„Bokszerlázadás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor: | 3. sor: | ||
{{Pinjin és magyaros}} |
{{Pinjin és magyaros}} |
||
{{Katonai konfliktus infobox |
{{Katonai konfliktus infobox |
||
| konfliktus = Bokszerlázadás |
|||
| kép = Boxer Rebellion.jpg |
|||
| képfelirat = Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a [[tiencsini csata|tiencsini csatában]] |
|||
| kontextus = |
|||
| helyszín ={{zászló|Csing-dinasztia}} [[Kína]] |
|||
| dátum = [[1899]]. [[november 2.]] – [[1901]]. [[szeptember 7.]] |
|||
| eredmény = A 8 nemzetből álló szövetség győzelme |
|||
| ok = [[Clemens von Ketteler]] [[báró]] halála |
|||
| területváltozások = [[tiencsini koncessziós zóna|{{kínai|tianjini koncessziós zóna|tiencsini koncessziós zóna}}]] növekedése |
|||
| támadó = '''[[Nyolcnemzeti szövetség]]:'''<br />{{zászló|Franciaország}} [[Francia Köztársaság]]<br />{{zászló|Japán}} [[Japán Birodalom|Japán]]<br />{{Német Birodalom}}<br />{{zászló|orosz}} [[Orosz Birodalom]]<br />{{Egyesült Királyság}}<br />{{Egyesült Államok}}<br />{{Osztrák–Magyar Monarchia}}<br />[[Fájl:Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg|24px]] [[Olasz Királyság]] |
|||
| védekező = {{Csing-dinasztia}}<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] Igazságot és Békét Teremtő Ököl |
|||
| parancsnok1 = '''Külképviseletek'''<br />[[Claude Maxwell MacDonald|C. M. MacDonald]]<br /> |
|||
'''Seymour-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Edward Hobart Seymour|E. H. Seymour]]<br /> |
'''Seymour-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Edward Hobart Seymour|E. H. Seymour]]<br /> |
||
'''Gaselee-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Alfred Gaselee|A. Gaselee]],<br />{{zászló|orosz}} [[Jevgenyij Ivanovics Alekszejev|J. I. Alekszejev]],<br />{{zászló|orosz}} [[Nyikolaj Petrovics Linevics|Ny. P. Linevicsv]],<br />{{zászló|japán}} [[Fukusima Jaszumasza|Fukusima J.]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Adna Chaffee|A. Chaffee]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Emerson H. Liscum|E. H. Liscum]]†<br />'''Megszálló erők'''<br />{{zászló|Német Birodalom}} [[Alfred von Waldersee|A. Waldersee]]<br />'''Orosz mandzsúriai megszálló erők'''<br />{{zászló|orosz}} [[Alekszej Kuropatkin|A. Kuropatkin]] |
'''Gaselee-különítmény''' {{zászló|brit}} [[Alfred Gaselee|A. Gaselee]],<br />{{zászló|orosz}} [[Jevgenyij Ivanovics Alekszejev|J. I. Alekszejev]],<br />{{zászló|orosz}} [[Nyikolaj Petrovics Linevics|Ny. P. Linevicsv]],<br />{{zászló|japán}} [[Fukusima Jaszumasza|Fukusima J.]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Adna Chaffee|A. Chaffee]],<br />{{zászló|amerikai}} [[Emerson H. Liscum|E. H. Liscum]]†<br />'''Megszálló erők'''<br />{{zászló|Német Birodalom}} [[Alfred von Waldersee|A. Waldersee]]<br />'''Orosz mandzsúriai megszálló erők'''<br />{{zászló|orosz}} [[Alekszej Kuropatkin|A. Kuropatkin]] |
||
| parancsnok2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ce-hszi kínai császárné|{{kínai|Cixi császárné|Ce-hszi császárné}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Jüan Si-kaj|{{kínai|Yuan Shikai|Jüan Si-kaj}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Nie Si-cseng|{{kínai|Nie Shicheng|Nie Si-cseng}}]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Zsung-lu|{{kínai|Ronglu|Zsung-lu}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Tung Fu-hsziang|{{kínai|Dong Fuxiang|Tung Fu-hsziang}}]],<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-lu]] †,<br /> {{zászló|Csing-dinasztia}} [[Ma Fu-hsziang|{{kínai|Ma Fuxiang|Ma Fu-hsziang}}]],<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] [[Cao Fut-ien|{{kínai|Cao Futian|Cao Fu-tien}}]] |
|||
| haderő1 = {{szám|50255}} expedíciós katona<br />{{zászló|orosz}} {{szám|100000}} katona [[Mandzsúria|Mandzsúriában]] |
|||
| haderő2 = {{zászló|Csing-dinasztia}} {{szám|70000}} császári katona,<br />[[Fájl:Yihetuan flag.png|22px]] {{szám|100000}}–{{szám|300000}} bokszer |
|||
| veszteségek1 = {{szám|1000}} katona,<ref name="Singer, Joel David 1972">Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)</ref><br /> {{szám|526}} külföldi |
|||
| veszteségek2 = {{szám|20000}} császári katona,<ref name="Singer, Joel David 1972"/><br /> ismeretlen számú bokszer |
|||
| veszteségek3 = |
|||
| egyéb = '''Civil veszteségek''': legalább {{szám|13000}}<ref>Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.</ref>–{{szám|32000}} kínai [[kereszténység Kínában|kínai keresztény]], 200 misszionárius, összesen {{szám|100000}} fő lett a bokszerek áldozata,<ref name="Rummel">Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.</ref> 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt<ref name="Rummel" /> |
|||
}} |
}} |
||
{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}} |
{{Orosz–szovjet gyarmati hadjáratok}} |
||
A '''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés'''<ref>A |
A '''bokszerlázadás''' vagy '''bokszerfelkelés'''<ref>A kifejezés eredete, hogy a felkelés időszakában a különféle ázsiai harcművészeteknek Európában még nem honosodtak meg a mai elnevezéseik. A kezeket (is) használó harcművészeteket egyszerűen boksznak nevezték („kínai boksz”).</ref> 1900-ban volt [[Kína|Kínában]], a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő [[kereszténység]] ellen. Az [[első ópiumháború]]ig Kína elzárkózási politikát folytatott, [[1842]]-től azonban már nem volt lehetőségük az [[európa]]iak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor [[Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződést]] kényszerítettek az egyre gyengülő [[Csing-dinasztia|{{kínai|Qing|Csing}}-dinasztiára]]. |
||
A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki. |
A növekvő feszültségek hatására 1900. [[május 18.|május 18]]-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és [[távíró]]vonalakat, megöltek több mint 3000 [[Kereszténység|keresztényt]], és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki. |
A lap 2018. augusztus 9., 21:01-kori változata
Bokszerlázadás | |||
Kínaiak és a külföldi expedíciós erők harca a tiencsini csatában | |||
Dátum | 1899. november 2. – 1901. szeptember 7. | ||
Helyszín | Kína | ||
Casus belli | Clemens von Ketteler báró halála | ||
Eredmény | A 8 nemzetből álló szövetség győzelme | ||
Terület- változások | tiencsini koncessziós zóna ( ) növekedése | ||
Harcoló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Haderők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
Civil veszteségek: legalább 13 000[2]–32 000 kínai kínai keresztény, 200 misszionárius, összesen 100 000 fő lett a bokszerek áldozata,[3] 5000 kínai civil a külföldi katonák miatt[3] | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokszerlázadás témájú médiaállományokat. |
A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés[4] 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen. Az első ópiumháborúig Kína elzárkózási politikát folytatott, 1842-től azonban már nem volt lehetőségük az európaiak kizárására. A következő évtizedekben a külföldiek jelentős hatalomhoz jutottak az országban; a gazdasági hasznot kivitték, ópiumot hoztak az országba, a helyi vallást és tradíciókat nem tisztelték, és egy sor egyenlőtlen szerződést kényszerítettek az egyre gyengülő Csing ( )-dinasztiára.
A növekvő feszültségek hatására 1900. május 18-án robbant ki a bokszerlázadás egyszerre több tartományban. A megmozdulást a kínai császár özvegye, az ország tényleges uralkodója is támogatta. A felkelők tönkretették a vasútvonalakat és távíróvonalakat, megöltek több mint 3000 keresztényt, és minden külföldi fejére vérdíjat tűztek ki.
Az angolok eleinte sikertelenül próbálták megfékezni a felkelést, és magas rangú kínai politikusok tiltakozása is visszhang nélkül maradt. A követségi dolgozók meggyilkolása nyomán azonban az európai hatalmak – Nagy-Britannia, Olaszország, Németország, Oroszország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Franciaország –, valamint Japán és az Amerikai Egyesült Államok, az úgynevezett „nyolcnemzeti szövetség”, csapatokat küldtek Kínába. A felkelők egyik központját, Tiencsin ( )t július 13-án vették be, amikor a lázadók a diplomatanegyed megtámadására készültek. A nemzetközi külképviseletek ostroma után a császárnénak menekülnie kellett a fővárosból, a pekingi csatát követően pedig a külföldi csapatok három napig fosztogatták a nagyvárost. A felkelést augusztus végére verték le végleg.
Szeptember 27-én az Alfred von Waldersee német vezértábornagy vezetése alatt álló megszálló erőket a menekülő lázadók ellen büntetőexpedícióra küldték.[5] A cári orosz csapatok ebben az időszakban foglalták el Mandzsúriát, ami az orosz–japán háború kitörésének egyik alapvető oka lett.
A konfliktust végül a bokszerjegyzőkönyvvel zárták le, melyet 1901. szeptember 7-én írtak alá.
Jegyzetek
- ↑ a b Singer, Joel David, The Wages of War. 1816-1965 (1972)
- ↑ Eckhardt, William, in World Military and Social Expenditures 1987-88 (12th ed., 1987) by Ruth Leger Sivard.
- ↑ a b Rummel, Rudolph J.: China's Bloody Century : Genocide and Mass Murder Since 1900 (1991); Lethal Politics : Soviet Genocide and Mass Murder Since 1917 (1990); Democide : Nazi Genocide and Mass Murder (1992); Death By Government (1994), http://www2.hawaii.edu/~rummel/welcome.html.
- ↑ A kifejezés eredete, hogy a felkelés időszakában a különféle ázsiai harcművészeteknek Európában még nem honosodtak meg a mai elnevezéseik. A kezeket (is) használó harcművészeteket egyszerűen boksznak nevezték („kínai boksz”).
- ↑ Kun Enikő: A bokszerlázadás megfékezése (magyar nyelven). National Geographic, 2004. július 13. (Hozzáférés: 2010. július 8.)