„Törökország–PKK-konfliktus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: en:Kurdish–Turkish conflict |
bg |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
[[en:Kurdish–Turkish conflict]] |
[[en:Kurdish–Turkish conflict]] |
||
[[az:PKK təşkilatının həyata keçirdiyi teraktların siyahısı]] |
[[az:PKK təşkilatının həyata keçirdiyi teraktların siyahısı]] |
||
[[bg:Турско-кюрдски конфликт]] |
|||
[[ca:Conflicte turc-kurd]] |
[[ca:Conflicte turc-kurd]] |
||
[[de:Türkisch-kurdischer Konflikt]] |
[[de:Türkisch-kurdischer Konflikt]] |
||
A lap 2012. április 8., 14:47-kori változata
| Török–kurd konfliktus | |||
| Dátum | 1970-es évektől | ||
| Helyszín | Törökország, Észak-Irak | ||
| Casus belli | kurd nacionalizmus | ||
| Eredmény | jelenleg is tart | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
A török–kurd konfliktus Törökország Kurdisztán régiójában és Észak-Irakban zajlik. A Kurd Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalom tagjai és a török hadsereg harcol egymás ellen. Több mint 37 000 ember halt meg a konfliktusban 1984 óta.
Konfliktus háttere
A kurdok Törökország legnagyobb lélekszámú kisebbsége, számukat 11–15 millióra becsülik.[2][3]
Az eredetileg törzsi formában élő kurdok az oszmánok alatt sem élveztek önállóságot, az első világháborút lezáró sèvres-i békeszerződés azonban felvillantotta a kurdok előtt a saját Kurdisztán megteremtésének lehetőségét.[4]
Amikor a törökországi határokat véglegesítő lausanne-i békeszerződést aláírták, a kurd követeléseket figyelmen kívül hagyták, és a területet végül Törökország, Irak és Szíria között osztották szét. Emiatt a kurdok elkezdtek fellázadni, a fiatal Török Köztársaságnak több felkelést is le kellett vernie, és szigorú intézkedések megtételére kényszerültek. Bezárták a kurd iskolákat, megtiltották a kurd nyelv használatát, a hadsereg „tisztogató” hadjáratokat indított a kurdok lakta területeken.[4]
1978-ban Abdullah Öcalan megalapította a PKK nevű kurd pártot, ami független kurd állam létrejöttéért kezdett el harcolni, Diyarbakır fővárossal. A PKK rendszeresen indított terroristaakciókat török célpontok ellen. 1979-ben Öcalan Szíriába menekült, ahol kiképzőtáborokat hozott létre.[5] A PKK kábítószer-csempészetből és a Nyugat-Európában élő kurdoktól származó pénzekkel fegyverezte fel az embereit.[5][6] 1999-ig több mint 5000 török katona, rendőr és civil halt meg a támadásokban, a PKK lerombolt 2000 civil épületet, 250 iskolát és 50 egészségügyi épületet.[7] 1999-ben Öcalant török katonai kommandó vitte haza Kenyából, és a bíróság halálra ítélte. 2002-ben azonban eltörölték a halálbüntetést, így Öcalan ítéletét életfogytiglanra változtatták. Az Európai Unió felvette a PKK-t a terroristaszervezetek listájára.[8] A támadó csapatok Irakba és Iránba szóródtak szét.[9]
Az AKP vezette török kormány 2002 óta megpróbál javítani a kurdok helyzetén, így például újra engedélyezték a kurd nyelvhasználatot, 2009-ben pedig bejelentették, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a kurdokkal.[10]
2010 szeptemberében Murat Karayilan az El Mundo című spanyol napilapnak azt nyilatkozta, hogy leteszik a fegyvert, ha Törökország elfogadja az autonóm régiók spanyolországihoz hasonló modelljét.[11]
Hivatkozások
- ↑ a b c Bir dönemin acı bilançosu (törökül). Hürriyet. 2008-09-17.
- ↑ 55 milyon kişi 'etnik olarak' Türk (török nyelven). Milliyet, 2007. március 22. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- ↑ Turkey: People (angol nyelven). CIA, The World Factbook. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- ↑ a b Flesch, István. A kurd felkelés, Atatürk és kora (magyar nyelven). Budapest: Corvina, p. 294-302. o.. ISBN 963-13-5318-4 (2004)
- ↑ a b Flesch, István. A PKK terrorhadjárata, A Török Köztársaság története, Tudástár (magyar nyelven). Budapest: Corvina, 125-127. o. (2007. május 5.). ISBN 978 963 13 5652 6
- ↑ US labels PKK drug smuggling kingpin (angol nyelven). Today's Zaman, 2008. június 2. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- ↑ Mango, Andrew. Eastern Approaches, The Turks Today (angol nyelven). London: John Murray, 207-232. o. (2004). ISBN 978-0-7195-6595-3
- ↑ Flesch, István. Öcalan pere, A Török Köztársaság története, Tudástár (magyar nyelven). Budapest: Corvina, 128-132. o. (2007. május 5.). ISBN 978 963 13 5652 6
- ↑ Elmérgesedett a török–amerikai viszony, 2007. október 14.
- ↑ Törökország tervet dolgozott ki a kurd kérdés rendezésére (magyar nyelven). Hír3, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. augusztus 9.)
- ↑ Fegyverszüneti feltétel
Külső hivatkozások
Törökország történelme | ||
|---|---|---|
| Anatólia |  | |
| Szeldzsuk korszak | ||
| Oszmán Birodalom | ||
| Függetlenségi háború | ||
| Török Köztársaság | ||
| Lásd még | ||