Haifa

Haifa (héberül חֵיפָה Ḥefa; arabul: حَيْفَا  Ḥayfā ) Észak-Izrael legnagyobb városa és az ország harmadik legnagyobb városa. Lakosságának száma kb. 268 200 fő. Kikötőváros, a Földközi-tenger partján fekszik a Haifa-i öbölben, kb 90 km-re északra Tel-Aviv városától. A város dimbes-dombos, mivel a Kármel-hegyen és annak lábánál épült; fontos ipari központ is.

Története

Mai ismereteink szerint Haifát, illetve a Kármel-hegyet már említik a perzsa (lásd:perzsia), majd görög birodalom történettudósai, az arab, a héber, a muszlim és a keresztyén szent könyvek is. Ebből következően alapítása az ókorban történt. Ókori neve biztosan nem ismeretes. Része volt a Mezopotámiai, majd a Szeleukida birodalomnak. Az ókori birodalmak összeomlása után a korai középkorban a szaracénok ellen vívott keresztes háborúk is érintették a várost.

Jelentősebb történelmi évszámok Haifa történelmében:

• 1096-1270-ig a hét keresztes háború;
• 1914-1918 az első világháború a Palesztinán átmenő Hidzsáz-vasút leágazó vonala és kikötői mivolta révén ellátási vonal;
• 1920-1948 a Palesztin állam része;
• 1948-1982 arab-izraeli háborúk részese, és Izrael állam része.

Testvérvárosok

Marrákes, Marokkó Portsmouth, Egyesült Királyság Hackney, London, Egyesült Királyság Newcastle, Egyesült Királyság Marseille, Franciaország Antwerpen, Belgium Aalborg, Dánia Bréma, Németország Erfurt, Németország Düsseldorf, Németország Mainz, Németország

Limassol, Ciprus Odessza, Ukrajna Sanghaj, Kína Boston, Massachusetts, Egyesült Államok Lexington, Massachusetts, Egyesült Államok Fort Lauderdale, Florida, Egyesült Államok San Francisco, Kalifornia, Egyesült Államok Palm Desert, Kalifornia, Egyesült Államok Manila, Fülöp-szigetek Fokváros, Dél-Afrika Rosario, Argentína

Nevezetességek

Emléktábla

• Haifa egyik nevezetessége a Kármel-hegy, amelynek nevét ma is őrzik a Kármeliták.

• Raoul Wallenberg dolgozott Haifában egy holland érdekeltségű banknál.

Hivatkozások

Nagyítás

Panorámafelvétel

Könyvek

• Történelmi világatlasz, Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1981 ISBN 963-351-696-X CM 32.oldal IIB4; 78.oldal IE4; 97. oldal IB1 és IIIC2