„Rédei László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
36. sor: 36. sor:
Rövidebb tanulmányutakon járt az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban, az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Szovjetunió]]ban, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Svédország]]ban, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]]. [[1967]]-től újra Budapestre költözött és az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.
Rövidebb tanulmányutakon járt az [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]]-ban, az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban, [[Ausztria|Ausztriában]], [[Szovjetunió]]ban, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], [[Svédország]]ban, [[Norvégia|Norvégiában]], [[Jugoszlávia|Jugoszláviában]]. [[1967]]-től újra Budapestre költözött és az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.


Fia, L. B. Rédei [[Szeged]]en kezdett tanulmányait [[Svédország]]ban fejezte be [[elméleti fizikus]]ként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében [[1980]]. [[november 21.|november 21-én]] hunyt el, sírja a budapesti [[Kerepesi temető]] MTA parcellájában található.<ref name="wiegandt">Lásd:[http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0202/wiegandt.html WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékek]</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat057.htm Budapesti Negyed 25. (1999/3)]</ref>
Fia, L. B. Rédei [[Szeged]]en kezdett tanulmányait [[Svédország]]ban fejezte be [[elméleti fizikus]]ként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében [[1980]]. [[november 21.|november 21-én]] hunyt el, sírja a budapesti [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]] MTA parcellájában található.<ref name="wiegandt">Lásd:[http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0202/wiegandt.html WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékek]</ref><ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat057.htm Budapesti Negyed 25. (1999/3)]</ref>


== Könyvei ==
== Könyvei ==

A lap 2014. február 5., 18:20-kori változata

Rédei László
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
SzületettRédei László
1900. november 15.
Rákoskeresztúr, magyar
Elhunyt1980. november 21. (80 évesen)
Budapest
ÁlneveLadislaus Rédei
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár, MTA-tag
Tisztségeelnök (1947–1949, Bolyai János Matematikai Társulat)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1921)
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédei László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rédei László (Rákoskeresztúr, 1900. november 15. – Budapest, 1980. november 21.) Kossuth-díjas matematikus, egyetemi tanár, a magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria.

Élete, munkássága

1921-től 1940-ig középiskolai tanárként tanított Budapesten, Miskolcon és Mezőtúron.[5] Eközben 1932-ben a Debreceni Egyetemen magántanári képesítést szerzett és 1934–1935-ben Humboldt-ösztöndíjasként Göttingenben folytatott tanulmányokat.[5][6] 1940-ben az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat Kőnig Gyula-díjjal tüntette ki.

Még abban az évben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemre került, ahol 1941-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Először a geometriai, majd az algebra és számelméleti tanszéket vezette.

Pályafutása során közel százötven dolgozatot és öt könyvet írt. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el. Tétele a magyar matematika egyik legszebb gyöngyszeme, hatásos eszköznek bizonyult az n-dimenziós euklideszi terek térfedő kockarácsainak vizsgálatánál, egyben fontos számelméleti vonatkozásai is vannak, és segítségével meglepő kódoláselméleti eredmények születtek. További eredményei a p-csoportokkal, a végesen generált félcsoportokkal, illetve a félcsoportok és gyűrűk bővítéselméletével kapcsolatosak. Rédei Lászlót az MTA 1949-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta.

Rövidebb tanulmányutakon járt az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Svédországban, Norvégiában, Jugoszláviában. 1967-től újra Budapestre költözött és az MTA Matematikai Kutatóintézet Algebrai Osztályát vezette.

Fia, L. B. Rédei Szegeden kezdett tanulmányait Svédországban fejezte be elméleti fizikusként. Balesetben elhunyt még apja életében, azonban a halálhírt már nem mondták el apjának, aki akkor már idős volt és beteges. Feleségével együtt a Kútvölgyi Kórház krónikus osztályára kerültek. Hosszú betegeskedés után egy infarktus következtében 1980. november 21-én hunyt el, sírja a budapesti Kerepesi temető MTA parcellájában található.[7][8]

Könyvei

  • Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1963.
  • Begründung der euklidischen und nichteuklidischen Geometrien nach F. Klein., Budapest, 1965.
  • Theorie der endlich erzeugbaren kommutativenHalbgruppen, 1970.
  • Endliche p-Gruppen, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989[7][9]

Szerkesztései

  • Acta Mathematica Hungarica társszerkesztő, 1950-
  • Semigroup Forum társszerkesztő, 1969-

Társasági tagság

  • Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1922–1947)
  • Bolyai János Matematikai Társaság (1947–)
  • Deutsche Mathematiker Vereinigung (1934–)
  • Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (1962–)

Emlékezete

Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla tiszteletére készített dombormű a szegedi Dóm tér pantheonjában

Rédei László születésének 100-adik évfordulóján (2000-ben) a szegedi Dóm tér Nemzeti pantheonjában domborművet avattak fel Rédei László, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikusok tiszteletére.[10][11]

Kitüntetései

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ https://web.archive.org/web/20120214122224/http://members.chello.hu/szalax/kossuthdij_1950.htm
  2. ↑ https://web.archive.org/web/20120214122550/http://members.chello.hu/szalax/kossuthdij_1955.htm
  3. ↑ http://www.magyarorokseg.hu/dijazottak_tablazata
  4. ↑ BillionGraves (angol nyelven)
  5. ↑ a b Lásd: Rédei László az SZTE Egyetemi Könyvtár oldalán
  6. ↑ Lásd: Rédei László a MacTutor oldalán
  7. ↑ a b Lásd:WIEGANDT RICHÁRD: Rédei László, történelmi háttérben. Szubjektív emlékek
  8. ↑ Budapesti Negyed 25. (1999/3)
  9. ↑ Rédei még 1977-ben leadta a kész kéziratot, de pénzhiány miatt a kiadó csak 1989-ben, Rédei halála után 9 évvel jelentette meg a könyvet.
  10. ↑ Lásd: Rédei László (1900. XI. 15. | 1980. XI. 21.) Polygon X. köt. 2. szám 2000. nov.
  11. ↑ Lásd: www.szoborlap.hu
  12. ↑ Lásd a Magyar Örökség díj oldalát

Források

  • Magyar életrajzi lexikon : 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás, Budapest, 2001
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921–1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Rédei László lásd 403-404. p. ISBN 963-482-037-9

További információk

Commons:Category:László Rédei
A Wikimédia Commons tartalmaz Rédei László témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rédei_László&oldid=14390827”