„Kategória:Csonkok (fiktív személy)” változatai közötti eltérés

Ez a lap a csonk kitalált, fiktív személyekről szóló cikkek listáját tartalmazza.

Becherovka

František D. Becherov, a méltán híres szlovák napalmfaragó mester beceneve. Felesége, Katarina nevezte így hites urát.

František D. Becherov 1915-ben született a szlovákiai Novi Papayában, elszegényedett császári család sarjaként. A kis František gyermekkora első harminc esztendejét egy latrinában töltötte, több történelempszichiáter erre vezeti vissza nyilvánvaló elmebaját.

Becherov 20 évesen nősült meg, feleségével való kapcsolatára a latrinában lakás tíz éve erősen rányomta a bélyegét, noha az ifjú František gyakorlatilag alig járt el otthonról, sőt, barátai is csak nagy ritkán látogatták. Egy anekdota szerint ahányszor elhagyta a latrinát, hogy kis- és nagydolgát elvégezze, visszatértekor mindig így tréfált Katarinával: "Itt valami bűzlik, te asszony! Kit rejtegetsz, mondssza nékem?!"

Az ifjú Becherov mindig különös vonzalmat tanúsított a tömegpusztító kémiai fegyverek és egyáltalán, mindenféle robbanékony anyag iránt. Némely történészek szerint az ő számlájára írható az 1942-es prágai tűzvész, melyet egy, a fővárosi állatkertből ellopott, nitroglicerinnel telepumpált mosómedvével indított el. Ezt a feltételezést egyelőre még nem sikerült teljesen megerősíteni, ugyanis a történésztársadalom egy jelentős rétege úgy gondolja, hogy a a fent említett katasztrófa a Wehrmacht vezérkarának lelkiismeretét terheli.

František D. Becherov a II. világháborúban a C4-es ezredben szolgált. Trianon után a háborús bűnökkel vádolt Becherov Yokohamába menekült, ahol is évtizedekig egy szlovákbarát falusi halásztársaság tagjai - nem mellesleg atyai jóbarátai - végbelükben felváltva bújtatták.

A hidegháború és a Szovjetunió széthullása után az idősödő František hazatért Szlovákiába, ahol is az országba lépését követően azonnal elfogták és több évig húzódó persorozat végén háromszoros halálra ítélték. A szlovák törvények akkoriban még lehetővé tették, hogy büntetését részletekben töltse le, ezért 1998 és 2001 között évente egyszer halálra csiklandozták. Becherov felesége azonban jogorvoslatért fordult az Emberi Jogok Bizottságához és a Multiuniverzális Bírósághoz, ugyanis időközben tudomásukra jutott, hogy Szlovákiában a halálbüntetést évekkel František halálos ítélete előtt eltörölték.

A Szlovák Banánköztársasággal szemben fölényesen megnyert per után a szlovák jognak megfelelően František D. Becherovot három ízben exhumálták; ezen alkalmakkor rehabilitálták és kitüntették a náci Botswana elleni harcokban tanúsított hősies magatartásáért - s mindannyiszor megkapta A Haza Skizofrénje érdemrendet.

Miután ilyen tortúrákon ment keresztül, megcsömörlött a világtól és a politikától, visszatért szülőfalujába, Novi Papayába és haláláig, 2004 márciusáig élte a napalmfaragók csendes, őrült életét.

Emlékét a szlovákiai Slovensky Idioty Múzeumban, az Érzékiség Termében egy ottjártakor stikában elhelyezett ujjlenyomat őrzi.

Hihi. Bak Krisztián Sándor találta ki Becherovkát. :D:D:D