„Árvaváralja” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) |
Javítás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szlovák település infobox |
{{Szlovák település infobox |
||
| név = Árvaváralja |
| név = Árvaváralja |
||
| helyi név = Oravský Podzámok |
|||
| kép = Slovakia Oravsky Podzamok.jpg |
|||
| kép = Oravský Podzámok-centrum.jpg |
|||
| képaláírás = |
| képaláírás = A falu központja |
||
| kerület = Zsolnai |
| kerület = Zsolnai |
||
| járás = Alsókubini |
| járás = Alsókubini |
||
12. sor: | 13. sor: | ||
| terület = 35,25 |
| terület = 35,25 |
||
| szélességi fok = 49 |
| szélességi fok = 49 |
||
| szélességi ívperc = |
| szélességi ívperc = 15 |
||
| szélességi ívmásodperc =45 |
|||
| hosszúsági fok = 19 |
| hosszúsági fok = 19 |
||
| hosszúsági ívperc = |
| hosszúsági ívperc = 21 |
||
| hosszúsági ívmásodperc =51 |
|||
| weboldal = www.oravsky-podzamok.sk |
| weboldal = www.oravsky-podzamok.sk |
||
}} |
}} |
||
'''Árvaváralja''' ({{ny-sk|Oravský Podzámok}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ában. Mintegy 1300 lakosa van. [[Alsólehota]] tartozik hozzá. |
'''Árvaváralja''' ({{ny-sk|Oravský Podzámok}}) [[község]] [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Alsókubini járás]]ában. Mintegy 1300 lakosa van. [[Alsólehota]] tartozik hozzá. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Alsókubin]]tól 9 km-re északkeletre, az [[Árva (folyó)|Árva]] |
[[Alsókubin]]tól 9 km-re északkeletre, az [[Árva (folyó)|Árva]] folyó két partján fekszik. Az [[59-es főút (Szlovákia)|59-es főúton]] közelíthető meg. [[Vasút]]on a [[Kralován–Árvanádasd-vasútvonal]]on érhető el. |
||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét. |
A település [[Árva vára]] alatti fekvése alapján kapta a nevét. |
||
== Története == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | Bár a falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A [[17. század]]ban vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt. |
||
== A falu története == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | Bár a falu helye már a [[bronzkor]]ban is lakott volt, de először csak [[1559]]-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. |
||
[[1778]]-ban 114 háza volt, [[1828]]-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a [[19. század]]ban főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja. |
[[1778]]-ban 114 háza volt, [[1828]]-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a [[19. század]]ban főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja. |
||
Fényes Elek szerint ''„Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
[[Fényes Elek]] szerint ''„Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”.'' <ref>{{Fényes}}</ref> |
||
[[1910]]-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] Vári járásához tartozott. [[1940]]-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült. |
[[1910]]-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] Vári járásához tartozott. [[1940]]-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült. |
||
== A vár története == |
== A vár története == |
||
[[Fájl:Árvaváralja régi szlovák házak.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Régi szlovák házak]] |
|||
[[Kép:ender-arva.jpg|250px|thumb|[[Thomas Ender]] (1793–1875): Árva vára (1860 körül)]] |
|||
{{bővebben|Árva vára}} |
{{bővebben|Árva vára}} |
||
Árva várát [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10.|december 10-én]] Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3.|december 3-án]] belehalt. [[1672]]. [[október 20.|október 20-án]] a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24.|november 24-én]] azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5.|december 5-én]] került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették. |
[[Árva vára|Árva várát]] [[13. század]] első felében a Balassák ősei emelték. Először [[1267]]-ben említik ''castrum Árva'' néven. Királyi vár, majd [[1534]]-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1484]] és [[1490]] között Várday Péter [[kalocsai érsek]]et. A Thurzók [[1556]] és [[1561]] között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját [[1611]]-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai [[1713]]-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A [[17. század]]ban többször ostromolták, [[1670]]. [[december 10.|december 10-én]] Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba [[december 3.|december 3-án]] belehalt. [[1672]]. [[október 20.|október 20-án]] a [[Pika Gáspár]] vezette [[kurucok|kuruc]] sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, [[november 24.|november 24-én]] azonban [[Spork tábornok]] újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1703]]. [[december 5.|december 5-én]] került kuruc kézre, és csak [[1709]] áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az [[1800]]. évi tűzvész után is újjáépítették. |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Orawa 9777.jpg|bélyegkép|jobbra|188px|[[Hviezdoslav|Pável Országh Hviezdoslav]] emlékműve, a háttérben [[Árva vára]]]] |
||
⚫ | * Az [[Árva (folyó)|Árva]] folyó felett keskeny hegygerincen áll [[Árva vára]], amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a [[13. század]]ban, a középső rész [[1483]] és [[1543]] között, az alsóvár [[1556]] és [[1611]] között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. [[1868]]-óta múzeum. |
||
[[Fájl:Árva - Castle.jpg|350px|bélyegkép|Árva vára madártávlatból]] |
|||
⚫ | * Az Árva |
||
* [[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma a 19. század elején épült [[empire]] stílusban. |
* [[Nepomuki Szent János]]nak szentelt [[Római katolikus egyház|római katolikus]] temploma a 19. század elején épült [[empire]] stílusban. |
||
* A régi megyeháza épülete [[1797]]-ben épült késő[[barokk]] stílusban. |
* A régi megyeháza épülete [[1797]]-ben épült késő[[barokk]] stílusban. |
||
* A településen több [[19. század]]i épület is áll. |
* A településen több [[19. század]]i épület is áll. |
||
* Pável Országh Hviezdoslav emlékműve. |
* [[Hviezdoslav|Pável Országh Hviezdoslav]] emlékműve. |
||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
* [http://www.zamky.sk/orava/ Árva vára (szlovák nyelvű leírás)] |
|||
⚫ | |||
* [http://www.skrz.sk/clanok12416.html Skrz.sk] |
|||
⚫ | |||
* [http://www.skonline.sk/vodactvo.php?id=726 Skonline.sk] |
|||
⚫ | |||
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-398125&pos_y=-1171460&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Oravsk%FD%20Podz%E1mok%2C%20Doln%FD%20Kub%EDn Árvaváralja Szlovákia térképén] |
|||
* [http://www.sacr.sk/article?id=148&category=21 Slovakiaturism.sk] |
|||
* [http://www.hrady.sk/oravsky-hrad.php Hrady.sk] |
|||
⚫ | |||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=733 Légifotók a várról] |
|||
* [http://www.e-obce.sk/obec/oravskypodzamok/2-historia.html E-obce.sk] |
|||
== |
== Külső hivatkozások == |
||
{{commonskat|Oravský Podzámok}} |
|||
{{források}} |
|||
* [http://www.oravskypodzamok.sk/ Árvaváralja hivatalos honlapja] {{sk}} |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{Alsókubini járás}} |
{{Alsókubini járás}} |
A lap 2012. szeptember 28., 23:26-kori változata
Árvaváralja (Oravský Podzámok) | |||
A falu központja | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Jozef Záhora | ||
Irányítószám | 027 41 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1353 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 511 m | ||
Terület | 35,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 45″, k. h. 19° 22′ 03″ | |||
Árvaváralja weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaváralja témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Árvaváralja (szlovákul: Oravský Podzámok) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában. Mintegy 1300 lakosa van. Alsólehota tartozik hozzá.
Fekvése
Alsókubintól 9 km-re északkeletre, az Árva folyó két partján fekszik. Az 59-es főúton közelíthető meg. Vasúton a Kralován–Árvanádasd-vasútvonalon érhető el.
Nevének eredete
A település Árva vára alatti fekvése alapján kapta a nevét.
Története
A vár alatti folyóparton a bronzkorban a lausitzi kultúra, a vár területén pedig a puhói kultúra településének nyomait tárták fel. A későbbi, római korból is találtak itt leleteket. Bár a falu helye már a bronzkorban is lakott volt, de először csak 1559-ben említik, amikor a Thurzók vár alatti majorságából kifejlődött, lakói a vár szolgálónépei voltak, iparosok, uradalmi tisztek lakták. A 17. században vámszedőhely volt fűrészteleppel, serfőzővel, malmokkal, később a közbirtokossági hivatal is itt székelt.
1778-ban 114 háza volt, 1828-ban 65 házában 423 lakos élt. Lakói a 19. században főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. Árvaváralja volt az Árvai erdőgazdaság központja.
Fényes Elek szerint „Árva-Várallya, tót falu, Árva vm., az Árva jobb partján a hires meredek kősziklán épült régi várának tövében: 290 kath., 90 evang., 3 zsidó lak., kik többnyire urasági tisztek és cselédek, s csinos házakban laknak. Kath. paroch. templom”. [2]
1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Vári járásához tartozott. 1940-től modern fűrészüzem kezdte meg itt működését, később konzervgyár is épült.
A vár története
Árva várát 13. század első felében a Balassák ősei emelték. Először 1267-ben említik castrum Árva néven. Királyi vár, majd 1534-től Thurzó-birtok. Itt tartotta fogva Mátyás 1484 és 1490 között Várday Péter kalocsai érseket. A Thurzók 1556 és 1561 között teljesen átalakították és bővítették, mai alakját 1611-ben Thurzó György építkezései után nyerte el. A vár urai 1713-ig a vármegye örökös főispánjai is voltak. A 17. században többször ostromolták, 1670. december 10-én Heister tábornoknak két heti ostrom után feladták, miután a birtokos Thököly István az ostrom izgalmaiba december 3-án belehalt. 1672. október 20-án a Pika Gáspár vezette kuruc sereg a helyi szlovák felkelők támogatásával foglalta vissza, november 24-én azonban Spork tábornok újra elfoglalta és a felkelés vezetőit kivégeztette. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703. december 5-én került kuruc kézre, és csak 1709 áprilisában, kiéheztetéssel foglalták vissza a császáriak. Tulajdonosai szépen rendben tartották, és az 1800. évi tűzvész után is újjáépítették.
Nevezetességei
- Az Árva folyó felett keskeny hegygerincen áll Árva vára, amely az egykori Magyarország legfestőibb sasfészke. A vár legkorábbi része a felsővár a 13. században, a középső rész 1483 és 1543 között, az alsóvár 1556 és 1611 között épült. A középső várban nagy károkat okozott az 1800-as tűzvész, de a 19. század végén a Pálffyak teljesen rendbe hozták. A vár ma is teljesen ép, értékes bútorai, műkincsei, falfestményei vannak. 1868-óta múzeum.
- Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült empire stílusban.
- A régi megyeháza épülete 1797-ben épült későbarokk stílusban.
- A településen több 19. századi épület is áll.
- Pável Országh Hviezdoslav emlékműve.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Árvaváralja hivatalos honlapja (szlovákul)
- Községinfó (szlovákul)
- Orava.sk – községinfó (szlovákul)
- E-obce.sk (szlovákul)
- Muzeum.sk (szlovákul)