„Haifa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: a(z) ar:حيفا kiemelt szócikk |
|||
63. sor: | 63. sor: | ||
{{Portál|Zsidóság}} |
{{Portál|Zsidóság}} |
||
[[Kategória:Izrael települései]] |
[[Kategória:Izrael települései]] |
||
{{Link FA|ar}} |
|||
[[en:Haifa]] |
[[en:Haifa]] |
A lap 2012. október 10., 11:22-kori változata
Haifa (héberül חֵיפָה Ḥefa; arabul: حَيْفَا Ḥayfā [1]) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő.[2] Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától.[3] A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is.
Története
Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztyén szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.
Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:
- 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
- 1914-1918 az első világháború a Palesztinán átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
- 1920-1948 a Palesztin állam része;
- 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.
Testvérvárosok
|
|
Nevezetességek
- Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták.
- Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.
Hivatkozások
- ↑ Many Hebrew speakers, though, particularly those who come from Haifa, refer to the city by its Arab pronunciation.
- ↑ http://www1.cbs.gov.il/shnaton62/st02_16.pdf
- ↑ Haifa Port. (Hozzáférés: 2007. május 5.)
Könyvek
- Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2