szigorlata előtt kénytelen volt befejezni tanulmányait és 1871-ben hazatért Seprősre, hogy betegeskedő apja helyett gazdálkodjék. A gazdálkodás és a jog helyett azonban inkább kirándulni szeretett. Beutazta Erdélyt, a Magas-Tátrát és több európai országot, mint Olaszország, Németország, Ausztria, a Francia Alpesek.

Már több, mint 40 évesen kezdte el a Selmecbányai Erdészeti és Geológiai Egyetemet és el is végezte. A családból több neves ügyvéd származott, ám a legnevesebb Czárán Gyula lett. Midőn atyja meghal, birtokait bérbe adja, s jövedelméből Menyházán villát bérel, ahol a teleket tölti. Az év többi részét alkotó turistáskodással tölti.

Munkássága[szerkesztés]

Nemcsak bejárja a hegyeket, de feltárja barlangjait, s leírásokat közöl a Turisták Lapjában, az Erdélyben és a Nagyvárad című lapokban. Hangulatos leírásai mellett útikalauzt ír, a Bihar-hegység feltárására nem sajnál sem időt, sem fáradságot, sem pénzt. 1880-1905 között, tehát 25 éven keresztül minden energiáját a Bihar-hegység kiépítésére, az itteni turistaság fellendítésére fordította. Utakat, hidakat, létrákat készíttetett szinte a hegység minden látnivalójához. Mindezt a saját költségén. Vízeséseket, sziklaalakzatokat, karsztjelenségeket tárt fel. Útjelzéseket, útjelző táblákat helyeztetett el. Egyetlen emberként egy egész testület munkáját végezte el. Turistatársai a „Galbina fejedelme” címmel tüntették ki a nagy alkotót.

Czárán Gyula a karszt- és barlangkutató[szerkesztés]

Czárán Gyula mellszobra Nagyváradon

Czárán egyik legnagyobb eredménye, hogy számos olyan barlangot fedezett fel, melyeket sem a nagy elődök, nehéz megközelíthetőségük miatt pedig sem a helyi lakosok nem ismertek. Egyik kiemelkedő barlangi tevékenysége a Meleg-Szamos vadregényes forrásvidékének feltárása, kiépítése volt, melynek a Szamosbazár nevet adta, benne a 260 méter hosszan végigjárható sziklaalagúttal, az Aragyásza-barlanggal. E csodálatos területeket a Turisták Lapjában ismertette, mely 1905-ben 39 oldalas különlenyomat formájában önállóan is megjelent.

Barlangos szempontból legjelentősebb a Meziádi-barlanggal kapcsolatos tevékenysége. A barlang első szakaszát már Schmidl is ismerte és feltérképezte. K. Nagy Sándor leírása szerint is csak ez az első szakasz volt ismert. Czárán viszont az egész, közel 3,5 kilométer hosszú barlangot felkutatta, lépcsőkkel, létrákkal járhatóvá tette, és a cseppkőképződményeket elnevezte. 1902-ben fejezte be a munkát, s az 1903-ban megjelent „Kalauz a Biharfüredi kirándulásokhoz” című könyvében 16 oldalon ismertette a barlangot és adott útmutatót a bejáráshoz.

Nevéhez kötődik többek között a Galbina szurdokának és barlangjainak, a Csodavár pazar szakadékdolinájának és barlangja első részeinek, a menyházi Citramontán-barlangnak feltárása és kiépítése is.

Jelentős szerepe volt a révi Zichy-barlang (most Révi-vizesbarlang) feltárásában. 1903 novemberében az általa végzett robbantások nyomán jutottak be Handl Károllyal a barlang első részeibe. A további feltárásban és kiépítésben személyesen már nem vett részt, de állandóan figyelemmel kísérte és támogatta a munkákat. A barlang 1905. évi megnyitására az Erdély című folyóiratban részletes leírást ad a barlang bejárható részéről, mely 18 oldalas különnyomatban önálló füzetként is megjelent.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Stina de Vale-i regék, I-II. (Kolozsvár, 1896) (A cím Biharfüred román nevére utal.)
  • Kalauz a biharfüredi kirándulásokra. (Belényes, 1903)
  • A révi Zichy-cseppkőbarlang. (Kolozsvár, 1905)

Emlékezete[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www.czaran-gyula.ro Nagyvárad

További információk[szerkesztés]